hellodelsomogy Dél-Somogy friss hírei egy helyen
Adósságtörlesztési számlát kell nyitnia minden adósnak, aki igénybe veszi a családi csődvédelem rendszerét – olvasható az Igazságügyi Minisztérium új rendeletében. Erre a számlára érkezik majd az érintettek keresete, illetve minden olyan bevétel, ami nem érinti a napi életvitelt.
A bírósági adósságrendezési eljárás során a családi vagyonfelügyelő és az eljárásban részt vevő felek közötti együttműködés, valamint a törlesztés folyószámláról történő teljesítésének szabályait határozza meg az Igazságügyi Minisztérium (IM) új rendelet-tervezete.
Az Országgyűlés június 30-án fogadta el a természetes személyek adósságrendezéséről szóló törvényt. Az eljárás célja, hogy a fizetési nehézségekkel küzdő családok és a hitelezők érdekeinek összehangolásával, állami felügyelet mellett valósuljon meg az adósságok rendezése.
Az IM rendelet-tervezete meghatározza a családi vagyonfelügyelő szerepét, illetve felsorolja feladatait a bírósági adósságrendezési eljárásban.
A rendelet szabályozza majd a családi vagyonfelügyelő és az adós közötti megállapodás kötelező tartalmát. A gyakorlatban ennél bővebb vagy részletesebb dokumentumok is készülhetnek – derül ki a részletes indoklásból.
Az adóssal kötött megállapodás főként az adós gazdálkodásának felügyeletét célozza, addig a mértékig, ami szükséges az egyezség vagy a bírósági határozat végrehajtásához.
A részletes indoklás szerint az adósságok rendezése úgy történhet meg ellenőrzötten és megbízhatóan, ha az adós nyit egy adósságtörlesztési számlát valamelyik pénzügyi intézménynél, és arra utalja keresetét, illetve egyéb rendszeres bevételei közül azokat, amelyeket egy külön kormányrendelet nem von ki az adósságrendezés köréből.
Ugyancsak az adósságtörlesztési számlán kell majd kezelni az adós mindennapi megélhetéséhez nem szükséges vagyonának értékesítéséből származó bevételeket is.
Az adósságtörlesztési számla továbbra is az adós számlája, a számlán kezelt pénzeszközök az adós tulajdonát képezik, de az adósságrendezés végrehajtása érdekében a családi vagyonfelügyelő rendelkezési jogot kap, az intézkedéseivel azonban köteles elszámolni.
Az adósnak a mindennapi életvezetési kiadásaihoz nyitott fizetési számlájára utalhatók az adósságrendezésbe nem kerülő, külön kormányrendeletben felsorolt jogcímeken kapott, kisebb összegű bevételek, továbbá az az összeg is, amit az adós a rendszeres havi bevételeiből a saját maga és a vele együtt élő hozzátartozók megélhetésére és a rezsiköltségekre visszatarthat.
A számla felett az adós megtartja a teljes rendelkezési jogot, de nem tehet olyan kötelezettségvállalást – például hitelkeret vagy hitelkártya igénylését -, ami újabb, kontrollálhatatlan eladósodást indíthatna el.
A csődvédelem rendje
A családi csődvédelem keretei között az adósságrendezést az érintettek először bírósági eljáráson kívül, megállapodás megkötésével kísérelhetik meg. Az egyezség szólhat például fizetéskönnyítő megoldásokról, a hitelszerződés átalakításáról, de elvben az sincs kizárva, hogy a hitelezők eltekintsenek a késedelmi kamat vagy a tartozás egy részétől. Ha a hitelező és az adós nem tud megegyezni, úgy kezdetét veheti a bírósági eljárás. A folyamatban lényeges szerep jut a csődvédelmi szolgálatnál dolgozó családi vagyonfelügyelőknek. Ezek a szakemberek jogász vagy közgazdász képzettségű hivatalnokok lesznek, de a speciális szabályokat nekik is meg kell tanulniuk – jegyezték meg az igazságügyi tárcánál. A kezdeti képzést – a tervek szerint – az ősz folyamán újabb szakmai kurzusok követik, az országosan egységes jogalkalmazásért pedig a későbbiekben folyamatos továbbképzéseken vesz majd részt az állami szakszemélyzet.
A tárcánál egyébként úgy számolnak, hogy a törvény életbelépése után, szeptember elején akár meg is rohanhatják az érdeklődők a kormányhivatalokat – a felkészülés egyes teendőivel emiatt különösen is sietnek. Felmerül ennek kapcsán: szükség lehet rá, hogy az adósok megfelelő tájékoztatásáért különféle karitatív szervezeteket is bevonjanak a kezdeteknél. Erről itt írtunk bővebben.
Kinek lehet?
Magáncsődvédelmet az az adós kezdeményezhet, akinek vagyona és törlesztésre fordítható jövedelme van, de az nem elég az az adóssága törlesztésére. A csődvédelem kérelmezésének feltétele egyebek mellett az, hogy az adós összes tartozása 2 millió és 60 millió forint között legyen, a tartozásállománya meghaladja a vagyona értékét, de ne legyen több annak duplájánál, és legyen legalább egy olyan tartozása, amely három hónapja lejárt, mértéke pedig több mint félmillió forint.
Csődvédelem alatt az adósnak nem kell számolnia végrehajtási, zálogtárgy-kényszerértékesítési és egyéb igényérvényesítésekkel, tetemes végrehajtói költségekkel, továbbá nem kell tartania kilakoltatástól. A magáncsőd jogintézménye bíróságon kívüli és bírósági eljárásra egyaránt lehetőséget ad. Erről itt olvashat bővebben.
Forrás: profit7.hu
