Otthon / Barcsi hírek / Kárpátalján történt
Találkozó a huszti városházán

Kárpátalján történt

Keveset hallani a hányatott sorsú Kárpátaljáról a médiumokban. A terület olyan viharos történelemmel rendelkezik, hogy még a főbb változások felsorolása is meglehetősen hosszú. 1918-ig, az Osztrák-Magyar Monarchia fennállásának végéig hazánk szerves része, majd Trianonban Csehszlovákiához csatolják. 1939-ben ugyan visszafoglaljuk, de a második világháború után a sztálini Szovjetunió teszi rá a mancsát. A kommunista birodalom 1991-es széthullásakor Ukrajna szilárdítja meg fölötte a hatalmát. Tehát a huszadik század abszurditásaként a terület sok lakója úgy lehetett akár öt ország állampolgára, hogy életében ki sem mozdult a falujából… 12291969_466159380256605_794447323908848280_o (1)
A nagyhatalmak úgy rángatták fölöttük a határvonalakat, mint
viharos szél a gyenge faágat. Kárpátalján nagyjából minden nyolcadik ember magyar nemzetiségű, nagyon sokféle nép él ott, de az óriási többséget szlávok, ukránok és ruszinok alkotják. A nemzeti megmaradásért folytatott küzdelem hősies helytállást követel nap mint nap az ott élő magyaroktól.

12316528_466159020256641_5618491166181324642_n (1)

Helló: Képviselő úr szerdán és csütörtökön egy kárpátaljai kiküldetésen vett részt. Mi volt az utazás célja?

Ander: Az országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának tagjaként vettem részt az utazáson, amelynek fő célja az ukrajnai önkormányzati választásokat követő tájékozódás, az ottani magyar szervezetekkel való kapcsolattartás volt.

Helló: Sokan nem is tudják, hogy létezik ez a főleg az elszakított területeken élő magyarok ügyeivel foglalkozó bizottság. Ön nem sértődős politikus, mondja, mennyit kaszál a bizottsági helye után?

Ander: Semennyit. Mezei képviselőként, mezei bizottsági tagként egy fillér pluszjuttatás nem jár az országgyűlési bizottsági tagságért. Ennek bárki utánanézhet.

Helló: És hány főt számlál ez a bizottság? Mennyien mentek Kárpátaljára?

Ander: A bizottságban kilencen vagyunk. Hatan a Fidesz-Kdnp-t, egy fő meg az Mszp-t képviseli, jómagam és Szávay István pedig a Jobbikot. Egyébként most csupán négyen utaztunk képviselők. Három fideszes honatya és én. Szávay István is szívesen jött volna, de az ukránok minden magyarázat nélkül 5 évre kitiltották az országból… De a delegációval tartott még néhány szakértő -köztük képviselőtársam felkészült asszisztense is- , valamint az ukrán és ruszin nemzetiségi szószóló hölgyek is.

Helló: Parázs hangulatban telik egy-egy ilyen út?

Ander: A belpolitikai vitákat ilyenkor jó félretenni. Nem azért megyünk oda, hogy ott harapjuk át egymás torkát. A politikai meccseinket itthon kell leboxolni, nem pedig vendéglátóink előtt.

Helló: Inkább tivornyáznak valami luxushotelben egyet?

Helikon Hotel - Makkosjánosi
Helikon Hotel – Makkosjánosi

Ander: Újfent ki kell ábrándítsam. Ugyan a kormánynak van egynéhány tagja, akik nagy vonzalmat mutatnak az ötcsillagos szállodák iránt, de egyáltalán nem valami luxushotelben szálltunk meg. Ráadásul nagyon feszes volt a menetrendünk, én pedig kora hajnalban indultam Barcsról Budapestre, ahonnét az országgyűlési kisbusszal mentünk tovább, tehát estére már hullafáradt voltam.

Helló: Mond valamit a programról is?

Ander: Szerdán, a beregszászi magyar konzulátuson került sor a kárpátaljai magyar politikai élet vezetőivel való megbeszélésre.

Megbeszélés a beregszászi magyar konzulátuson
Megbeszélés a beregszászi magyar konzulátuson

Az önkormányzati választásokat magyar szempontból sikeresnek könyveltük el, hiszen a KMKSZ és az UMDSZ Jobbik által rég szorgalmazott összefogása megerősítette a 150.000-es kárpátaljai magyarság pozícióit a több mint egymilliós terület helyhatóságaiban. Jó hír, hogy ismét a korábbi magyar polgármestert választották meg a felerészben magyarok lakta huszonötezres Beregszász élére, de a megyei tanácsban is nőtt a magyar képviselők aránya. A találkozó után megtekintettük a város néhány nevezetességét, köztük a városi múzeumot is, ahol fantasztikus tárlatvezetésben lehetett részünk a múzeumalapító-igazgató jóvoltából. Az esti munkavacsora alkalmával aztán további alkalom nyílott a főkonzul úrral és a helyi politikai-gazdasági élet reprezentánsaival való eszmecserére.

Beregszászi múzeum
Beregszászi múzeum
Beregszászi múzeum
Beregszászi múzeum
Beregszász főutcája
Beregszász főutcája

Helló: Ami sztereotípia az átlagembernek eszébe jut Kárpátaljáról, az a rossz utak, cigarettacsempészek, szegénység hármasában ki is merül.

Ander: Ezek létező dolgok, de nagy baj, ha csak eddig jutunk el ezzel a csodálatos szépségű, gazdag történelmi múlttal rendelkező tájegységgel kapcsolatosan. Az emberek végtelenül vendégszeretők, sajnos a korábban komoly bevételt jelentő turizmus a Kelet-Ukrajnában zajló harci cselekmények miatt visszaesett, de jó tudni, hogy Kárpátalján teljes a nyugalom. Ha valaki teheti, menjen el oda, ne üljön föl az alaptalan riogatásnak.

Helló: Milyen a gazdasági helyzet?

Ander: Súlyos… A szegénység tényleg nagy probléma. Sokan alig keresnek havi tizenpárezer forintnak megfelelő grivnyát. Még a diplomás hivatali dolgozók is csupán 20-25 ezer forintot visznek haza, így nem csoda, hogy sok fiatal félve a katonai behívóparancstól és menekülve a szociális krízis elől, elvándorol a szülőföldjéről.

Helló: Tudunk ezzel kapcsolatos számokat?

Ander: A kárpátaljai magyarságnak már vagy 10%-a idegenben keresi a kenyerét. Ez arányait tekintve annyi, mintha Magyarországról egy millióan mentek volna már Nyugatra…

Helló: Elborzasztó adat.

Ander: Igen, az. Alapvető cél kell, hogy legyen, hogy mindenki a szülőföldjén tudjon boldogulni.

Helló: Ehhez jó oktatás is kell. Információink szerint nem véletlen, hogy több iskolát is meglátogattak.

Ander: Így van. Beregszászon magyar tanítási nyelvű általános iskolába, valamint a kárpátaljai magyarság legnagyobb szellemi központjának tekinthető II. Rákóczi Ferenc Főiskolába is elmentünk.

Beregszász - II. Rákóczi Ferenc Főiskola
Beregszász – II. Rákóczi Ferenc Főiskola
Beregszász - II. Rákóczi Ferenc Főiskola
Beregszász – II. Rákóczi Ferenc Főiskola
Beregszász - II. Rákóczi Ferenc Főiskola
Beregszász – II. Rákóczi Ferenc Főiskola

Helló: Nem csak Beregszászon jártak.

Ander: Természetesen nem. Beregszász után a 30.000-es Husztra látogattunk, ahol a mindössze 2000 fős ottani magyarság három képviselőt is be tudott juttatni a képviselőtestületbe.

Találkozó a huszti városházán
Találkozó a huszti városházán

A magyar kisebbséggel barátságos viszonyt ápoló ukrán polgármester a városházán fogadott minket, majd közösen kerestünk föl egy ukrán, valamint a település egyetlen, és meglehetősen nehéz helyzetben lévő magyar általános iskoláját. De ezt megelőzően még koszorúztunk a Kölcsey-emléktáblánál és a világháborús magyar katonai temetőben is. A kárpátaljai programot egyébként egy huszti estebéd zárta, amit a helyi magyar politikai, közéleti, vallási vezetők körében költöttünk el. Nyilván nem csak a bendőnket tömtük, hiszen egy-egy ilyen alkalommal mindig nagyon fontos beszélgetésekre kerül sor, ahol általában olyan dolgokat is meg tudunk tárgyalni, amelyek alapvetőek a kárpátaljai magyarság fennmaradásának szempontjából.

Huszt - Kölcsey-emléktábla és világháborús haditemető
Huszt – Kölcsey-emléktábla és világháborús haditemető
Huszt - Kölcsey-emléktábla és világháborús haditemető
Huszt – Kölcsey-emléktábla és világháborús haditemető
Koszorúzás a huszti katonai temetőben
Koszorúzás a huszti katonai temetőben

TG Facebook Comments

About hellodelsomogy

Check Also

Ander: A kormány még egyet csavart a neoliberális présen, ami a magyar dolgozókat szorítja harapófogóba

“A foglalkoztatási törvények kapcsán a kormány újra kimutatta a foga fehérjét, hiszen ismét csavartak egyet …

Leave a Reply

Close
%d bloggers like this: