Sokan arra kényszerülhetnek, hogy visszafizessék az államilag finanszírozott nyelvtanfolyam árának a felét, miután egyes silány kurzusok kevés esélyt adtak az eredményes vizsgára – írta G. Tóth Ilda a hvg.hucikkében.
A cikkben többek között azt taglalják, hogy a diplomamentő program résztvevői számára nem hosszabbítják meg az elvégzésre (vizsgák letételére) szánt határidőket.
A 3 milliárd forint közpénzt igénylő program eddigi eredményei alapján a több mint 10 ezer fiatalt megcélozva messze nem sikertörténet: a lebonyolítással megbízott Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. (OFA) adatai szerint a tanfolyamot végzett 7200 személyből csak 2200-an tették le a komplex középfokú nyelvvizsgát, ami évek óta hiányzott ahhoz, hogy kézhez kapják a diplomájukat – tudatták.
A diákok belépési szintjének csökkentése mellett már a tanárok sem tudtak jól tanítani?
„Egyes képzőknél alig 15 százalékos volt a megfelelési arány” – fest sötét képet a program eredményességéről Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke, aki szerint azért lehet ilyen rossz a ráta, mert a szintfelmérést nem mindenütt vették komolyan. Időközben módosították a bemeneti minimumot is: a korábban kigondolt B1 szint helyett március 1-jétől már A2-es, alapfokú tudással is be lehetett szállni a nyelvtanulásba. Ami nem mindenütt volt kifogástalan minőségű: hallani tananyag nélküli kurzusokról, az angolt éppen csak törő tanárokról és méltatlan tanfolyami körülményekről is, főleg vidéken.
A HVG azt is kiderítette, hogy többen (mint szakképzési intézmény) a meggazdagodást látták a programban, és a szakképzési intézmények között felvetődött a “hatalomközeli társaság” definíciója is. Többek között több nyíregyházi vállalkozást is megemlít a beszámoló.
A kormány kommunikációja, mely szerint a fidesz honlapján is narancssárgán leírták 1 évvel korábban: “A résztvevők számára a képzés ingyenes” nem minden esetben fedi az egyértelműséget, mert többen nem tudtak arról a feltételről, hogy a tanfolyam felét – sikertelen vizsgázást követően – vissza kell fizetniük.
Ezen túlmenően pedig a kialakult helyzet azt támasztja alá, hogy nehezen képzelhető el mind a 35 ezres érdeklődési szám, mind a 90%-os elsőre sikerült vizsgaarány. Valami ferdült.
A HVG rámutat, hogy a sikerpropaganda pedig már az állami szervekben is gyanút keltett. A „piaci” nyelvtanfolyamoknál ugyanis jellemzően 60–65 százalék a megfelelési arány. Nem csoda, hogy a 90 százalék hallatán az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központja is gyanút fogott, és a vizsgahelyek szigorúbb ellenőrzését helyezte kilátásba. Ha a tanfolyamszervezők egyben vizsgahelyek is, előfordulhat, hogy túlságosan engedékenyek, és olyanokat is átengednek, akiknek a teljesítménye azt nem indokolná – fűzték hozzá.
A témába vágó további információkért a hvg.hu (forrás)oldalán olvashatnak.
Forrás: videk.ma