hellodelsomogy Dél-Somogy friss hírei egy helyen
Majdnem kétmillió tonna ételhulladék megy veszendőbe évente, becslések szerint ennyi maradék keletkezik Magyarországon. Ezzel az EU középmezőnyébe tartozunk. Ráadásul a kidobásra ítélt élelmiszer hasznosítását a jogszabályok nem teszik lehetővé, nemhogy rászorulóknak, de még haszonállatoknak sem adható. Elképesztő pazarlás, miközben sokan éheznek.
A kukába dobott élelmiszer, amellett, hogy kidobott pénz, komoly károkat okoz környezetünknek, ilyképpen ugyanis nemcsak maga az étel vész kárba, hanem minden olyan erőforrás is, ami az előállításához és a konyháig való eljuttatásához kellett – például a víz, amivel locsolták a zöldséget-gyümölcsöt, a tároláshoz használt energia, a szállítási költség, a munkadíjak és a csomagolóanyag is.
A meleg étel fogyaszthatósági ideje az elkészítésétől számítva három óra múlva lejár, ha nincs lehetőség a melegen tartására vagy a gyors lehűtésére. Ez annyit jelent, hogy az elkészítés után három órával már nem szabad elfogyasztani, ki kell dobni – magyarázta el a jelenlegi szabályozás lényegét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) vendéglátás- és étkeztetés-felügyeleti osztály vezetője. Zoltai Anna hangsúlyozta: ha az ételt folyamatosan 63 fokon, vagy afölött tartják, illetve gyorsan 4 fok alá hűtik, és hűtve is tartják, akkor az étel elkészítője határozza meg, hogy az adott élelmiszer meddig fogyasztható.
A közétkeztetéssel foglalkozó Hungast cégcsoport üzletfejlesztési igazgatója elmondta: a vállalkozás berkein belül többször is tesztelték már a fogyaszthatósági határidővel jelzett ételek eltarthatóságát, hiszen komoly élelmiszer-biztonsági kockázattal járna, ha a fogyasztók nem megfelelő minőségű élelmiszert kapnának. Páger Zsolt közölte, hogy vállalatuk belső szabályozása szerint azok a készételek sem örök életűek, amelyeket folyamatosan 63 fokon vagy felette tartanak. “Nyolc óra elteltével ezek is ételhulladéknak számítanak. Ha ez az idő lejár, akkor az ételt át kell adnunk a hulladékszállítónak” – ismertette.
Rászorulók sem kaphatják meg
A pazarlás megszüntetése céljával civil szervezetek évente több alkalommal kezdeményezik, hogy az ipari konyhákon megmaradt ételt megkaphassák rászorulók, a szakemberek szerint azonban ez egészségügyi kockázattal jár. „Nincs olyan jogszabály, amely engedélyezi, hogy a fogyaszthatósági határidő lejárta után az élelmiszereket továbbadjuk. Nem azért, mert sajnáljuk, hanem mert a készételekben egy idő elteltével mikrobiológiai elváltozás kezdődik, ami végképp nincs jó hatással a rászorulók amúgy is legyengült szervezetére” – magyarázta Páger Zsolt, hogy miért nem tartja jó ötletnek a felvetést.
A Nébih vendéglátás- és étkeztetésfelügyeleti osztály vezetője, Zoltai Anna is úgy látja: senki nem vállalhatja és nem is vállalja a felelősséget egy esetleges megbetegedésért, és nem is valószínű, hogy ez a közeljövőben változni fog. Az étkeztetők, ismerve a szabályokat, illetve a mögöttük meghúzódó, fent említett szakmai tényeket, érthető okokból nem vállalják a lejárt készételek kiadását.
Felmerült az az ötlet is, hogy ha mást nem, legalább az iskolai menzák maradékát juttassák el a rászorulóknak. Ez azonban Zoltai Anna szerint a már említetteken kívül más kérdéseket is felvet. „Az ételnek, amit a gyerekek nem esznek meg, a szülő azonban már kifizetett, jobb minőségűnek és finomabbnak kellene lennie – érvelt. – Inkább azzal kellene foglalkozni, hogy a diákok ne maradjanak éhen, és az ételt se kelljen kidobni.”
Vannak kiskapuk
Az ételmaradék a haszonállatok etetésére sem hasznosítható 2002 óta. Akkor hozta meg ugyanis az agrártárca az Európai Unió jogharmonizációjának megfelelően az élelmiszer-hulladékokra vonatkozó rendeletet, amely szerint a sertéseknek nem szabad olyan moslékot adni, amelybe otthoni vagy a menzákon, éttermekben megmaradt ételmaradékot kevertek. Annak idején, amikor még évente 8 millió sertést neveltek az országban, az állatok élelmezése részben az éttermi maradékokra épült a kisebb gazdaságokban.
„Egyszerűen járványügyi okai vannak annak, hogy a haszonállatok nem ehetnek a maradékból, de a többi állat minden további nélkül kaphat ételmaradékot” – világosította meg a helyzetet a Nébih vendéglátás- és étkeztetésfelügyeleti osztályának vezetője. Ennek megfelelően a megmaradt ételt megkaphatják az állatkertek vagy akár az állatmenhelyek is.
A szakemberek nem győzik hangsúlyozni: csak rajtunk, fogyasztókon múlik, hogy csökkenjen az ételhulladék mennyisége. Csupán annyit kell tenni, hogy vásárlás előtt benézünk a hűtőszekrénybe, és meggyőződünk róla, mi az, amiből már van otthon. Így nem vásárolgatnánk olyan terméket, amire valójában nincs is szükségünk vagy ami amúgy is a szemetesben végzi.
hirado.hu
