hellodelsomogy Dél-Somogy friss hírei egy helyen
A Dunántúl egyik legmeghatározóbb pincéje Csurgón évszázados kincseket rejt, a falak pedig a múltról mesélnek.
Vaskorból származó kövek, egy murai hajó alkatrésze, monogrammal ellátott csurgói tégla. Sokak számára ezek csak kacatok, de ezek kincsek a régmúltból, amelyeket Illia Csaba gyűjtött össze és alkalomadtán közszemlére is teszi a tárgyakat.
– A kis múzeumot még 2010-ben kezdtem el alakítani, amikor a hobbiból indult gyűjtemény tekintélyesen terebélyesedett – mondja, akiről közben kiderül, hogy gyerekként is érdeklődött a régi tárgyak iránt, majd a csurgói tanárai beleoltották, hogy tisztelni kell az elődeink emlékét. – Néhány darabot már 40 éve őrizgettem, ezeket még 14 évesen, Berzencéről hoztuk magunkkal a barátaimmal: egy mángorló és egy gereben, mindkettő megvan. Azóta folyamatosan alakítom, gyarapítom a kincsek sorát. A nem szelektált a gyűjteményt többszáz darabosra taksálja, bár még soha nem számolta össze. Megtalálható itt a mezőgazdaság, konyha, iparosok eszközei. Köztük az asztalosok, cipészek, fazekasok emlékei, a szőlészet, borászat régi eszközei, földműveléshez köthető ekék, boronák, régi különböző monogrammos téglák, az erdészet-favágás ereklyéi és régi pénzek az 1800-as évektől napjainkig. – írja a sonline.hu
– A tárgyak kétharmad része Csurgóról és környékéről került ide, lebontásra ítélt régi házak, istállók, pajták rég elfeledett emlékeiből – teszi hozzá a gyűjtő. – A másik részét az ismerősök, barátok vagy épp a hozzám látogató vendégek hozzák, akik miután látták a kis múzeumot, nyitott szemmel járnak és szólnak, ha találnak egy újabb értékes darabot.
A pince Csurgó második legrégebbi épülete alatt fekszik, az egykori használatának megfelelően ma is szolgáltatóudvarként működik. Az 1500-as években épült, majd sokáig a Zrínyi család birtokában üzemelt, de egy rövid ideig Török Bálint tulajdonába is került. 1750-től egészen a második világháborúig a Festetics családé volt, majd az államosítás után húsz évig a városban működő sajtüzem használta tárolóként. Rendeltetése szerint azonban mindigis kiváló boraikat tárolták itt a nemesek. A pince nagysága, mérete is az előző évszázadok komoly szőlészetét, borászatát idézi: a 400 négyzetmétere terület 8 méter széles, 4 méter magas és 50 méter hosszú, L alakú.
– Az elmondások alapján, amikor Csokonai Vitéz Mihály 1799. május 14-én Csurgóra érkezett, az első néhány napját itt töltötte az egykori vendégfogadóban – így Illia Csaba. – Erre való tekintettel és tisztelettel neveztem el Csokonai pincének. Az ide látogató turisták akár hangulatos, középkori vacsorán is részt vehetnek az ódon falak között, de a helyi iskolák, óvodák és vidéki csoportok is többször tartanak itt „élő” történelem órákat.
Forrás: sonline.hu nyomán
