Otthon / Ország-Világ / Halálos hiba után sincs bocsánatkérés
A kép forrása: life.hu

Halálos hiba után sincs bocsánatkérés

Sem a keresztre feszítés, sem a tagadás nem segíti, hogy az orvosi műhibák utáni helyzetek kezelését – erről beszéltek a hirado.hu-nak egészségügyi ellátással kapcsolatos vitákra szakosodott jogászok.

Egyre több az orvosi műhibaper az utóbbi években, aminek egyik oka az lehet, hogy a páciensek egyre öntudatosabbak, jobban keresik az igazukat, mint régebben – mondta a hirado.hu-nak Ábrahám László ügyvéd, aki évtizedek óta főleg egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó vitákkal foglalkozik. A jogász szerint a növekedési tendencia vége egyelőre nem látszik – ha az intézmények, orvosok viszonyulása nem változik, akkor a perek száma sem fog csökkenni.

A törlőkendő még belefér

A problémákat Ábrahám László szerint egy viszonylag friss, még folyamatban lévő esete is jól jellemzi, pedig itt, sok más példával ellentétben, nem halt meg senki és nem állami egészségügyi intézmény az érintett. A kárvallott egy fiatal nő, akin tavaly év vége felé egy sztársebésznek számító orvos mellnagyobbító operációt végzett. A páciensnek pár hónap múlva begyulladt az egyik melle, a probléma tartósnak bizonyult, ezért a hölgy felkeresett egy másik orvost, hogy vizsgálja meg. A szakember nem csak a szabványos implantátumokat találta a nő emlőjében, hanem egy törlőkendőt is.

Ábrahám László szerint az, ami a vizsgálati eredmények után következett, tipikus reakciónak mondható.  A rongydarabról, amit a nő hónapokig a mellében hordott, az eredeti operációt végző orvos azt mondta, nincs azzal semmi komoly probléma, előfordul ilyesmi. Azzal hárította a felelősséget, és próbálta nyugtatni az őt kérdőre vonó hölgyet, hogy a nem várt pluszanyag végül is ugyanolyan idegen test a szervezetében, mint az óhajtott és szabályosan behelyezett implantátum. A vita nem zárult le, a jogi eljárás folyamatban van.

Átbukott rajta az orvos, elvérzett az anya

Ennél sokkal súlyosabb esetekben is az a jellemző, hogy az egészségügyi intézmények, illetve az orvosok nem akarják beismerni, hogy komoly vagy akár végzetes hibát követtek el – mondta Ábrahám László. A műhiba-ügyekre szakosodott ügyvéd szerint a legtöbb baj a szülészeteken támad. Ábrahám László az otthon szülések szabálytalan segítése miatt 2012-ben börtönre ítélt Geréb Ágnes ügye óta számolja, hány olyan kismama esetével foglalkozott, aki szülés közben vagy azt követően, kórházi körülmények között halt meg. Az ügyvéd saját adatai szerint a néhány év alatt tizennyolc nő vesztette így az életét.

Az egyik asszony hatodik gyermekét szülte egy Komárom-Esztergom megyei kórházban, és elvérzett, mert a beavatkozáskor nem biztosították az ilyenkor szükséges vérkészítményeket. Az érintett orvost első fokon 3 millió forint pénzbüntetésre ítélték, majd másodfokon 1,8 millió forintra csökkentették az összeget. Egy másik esetben azért vérzett el egy kismama, mert méhen kívüli terhessége volt, és ezt nem tudták időben megállapítani. (Ha az embrió nem a méhüregen belül ágyazódik be, az komoly hasüregi vérzést és is okozhat.) Szülész-nőgyógyászát első körben 1 millió, majd 400 ezer forintra büntette a kaposvári bíróság, a szakmáját folytathatja.

Jász-Nagy-Kun-Szolnok megyében egy anya császáros szülés után nem kapta meg a szükséges vérhígítót, ennek tulajdoníthatóan súlyos gyulladás lépett fel nála, és néhány nap múlva életét vesztette. Egy másik alkalommal egy nagy termetű orvos úgy akarta elkerülni a császármetszés alkalmazását egy 50 kilónál kisebb testsúlyú nőnél, aki negyedik gyermekét várta, hogy ránehezedett a hasára, és még a lábát is kitámasztotta a nagyobb nyomás kifejtéséért. Az orvos azonban átbukott a nőn, akinek megrepedt a méhe, és szintén elvérzett. A gyermeket császárral világra tudták segíteni, ő életben maradt.

Nem hibás, de mégis

Csongrád megye egyik kisvárosának kórházában egy ikerszülésre készülődő nő halt meg tragikus körülmények között. Az orvos úgy döntött, a gyerekek hüvelyi úton szülessenek meg. Az egyik baba kidugta a fejét, elkezdték húzni, de elakadt, ezért mégis végrehajtották a császárt. A teljes testével még az anyja méhében talált másik gyereket egészségesen kiemelték, testvérét pedig a hüvelyen keresztül megpróbálták visszahúzni anyja hasába. Az elakadt kicsi nem élte túl a kísérletet. Bíróságra került az eset, a büntetőügyi eljárás folyamatban van.

Ábrahám László a Csongrád megyei eset kapcsán azt mondta, a vizsgálat során először megkérdezett szakértő azt közölte, nem történt orvosi hiba, a következő pedig ellenkező következtetésre jutott, ráadásul nagyon súlyos volt a mulasztás. Ezt követően a korábban engedékeny szakértő módosított álláspontján, és már ő is szigorúbban ítélte meg az esetet.

Az ügyvéd hangsúlyozta, az ilyen esetekben nemegyszer előfordul, hogy a szakértői vélemények ütköznek, a jellemző azonban sokkal inkább az, hogy a szakma összezár. Az orvosok, kórházak nem ismerik el a felelősségüket, a szakértők pedig gyakran nemcsak a kollegiális viszony, hanem a közös munkahely – például egy egyetemi klinika – miatt is olyan véleményeket adnak, amelyek felmentik az alpereseket. Ilyenkor a szakértői véleményekkel az érintett intézmények tulajdonképpen saját magukat értékelik, nagyon nehéz eljutni a vádemelésig egy műhibaügyben. Ha mégis bíróság elé jut az ügy, az is bevett gyakorlat, hogy az intézmények az érintett, magas poszton lévő munkatárs – például egy professzor – helyett valamelyik alacsonyabb rangú beosztottra próbálják hárítani a felelősséget – tette hozzá az ügyvéd.

Félnek a hírveréstől

Nem csak peres úton keresheti az igazát, illetve juthat kártérítéshez a kárvallott páciens vagy a vélhetően orvosi hiba miatt elhunyt személy hozzátartozója, megoldás lehet a peren kívüli egyezség is. Ebbe az irányba általában akkor hajlandók elmenni az intézmények, ha attól félnek, a média lecsap az adott esetre, vagy ha a sajtó ezt már megtette, és szeretnék elkerülni, hogy még több cikk jelenjen meg. Általában a bíróság elkerülésével kötött egyezségek fontos kikötése, hogy harmadik személyt, újságírót sem lehet tájékoztatni az ügyről. Az efféle megállapodásokat azonban az intézmény hajlandósága esetén a biztosítók még mindig megakadályozhatják, és ezt gyakran meg is teszik – jegyezte meg.

Sőt, arra is volt példa, hogy jogerős ítélet után sem akart fizetni egy kórház. Egy szülészeti műhiba miatt agykárosodást szenvedett csecsemő ügyében a bíróság több tízmilliós kártérítést és – az élethosszig szükséges ápolás miatt – járadékot ítélt meg a szülőknek. A kórház azonban – pénzhiányra hivatkozva – nem akarta átadni az összeget, amit végül az államkincstártól az intézménynek utalt pénzből kellett letiltatni.

Ábrahám László szerint a műhibák utáni helyzetek kezelését, az érintett páciensek, hozzátartozók megnyugvását nagyban nehezíti, hogy az – egyébként túlterhelt és a napi túlfeszített munka miatt is sokat vesződő – orvosok, kórházak betegjogi panasz esetén azonnal sündisznóállást vesznek fel. A jogász szerint ehelyett jobban segítené a megoldást, ha az egészségügy nyíltan, együttműködően viszonyulna a problémák megoldásához. Mint mondta, két esetre emlékszik a praxisából, amikor egy orvos önszántából beismerte a hibáját, és őszintén bocsánatot kért miatta – nagyban segítve ezzel a panaszosoknak a veszteség feldolgozását.

Egy egészségügyi esetekre szakosodott másik ügyvéd hozzátette, az sem segíti a probléma normális kezelését, hogy műhiba esetén a közvélemény azonnal az orvos fejét követeli, holott hibát bárki követhet el szándéktalanul. Más államokban, például Nagy-Britanniában, ilyen helyzetekben az érintett orvost továbbképzésre küldik vagy változtatnak a protokollokon. A cél az, hogy mindenki tanuljon a hibából, és nem a “keresztre feszítés” – tette hozzá.

Forrás: hirado.hu

TG Facebook Comments

About hellodelsomogy

Check Also

Holtan találtak egy öttagú családra Németországban

Két felnőttet és három gyermeket talált holtan a német rendőrség egy családi házban egy Berlintől …

Leave a Reply

Close
%d bloggers like this: