A szülők szívesen ütemezik a nyári vakáció idejére a kisebb-nagyobb operációkat, ilyenkor gyorsabb, biztosabb, jobban gyógyulnak a sebek – vélik. Bár gipszben tölteni a szünetet nem túl jó dolog. Mit mond a szülő, a gyermek és az orvos? – hangzott el a Kossuth Rádió Napközben című műsorában.
A tervezhető műtétek nagy részét illetően, kifejezetten ott, ahol hosszabb ápolási időre van szükség, a szülők előnyben részesítik a nyári szünidőt – erősítette meg Sárközy Sándor, a Heim Pál Kórház osztályvezető főorvosa.
Ilyenkor a gyermek nem hiányzik az iskolából, és a szülők is könnyebben tudnak szabadságot kivenni – indokolta.
Varga Marcell ortopéd sebész és traumatológus arról beszélt, hogy ilyenkor nyáron a baleseti sebészeten az alkartörés, a csuklótörés, a könyöktáji sérülés a leggyakoribb. Ami a rehabilitációt illeti, az lényegesen felgyorsult, ma már nem fantázia, hogy egy alkartörött gyerek, akit megoperálnak, két nap múlva az iskolában dolgozatot ír. Itthon ugyanazokat a technikákat és implantátumokat alkalmazzák adott esetben, mint, mondjuk, Svájcban – hozta fel példaként.
Mikóczi Márió, a Heim Pál Kórház szakorvosa megemlítette: a traumás eseteken gyakran a kisebb gyermeksebészeti beavatkozásokat is ilyenkor nyáron végzik el, egynapos sebészeti ellátás keretében. Ennek lényege, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén a gyermek már a műtét napján otthonába bocsátható. Ilyen beavatkozás a lágyéksérvműtét, a rejtett here műtéte, a körülmetélés, a fitymaszűkület, illetve egyes plasztikai sebészeti műtétek.
A főorvos kérdésre válaszolva elmondta: tavasszal megugrik a sérülések száma, majd a nyári szünet első két hetében nagy a nyomás, sok a sérült. Aztán a gyerekek elmennek nyaralni, a nagyszülőkhöz vidékre, és akkor Pesten viszonylagos csönd van. A szünidő végén, augusztus 20-a körül ismét megugrik az esetszám – hangoztatta.
Azt is elmondta: az egészségügyi kultúra nagyon alacsony, szerények az ismeretek, ezen a területen szerinte a közoktatásnak lenne mit tennie. Mint mondta, régen a szülők sokkal többet tudtak, és kevesebbszer vitték a gyereket orvoshoz, sokkal több mindent megoldottak házilag.
Szó volt arról, hogy a fitymát nem szabad addig lehúzni, míg a gyerek pelenkát hord. A letapadást, a fitymaszűkületet ezt követően is az esetek többségében ma már meg lehet szüntetni különféle kenőcsökkel.
Fontosnak nevezték, hogy a bicikliző gyerekek viseljenek bukósisakot és védőfelszerelést.
Sárközy Sándor hangoztatta: a megelőzésnek óriási jelentősége van. Felhívta rá a figyelmet, Európában évente minden ötödik gyermek szenved valamilyen balesetet. Döbbenetesnek nevezte, hogy a gyermekhalálozásban a balesetek vezetnek.
Valamennyi szakember egyetértett abban, hogy a gyermektraumatológiai ellátottságban élen járunk.
Forrás: hirado.hu