Otthon / Barcsi hírek / Cigányügy- süllyedő hajó? Vitaestet tartottak pénteken Barcson

Cigányügy- süllyedő hajó? Vitaestet tartottak pénteken Barcson

Mottó: „ Az hiányzik, hogy a cigányok egy része húzzon egy vonalat, és közölje: mi hárman ide álltunk, ti százezren pedig még ott vagytok. És el kellene kezdeni kiabálni át a vonalon az ottmaradóknak, asszonyverőknek és bűnözőknek, hogy nem jó, amit csináltok.” –Forgács István

Hello: Péntek este lezajlott a cigányügyről szóló vitaestjük Barcson, amelynek meghívott vendége nem más volt, mint Forgács István, az ország egyik legismertebb romaügyi szakértője. Hogyan értékeli a rendezvényt? Miért pont Forgács volt a meghívott vendég?

Ander Balázs: A magyar-cigány együttélés, a cigányság integrációjának kérdése az elkövetkező évtizedek egyik legfontosabb kérdése lesz. A magyar társadalmat igen súlyos veszély fenyegeti, ha az eszkalálódó problémát nem tudjuk megoldani. Ahhoz, hogy a dolgot érdemben kezelni tudjuk, a legfontosabb első lépés nem más, mint az őszinte, tabuk nélküli beszélgetés. Erre Forgács István személye felkészültsége és őszintesége miatt tökéletesen megfelelt. Ő volt az, aki, amikor noszogatták, hogy „István, gyere te is és jajgass, hogy milyen fasiszta a magyar társadalom” nem ment, hanem bátran kijelentette, hogy nem kell attól félni, hogy megfeleljenek a többségi normáknak. Nyilván, egy jó kétórás beszélgetés során senki nem fogja megváltani a világot, de mindez megfelelő alapot szolgáltathat a továbblépéshez.

Helló: Mert tovább kell lépni? 12236521_10206696859639197_1598706615_o

Ander:  Ha a mostani állapotokat nézzük, akkor mindenképpen, mert különben belepusztul az ország. A ketyegő demográfiai bomba és a fokozódó társadalmi dezintegráció igen veszélyes gyúanyagot jelenthet a levegőben lógó potenciális konfliktusok számára.

Helló: Eléggé riasztó jövőkép…

Ander: A valóság a riasztó. Egyébként hallotta volna Forgács Istvánt… Sok esetben még szkeptikusabb. A cigányügy, mint süllyedő hajó hasonlat is tőle származik. Nagyon komoly felvetés, hogy egy ilyen helyzetben lévő országban, ahol a többségi társadalom tagjai közül is milliókat fenyeget a lecsúszás réme, van-e elég erőforrása az államnak, hogy megoldja ezt az óriási problémahalmazt. De az is jogos felvetés, hogy a cigányság körében mekkora azoknak az aránya, akik hajlandóak lennének feladni a kívülállás kultúráját. Van-e elég erő az ő oldalukon is ahhoz, hogy tömegével ismerjék föl, változni kell?

Helló: Változni kell?

Ander: Igen. Előrebocsátom, hogy senki nem állítja azt, hogy az integráció ne igényelne állami ráfordításokat, hiszen ha csak a bentlakásos iskolákat vesszük alapul, akkor is kijelenthető, hogy pénz nélkül nem fog menni a dolog, de ez sem egytényezős folyamat. Illúzió azt remélni, hogy ha az állam ennyi meg annyi pénz beletol a dologba, akkor majd automatikusan minden megoldódik. Tehát ahogy előbb is utaltam rá, fel kell adni a számos visszahúzó elemet tartalmazó, premodern kívülállás kultúráját.

Helló: Mit ért ezalatt?

Ander: Azt, amiről Forgács is nagyon őszintén beszélt. Hogy az iskola nem ellenség, hanem az egyetlen kitörési lehetőség. Vagy azt, hogy a családtervezés, a tudatos, felelős gyermekvállalás nem valamiféle gonosz, rasszista dolog. Azt is fel kell fogni, meg kell érteni, hogy az agresszió csapdát jelent. Rövid távon lehet, hogy sikerre vezet, de perspektívában gondolkodva rá kell jönni, hogy kontraproduktív. Az agresszív egyedek saját magukat – és sokszor a semmiről sem tehető, becsületes, de mégis velük azonosított ártatlanokat – rekesztik ki a társadalomból. A devianciára, az értelmetlen, brutális erőszakkal vegyített zsákmányszerzésre nem lehet mentség. Ezek megértése, elfogadása nélkül esély sem lesz semmiféle felemelkedésre. Csak a helyzet fog romlani. Ráadásul hatványozottan, öngerjesztő örvény módjára. Ki kell mondani, hogy fel kell adni a tradíciók egy részét, mert a 21-ik században e nélkül nem lehet sikeresen boldogulni.

Helló: Ez ilyen egyszerű lenne?

Ander: Nem, nem egyszerű, nem is könnyű. De nincs más út. Legfeljebb a szakadékba… A szociokulturális örökség nem Istentől elrendelt valami. Lehet rajta változtatni, számtalan példa, történetesen a szingapúri malájok esete is ezt bizonyítja. Egyébként addig oké, amíg valaki a saját (pre)modern kultúrájához tartozó életmódot akarja élni. Ahogy valahol olvastam, azzal semmi gond nincs, ha az amazóniai indián színes papagájtollat akar, de mihelyst laptopot meg mobiltelefont akar, máris borul a dolog. Kultúraváltás nélkül az ilyen nem fog bonyodalom nélkül működni. Tehát lehet romantikus ábrándképeket kergetni az idilli kumpányelétről, de ha valaki részesedni akar a közszolgáltatásokból (iskola, munkahelyek, tömegközlekedés, egészségügy), ha valaki a 21. sz. vívmányait akarja, akkor át kell esni egy erőltetett ütemű modernizáción. Aminek első lépése, hogy rendet kell rakni a fejekben.

Helló: Hogyan kellene elindulni?

Ander: Először is pontos diagnózis kellene, mert még a valós számokkal sem vagyunk tisztában. Egyáltalán, mekkora a hazai cigányság aránya, milyen a népesedési dinamikája, milyen szociokulturális paraméterekkel rendelkeznek. És mindezt tudni kellene akár települési szintekig lebontva. Tisztán kellene látni, de a politikai hatalmat két és fél évtizede birtoklók elszabotálták ezt a feladatot.

Helló: Valamilyen adatok csak vannak.

12255237_10206696865839352_824719081_o

Ander: Persze, csak sokszor ellentmondásosak. A 2011-es népszámlálás szerint például 300.000 körüli a magyarországi romák száma, viszont ha a valóságot nézzük, akkor közelebb járunk az egymilliós számhoz. Az integrációs programokhoz szükséges források betervezésekor nagyon nem mindegy, hogy egy 3 vagy egy 10 százalékos népcsoporttal kalkulálunk.

Helló: Szóval forrást biztosítanának a kérdés megoldásához?

Ander: Mi ebben a furcsa? A Jobbik nem azt mondta, hogy mindez nem igényel pénzeszközöket is, hanem azt, hogy legyen vége a pazarlásnak, a lopásnak! Látni kell, hogy az integráció címszó alatt felhasznált pénzek 90%-a nem megfelelő módon hasznosult. Vagy rosszabb esetben ellopták, lenyúlták. Sem az ország, sem a sokszor Belső-afrikai állapotok között élők nem profitáltak belőle.

Helló: Akkor kik lettek a haszonélvezői ezeknek a milliárdoknak?

Ander: Egyfelől meg kell nézni azt a felháborító purparlét, ami az ORÖ körül zajlik, másfelől pedig hadd utaljak arra a szélsőliberális, főként belpesti jogvédő szociológus meg ilyen-olyan ológus bagázsra, amelyiknek az egész cigányügy szép kis megélhetést biztosít. Szakmányban gyártják a tanulmányaikat és tömik a zsebüket a haszontalan projektjeikkel.

Hello: Térjünk vissza a romatársadalomhoz. Ön szerint egységes képződményről beszélhetünk?

Ander: Nem. És fontos feladatunk, hogy tudjunk különbséget tenni. Amúgy, hogy a kérdésre válaszoljak, nyelvi-kulturális és egyéb törésvonalaktól szabdalt népcsoportról van szó. Három nagyobb hazai csoportjuk közül a Dél-Dunántúl megyéiben egyébként főként beás cigányokkal találkozhatunk.

Hello: Tudtommal, ők alkotják a hazai cigányság mintegy 10 százalékát, valamikor 1800 körül érkeztek ide, és az eredeti cigány nyelvet már századokkal korábban, mikor még román területen éltek, románra cserélték.

Ander: Ez így van. Valóban markáns szociokulturális eltérésekkel rendelkeznek a többi cigány csoporttal összehasonlítva.

Hello: Ez jó vagy rossz?

Ander: Az integrációs kutatások szerint például jóval kevesebb gyereket vállalnak, mint a borsodi romungrók, de az oktatáshoz való viszonyuk is pozitívabb. Kevesen tudják, de például a somogyi, baranyai, zalai levéltárak tanúsága szerint 1796 és 1847 között nem is lehetett velük köztörvényes bűncselekmények peranyagában találkozni.12250346_10206696858519169_943642101_o

Hello: Akkor ez egy olyan történelmi adalék, amire támaszkodni lehetne.

Ander: Jól látja. A gettó meg börtönromantika helyett ez egy olyan igazi érték, ami a mostani, itt élő cigány fiatalokat is inspirálhatná. Pozitív minta lehetne.

Helló: Nagyon elkanyarodtunk a számok a statisztikai adatok világától. 1993 óta törvény tiltja az etnikai alapú vizsgálódást. Elég reménytelen így a pontos diagnózis felállítása, nem?

Ander: Így igen. Agyrém, végtelenül káros ostobaság, amit a fejüket a fene tudja, hogy hova dugó polkorrekt struccok az országra erőltetnek. Növeli, ki elfödi a bajt! De sokak érdekeltek abban, hogy a szőnyeg alá söpörjék ezeket a témákat.  A hellodelsomogy.hu mondjuk nem erről híres… Viszont a rendszerváltástól kezdve csak egyre nő a baj.

Hello: Egyetértünk.

Ander: Ahogyan a pénteki beszélgetés során elmondtam, a cigány férfiak 84%-a foglalkoztatott volt a ’70-es, ’80-as években. Ez mostanra 25 százalék körül mozog, ráadásul ennek a 25 százaléknak is a 70 százaléka segéd- vagy betanított munkát végez.

Hello: Erre mondják a liberálisok közül, hogy mindennek oka a rasszizmus.12242759_10206696854719074_1037721867_o

Ander: Inkább ott kéne az okokat kapiskálni, hogy a 19 év feletti roma populáció mintegy kétharmada csupán nyolc általános vagy annál kevesebb végzettséggel rendelkezik. Azok az ágazatok: bányák, nehézipar, építőipar, téeszek, ahol a rendszerváltás előtt a képzetlen emberek is el tudtak helyezkedni, a liberális sokkterápia, a privatizáció napalmbombázásának áldozatául estek.

Hello: Ön már sokszor elmondta, hogy a rendszerváltozás ilyesféle gazdasági leépüléssel járó pusztítása a liberálisok forgatókönyve szerint valósult meg.

Ander: Az azóta szerencsésen pokolra került SZDSZ (de sajnos még mindig továbbélő mutáns formációi…) büszkélkedett azzal, hogy a rendszerváltást az ő kottájukból játszották. Érdekes, hogy a cigányságot papíron a legjobban védő szélsőliberálisok receptje pont, hogy a cigányság – no meg az egész ország – totális leamortizálását eredményezte. A Kádár-korban legalább beterelték a cigányságot a társadalmi integráció alsó szintjére, de 1989-90 után még innen is óriási volt a zuhanás. Mégis, mit gondoltak, ezek a belpesti éceszgéberek, mi lesz a sorsa a tisztán piaci viszonyok mélyvizébe dobott társadalomnak, és benne az alulképzett cigányságnak?

Hello: Ez a múlt. Ezen már nehéz változtatni.12235361_10206696863959305_1950220672_o

Ander: Ezért kell megakadályozni, hogy ezek a hiperkártékony szélsőliberálisok alakítsák a cigány-magyar diskurzust. Gazdasági programjuk maga volt a döghalál, de igaz ez társadalomfilozófiájukra is. Szívesen lennének egy etnikai konfliktus esetén a „fasiszta többségi társadalom” elleni harc ideológiai zászlóvívői. Ebben segédhaderőként számítanának a cigány értelmiség azon részére, amelyik a roma nacionalizmus konstruálásával igyekszik csökkenteni kognitív disszonanciáit, valamint ilyen-olyan frusztrációit, komplexusait.

Hello: Ha jól értem, akkor az ágyútöltelék pedig a megvezetett, valóban rossz körülmények között vegetáló cigányság lenne.

Ander: Pontosan. Ezért kell rádöbbenteni magyarokat, cigányokat, hogy a törésvonalnak nem közöttük, hanem az építők és a rombolók között kellene húzódnia.

Hello: Viszont azokat a roma értelmiségieket, akik úgymond kibeszélnek, sokszor árulással vádolják a sajátjaik, és éppen ezért nem fogadják el a sokszor valóban karakán, pörlekedő, keményen fogalmazó önkritikájukat.

Ander: Pedig azt is meg kéne érteni, hogy ezek az emberek nem népük ellenségei, nem árulók. És itt van az úgymond mi oldalunknak is a felelőssége. Ha valóban nem tudunk különbséget tenni, ha valóban egy kalap alá veszünk mindenkit, akkor ezek a becsületes, „hídépítő” cigány emberek könnyen a senki földjén találják magukat. És ez nem csak a cigány értelmiség magyarsággal együttműködést kereső, az országot a hazájának tekintő tagjaira, hanem a becsülettel dolgozó, gyermekeiket felelősen nevelő cigány buszsofőrökre, lakatosokra, pénztárosokra, postásokra, bolti eladókra is vonatkozik.

Hello: Ez szépen hangzik. A valóságban mennyire működik?

Ander: Azon dolgozunk, hogy minél jobban működjön. Én személy szerint annak örülnék a legjobban, ha többé nem lenne sajtóhír, hogy „A jobbikos képviselő is gratulált Kalányosnak”.

Hello: Ezt nem értem…12235347_10206696876479618_2087485314_o

Ander: Vagy öt évvel ezelőtti történet. A sajtó – némileg előítéletes módon – meglepődött azon, hogy egy díjátadón, még megyei közgyűlési képviselőként gratuláltam a babócsai Kalányos Istvánnak. Már miért ne tettem volna, ha egyszer rászolgált? Afelé lépdelünk, hogy egy ilyen hír, ne legyen hír többé. Remélem, világos már így.

Hello:Köszönöm. Érteni vélem. Mindez beleilleszthető Forgács, vagy a borsodi vajda, Lakatos Attila azon gondolatába, hogy ez az ország, a többségi társadalom, nem diszkriminálni, hanem pozitívan csalódni szeretne végre?

Ander: Bizony. Aki nem a „gonosz, rasszista, kirekesztő parasztok” egyébként velejéig előítéletes, meg sokféle önfelmentésre okot adó ostoba mantráját hajtogatja, az pontosan érzi mindezt. Bízom benne, hogy nem lesz meglepő, de a Jobbik programja sem kirekeszteni, hanem integrálni akar. Aki nem hiszi, az olvassa el. Ott van fehéren feketén.

Hello: Mindehez viszont meg kell oldani azt az öt, a cigányságot sújtó krízist, amiről az est folyamán beszélt. Melyik ez az öt fő gócpont?

Ander: Mostani interjúnk során már szinte mindet érintettük. De összegzésként elmondhatjuk, hogy van egy pszichológiai krízis, egy valóban mély szociális krízis, hiszen senki sem tagadja, hogy a cigányok nagy többsége tényleg igen rossz körülmények között él. Ezek mellé egy demográfiai krízis is társul, ami nem jelent mást, mint egy döbbenetes népességrobbanást, ami a bővítetten újratermelődő nyomor melegágya.

Hello: Erre vonatkozóan rendelkezünk számokkal?

Ander: Az 1893-as cigány felmérés szerint a mai országterületen még csupán 65.000 roma élt. Ez egy és negyed évszázad alatt a tizenötszörösére növekedett. Ha ez a nemcigány társadalomban is bekövetkezett volna, akkor most egy százmilliós országban nyomorognánk. Összezsúfolódva, mint a heringek. Nem kell hozzá nagy ész, hogy bárki belássa, ilyen elképesztő népességrobbanás akkor is kezelhetetlen problémákat eredményezett volna, ha minden kirekesztés, és úgymond többségi elnyomás varázsütésre elpárolgott volna…

Hello: Menjünk tovább!

Ander: Ezt az első három krízist törvényszerűen követi egy kriminológiai válság, aminek meglétét kár lenne tagadni. Frusztráció eredményezte agresszió, szegénység, egyre több éhes száj egyértelműen a bűnözés növekedését eredményezi. Habként a tortán pedig ott van a politikai válság.

Hello: Erről még kevés szó esett most. Mi a helyzet a roma politikummal?

Ander: A szélsőliberálisok csatlósaiként működő hivatásos jogvédők szerint minden rossznak a magyarok kirekesztő magatartása az oka. Ha ez megszűnne, leegyszerűsített kis világképük szerint, egycsapásra megoldódna minden… Aztán ott van második komponensként a CKÖ-k sokszor kirakatténykedésben kimerülő világa, az egész cigány politika világának csúcsára pedig rátelepedett a pártpolitika. Az eddig kormányon lévők semmit nem oldottak meg a problémákból, viszont egy-egy cigány politikus kirakatba állításával, a putrik népének romlott konzervekkel való választási megvásárlásával olcsó segédhaderőhöz jutottak.

Hello: Jogtalan lenne a vád, hogy most Önök is ezt próbálják másolni?12242794_10206696867879403_824433075_o

Ander: Az eddigi politikacsinálók ahhoz kerestek embereket, hogy a problémák továbbra is a szőnyeg alatt gennyedjenek. Ahhoz kellettek a „díszcigányok”, hogy mismásoljanak, érdemben ne kelljen foglalkozni a dolgokkal. Mi pont ahhoz keresünk partnereket, hogy az országot – és benne magyart, cigányt, mindenkit – elnyeléssel fenyegető katasztrófát ki tudjuk kerülni. Remélem, érthető, mi a két filozófia közötti különbség.

Hello: Elég hosszúra nyúlt beszélgetésünk. Maradt Önben valami hiányérzet a péntek este után?

Ander: Először is köszönet mindazoknak, akik eljöttek. Másodszor pedig a Forgács által „pasaréti elméleti integrátor”-nak nevezett megmondóemberek helyi rezidensei szégyellhetik magukat, hogy kihagytak egy ilyen lehetőséget. Diplomájuk ugyan lehet, de értelmiségivé csak úgy válnak, ha nem zárkóznak el a legfontosabb nemzeti sorskérdések megvitatása elől. Persze, könnyebb üvegbúra alatt spanglit szívni, és nyekeregni a Jobbik szörnyű rasszizmusáról, vagy kényeskedő, hiszteroliberális affektálással picsogni olyan dolgokról, melyekről a valóságismeret hiányában halvány lila dunsztjuk sincs…

TG Facebook Comments

About hellodelsomogy

Check Also

Olykor bátorság kimondani az igazságot – Orsós Lajos Barcson

  Különleges vendége volt a közelmultban Barcsnak, Orsós Lajos egy Somogy megyei cigánytelepről került az …

Leave a Reply

WP2Social Auto Publish Powered By : XYZScripts.com
Close
%d bloggers like this: