Faágat, gallyat, csipkebogyót, gombát, út menti töviskebokor (például homoktövis) termését gyűjtögeti? Vagy látott már olyan személyeket akik ütött-kopott biciklijüket és más járművüket az út szélén hagyva vödörbe gyűjtögették a különféle bokrok és fák terméseit? A kormány most az utóbbiakat is megadóztatná még akkor is, ha kilónként alig egy-kétszáz forint körül veszik át az illetőktől a felvásárló a vadtermést. Bátran megállapítható, hogy ekkora fizetésért nem éppen a jómódúak dolgoznak.
Amint azt az Agrárgazdasági Kutató Intézet 2014-es jelentése is taglalja: A gyógynövény ágazat – az agrár-szektor részeként – hagyományosan tartalmazza a gyógynövény gyűjtést, termesztést, felvásárlást és feldolgozást. A felvásárlók alapanyag beszerzése felosztható termesztett és vadon termő, illetve nyers és drog formátumú gyógynövényekre.
A drog formátum a felhasznált gyógynövény legtöbb hatóanyagot tartalmazó része, melyet többnyire szárítással tartósítottak. A beérkezett adatok azt mutatják, hogy (a hazai beszerzésben) a virág, a gyökér és a vegyes kategóriában a vadon termő növények aránya nagyobb volt, mint a
termesztetteké. A termesztett gyógynövények beszerzése a nyers levél és fűfélék csoportjában, valamint a drog formátumú magoknál volt jellemző 2014-ben. Az importált gyógynövényeknél – a szállíthatóság és eltarthatóság miatt – a drog (szárított) állapot dominál.
A vadon termő fű, gyökér és a vegyes csoportba tartozó gyógynövények átvétele főként közvetlenül a gyűjtőktől történt, míg a virág és a mag-termés esetében a beszerzés nagyrészt köztes felvásárlókon keresztül valósult meg. A vadon termő gyógynövények a gyűjtőkből és felvásárlókból kialakuló többlépcsős gyűjtőhálózaton keresztül jutnak el a feldolgozóhoz – írták.
Az előbb leírtakon túl joggal merülhet fel a kérdés, hogy a feldolgozáson túl mi a helyzet a kezdeti lépésekkel, amikor maga a gyűjtögetésre sarkalnak? Például azokkal a hirdetésekkel, ahol alig pár száz forintos felvásárlási árat ígérve (és még így is sokan tevékenykednek vele! – a szerk.) a teljesen legális, vagy szürke, vagy fekete piacon vásárolják fel a gyűjtögetett terményeket? Most akkor hogy is lesz?
Szegényeket adóztat a kormány?
Alig egy héttel korábban kiderült: A törvénymódosítással egy már létező, a fémgyűjtésre vonatkozó passzust egészítenének ki úgy, hogy a továbbiakban a vadon gyűjtögetett termékekre is érvényes legyen. Így például az erdőn-mezőn összegyűjtött gyümölcsök, gyógy- és fűszernövények, és az éti csiga is a hatálya alá kerülne. A tervezett adót az értékesítéskor a felvásárló állapítaná meg és vonná le a termékek negyede után, és köteles lenne két példányban számlát kiállítani – közölte az Index.
Mekkora összeg után kellene adót fizetni?
A javaslat szerint a gyűjtögetés eddigi adómentessége úgy változna, hogy az így szerzett összeg 25 százaléka számítana adóköteles jövedelemnek.
Majd hozzátették, hogy a javaslatot azzal indokolják, hogy mostanáig semmilyen módon nem volt szabályozva a vadon gyűjtögetett termékek kereskedelme. Ugyanakkor felmerül, hogy ha megszavazzák, azzal a kormány a mélyszegénységben élőkre vet ki egy új adót, mivel a vadon gyűjtögetés a főként a vidéki falvakban élő szegény családok jövedelemforrása. A gyűjtögetett termékek negyede utáni adózás államháztartási szinten elenyésző pénzmennyiséget hozna, az ebből élők viszont megéreznék. Emellett a törvény betartásának ellenőrzése sem tűnik egyszerűnek, mivel a gyűjtögetett áruk adás-vétele nem feltétlen a szokványos kereskedelmi csatornákon keresztül működik.
Természetesen azt is jó tudni, hogy mi számít gyűjtögetésnek, és mi számít lopásnak, mert nem mindegy. (Falopásról további gyűjtemény itt.)
Forrás: videk.ma