Hogyan telik egy országgyűlési képviselő átlagos szombatja?
Barcs jobbikos országgyűlési képviselőjét és csapatát nem futamította meg szombaton az ősziesre fordult idő, az előzőleg meghirdetettek szerint tartották meg a barcsi standolást. Az újabb utcafórum és standolás kapcsán kérdeztük Ander Balázs, országgyűlési képviselőt.
Helló: Képviselő úr! Akik nyomon követik közösségi oldalát azt láthatják, hogy folyamatos mozgásban vannak. Standolást, standolás követ. Mi újat tudnak mondani, illetve adni az érdeklődőknek?
Ander: Köszöntöm a kedves olvasókat! Valóban, a Jobbik országgyűlési képviselőjeként, és maga a Jobbik is fontosnak tartja a folyamatos kapcsolattartást az emberekkel. A Jobbik, mint Magyarország legerősebb ellenzéki pártja, Orbán Viktort és a Fideszt leváltani képes pártja sajnos még mindig kevés médiafelületet kap, ellenfelei igyekeznek elhallgatni. Éppen ezért a kendőzetlen igazságot tartalmazó Barikád magazin, a Jobbik hetilapja, valamint a Hazai Pálya Ősök Napjára készült különszáma is megtalálható volt az asztalukon.
Helló: Ahogy bevezetőnkben is fogalmaztunk, Önök folyton mozgásban vannak. Más pártot nem is látni a közterületeken, csak a Jobbikot. Igaz ez a választókerület többi településére is.
Ander: Örülök, ha így látja. Igyekszünk a lehető legtöbb időt a választópolgárok között tölteni. Ez az idő ugyanis nekünk nem elsősorban a kampányról szól. Míg a többi párt 4 évente megjelenik egy egy közterületen és ígérget ezt-azt, addig mi, jobbikosok folyamatosan közöttük vagyunk. Egyszerűen nekünk ez a közegünk. Az itt élők mindig szívesen látnak bennünket, örülnek a jelenlétünknek. Sok problémával és kéréssel fordulnak hozzám és képviselőtársaimhoz. A hozzánk eljuttatott kéréseket igyekszünk mihamarabb megoldani, s akár az Országgyűlésben is megjeleníteni.
Helló: Hogy kell elképzelnünk egy országgyűlési képviselő egy hétvégi napját?
Ander: A barcsi standolást követően Nagyatádon folytattuk az utcai politikai fórumot, amit nyilván a szokásos piaclátogatás előzött meg, ahol harminc éve nem látott kedves gyermekkori cimborámmal is sikerült összefutni. Mikor odaértem, a már hagyományosnak tekinthető helyszínen nagyatádi aktivistáink és önkormányzati képviselőnk már javában gyűjtötték az aláírásokat a férfiak 40 év munkaviszony utáni nyugdíjazását lehetővé tévő kezdeményezés érdekében. Újfent csak megerősödtem abbeli hitemben, hogy a formális, hivatalos keretek közé szorított fogadóóránál sokszor mennyivel többet ér egy-egy spontán, közvetlen beszélgetés, amit egy régi ismerőssel, volt tanítvánnyal, óriási élettapasztalattal és szakmai tudással bíró emberrel folytathatok.
Helló: Facebook oldalán megosztott egy képet, ahol épp sült kolbászt eszik. Szereti a házias ízeket?
Ander: Igen, nagyon szeretem. A standolás fáradalmait és éhemet csillapítottam a nagyatádi vásárcsarnokban némi sült hurka és kolbász segítségével, de a falatozás sem csak a gasztronómiai élvezetekről szólt, hiszen evés közben is többen odajöttek hozzám, ami azonban egy cseppet sem zavart, hiszen egyébként is hozzászoktam már, hogy az étkezések alatt is politizálok.
Helló: A standoláson kívül milyen más feladatok, kötelességek vannak?
Ander: Nagyatád után – polgármester úr meghívásának eleget téve -, a kastélyosdombói falunapra látogattam el, ahol a kulturális műsor megtekintését követően köszöntöttem a helyieket. Nagyon jóleső érzés, hogy nincs a környéken olyan falu, ahol ne futnék össze egykori diákokkal, akik végre nem politikusként, hanem volt tanárukként tekintenek rám. Köszönet a kedves vendéglátásért! Még sok-sok sikeres, vidám falunapot Kastélyosdombónak is!
Helló: Képviselő úr! Köszönjük szépen, további jó munkát kívánunk!
Ander: Köszönöm a lehetőséget!