Májusban 1,5 százalékkal nőttek az átlagkeresetek az egy évvel korábbiakhoz képest, a közfoglalkoztatottak nélkül számítva 4 százalékos volt a növekedés – jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal. Áprilisban 3,6, illetve 2,6 százalékos volt a keresetek éves emelkedése.
A keresetek az első öt hónapban 3,5 százalékkal nőttek, a közfoglalkoztatottak nélkül számítva 3,1 százalékkal emelkedtek. A keresetek növekedési ütemét főként a minimálbérre, a garantált bérminimumra vonatkozó éves megállapodás, a közfoglalkoztatottak létszámalakulása és a szociális területen dolgozók bérkorrekciójának áthúzódó hatása befolyásolta – hangsúlyozza közleményében a KSH. A kereseteket terhelő járulékok és a személyi jövedelemadó-szabályok változatlansága miatt a nettó és a bruttó keresetek egyaránt 3,5 százalékkal emelkedtek. A rendszeres – prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli – keresetek 3,3 százalékkal emelkedtek az év első öt hónapjában.
A vállalkozásoknál májusban 3 százalékkal, az első öt hónapban 3,4 százalékkal, a költségvetés területén májusban 6,7 százalékkal, az első öt hónapban 2,5 százalékkal emelkedtek az átlagbérek éves összevetésben a közfoglalkoztatottak nélkül számolva.
A közfoglalkoztatottakkal együtt a nemzetgazdaságban 1,5 százalékkal, a vállalatoknál 2,9 százalékkal emelkedtek a bruttó átlagkeresetek májusban, ugyanakkor a költségvetés területén 0,4 százalékkal, a nonprofit szervezeteknél pedig 1,6 százalékkal csökkentek a keresetek. A munkajövedelem a január-május időszakban 3,5 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbihoz képest. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 4,8 százalék volt.
Májusban a havi bruttó átlagkereset 242 700 forint volt. Nemzetgazdasági szinten az átlagos, családi kedvezmény nélkül számított nettó kereset 159 000 forint volt. A hivatal megjegyezte, hogy 2015-ben a családi kedvezmény igénybevételének szabályai csak kismértékben változtak, ez számottevően nem befolyásolta a nettó keresetek átlagindexét. A kedvezményt is figyelembe véve a nettó kereseti átlag 165 800 forintra becsülhető.
A bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak (499 300 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén pedig a legalacsonyabbak (145 700 forint).
A nemzetgazdasági szintű, átlagos havi bruttó munkajövedelem 255 000 forint volt. Az alkalmazásban lévők száma májusban 2 százalékkal, az év első öt hónapjában pedig 2,7 százalékkal nőtt. Ezen belül a versenyszférában 3,2, a költségvetés területén 0,9, a nonprofit szervezeteknél pedig 6,8 százalékkal több embert foglalkoztattak idén január-májusban, mint 2014 azonos időszakában.
Elemzők: az infláció miatt lassabban emelkednek majd a reálbérek
A növekvő infláció miatt lassabban emelkednek majd a reálbérek az MTI által megkérdezett elemzők szerint. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a KSH által vizsgált öt hónapban 0,6 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak, így a reálbérek több mint 4 százalékkal emelkedtek éves összevetésben. Fontos azonban, hogy az infláció gyorsulni látszik, májusban és júniusban is nőttek az árak, és az év hátralévő részében az infláció mérsékelni fogja a reálbér-emelkedés ütemét – hangsúlyozta.
A jelenlegi kilátások alapján az elemző arra számít, hogy az idén éves átlagban 3-4 százalékkal nőnek a bruttó keresetek, a reálbér-emelkedés mértéke pedig 2,5-3,5 százalékos lehet. Úgy vélte, a májusi béremelkedés üteme megfelel a várakozásoknak, a növekedés elsősorban a garantált bérminimum és a minimálbér emelésével magyarázható. Hozzátette: az alacsony keresetű közfoglalkoztatottak bére nélkül tekintve a statisztikát, az átlagbér-emelkedés elsősorban a magánszektornak köszönhető.
A vállalkozásoknál ugyanis 3,4 százalékkal nőttek a keresetek éves szinten, ami meghaladja a közfoglalkoztatottak keresete nélkül számolt 3,1 százalékos nemzetgazdasági átlagos béremelkedést. Ezzel szemben a közfoglalkoztatottak nélkül a költségvetési intézményekben 2,5, a nonprofit szervezeteknél pedig 2,1 százalékkal nőttek a bérek – fogalmazott az elemző.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője kifejtette: tavaly 0,2 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak, a bruttó és nettó bérek a közfoglalkoztatottak nélkül számítva 4,9 százalékkal emelkedtek, ami 5 százalékot kissé meghaladó reálbér-növekedést eredményezett. Idén azonban 0,4 százalék körüli inflációra számít az elemző, 4 százalékos átlagos bérnövekedés mellett, aminek hatására 3,5 százalékkal nőhetnek a reálbérek. A reálbérek növekedési üteme az év vége felé az infláció élénkülése miatt lassulhat – tette hozzá.
Jövőre szintén 4 százalékos bruttó bérnövekedésre számít az elemző, ami az adóváltozások miatt 5,5 százalékos nettó bérnövekedést eredményezhet, így a jövőre várt 2,5 százalékos infláció mellett 3 százalékkal emelkedhet a nettó reálbér.
A KSH legfrissebb adataival kapcsolatban kifejtette: a havi statisztikát jelentősen befolyásolja, hogy ismét megemelkedett a közfoglalkoztatottak létszáma, amelynek hatására az alkalmazásban állók létszáma a nemzetgazdaságban 5,3 százalékkal bővült, azonban a létszámnövekedés a közmunkaprogramok nélkül is elérte a 2 százalékot. Kedvező, hogy a vállalkozásoknál 2,6 százalékkal emelkedett az alkalmazottak száma, ami a versenyszféra növekvő munkaerő keresletét tükrözi.
Mint írta, idén a reálbérek és a foglalkoztatás folytatódó növekedése mellett a devizahitelek elszámolása növeli a háztartások elkölthető jövedelmét, így a háztartások fogyasztásának kissé 3 százalék feletti növekedésére számít az elemző, azonban az elmúlt években elhalasztott fogyasztás miatt nem kizárt ennél magasabb ütemű növekedés sem.
hirado.hu