A frankfurti Senckenberg Kutatóintézet szakemberei úgy hiszik, az eddigi legidősebb tengeriteknős-kövületet azonosították.
A megkövesedett hüllő legalább 120 millió éves, vagyis mintegy 25 millió évvel korosabb a korábban legidősebbnek hitt leletnél. A majdnem épségben fennmaradt csontváz a krétakorból származik, hossza közel két méter, és a modern tengeri teknősök minden jellegzetes tulajdonságát magán viseli. A kutatásról a PaleoBios folyóirat számolt be.
A felfedezés Edwin Cadena, az intézet Alexander von Humboldt alapítványának tudósa nevéhez fűződik. A Desmatochelys padillai nevet kapott hüllő szavai szerint krétakori üledékekből került elő. A tengeri teknősök a megközelítőleg 230 millió éve megjelent szárazföldi és édesvízi teknősök leszármazottai. A kréta időszakban szárazföldi és tengeri élőlényekre váltak szét.
Eme időponttól kiindulva viszont igen szórványosak a fosszilis adatok, ezáltal nagyon nehéz igazolni a szétválás pontos időpontját. Cadena úgy véli, mindennek birtokában minden egyes olyan kövület különlegesen fontossá lesz, amely hozzájárulhat a tengeri teknősök fejlődéstörténetének tisztázásához.
A megkövesedett teknőket és csontokat két lelőhelyen találta meg Kolumbiában, Villa de Leyva közelében két amatőr paleontológus, még 2007-ben.
Cadena és csapata szemügyre vette a majdnem teljes csontvázat, négy további koponyát és két részlegesen fennmaradt teknőt, aztán a különféle alaktani jellegzetességek alapján a Chelonioidea (tengeri teknősök) csoportba sorolták őket. Az ide tartozó páncélosok trópusi és szubtrópusi óceánokban élnek, képviselőik között megtalálható a közönséges cserepesteknős és a közönséges levesteknős.
Cadena hozzátette, alaktani jellegzetességeik valamint a nekik otthont adó üledékek alapján biztosak benne, hogy az eddigi legidősebb, megkövesedett tengeri teknős került birtokukba.
Forrás: hirado.hu