Otthon / Kultúra és Tudomány / Napi történelem rovat: Futballcsapat születik Ferencvárosban – 1900. december 3.
A kép forrása: www.sport-net.hu

Napi történelem rovat: Futballcsapat születik Ferencvárosban – 1900. december 3.

1900. december 3-án alakult meg hivatalosan a Ferencvárosi Torna Club futball-szakosztálya, melyből a 20. századi magyar foci legeredményesebb és egyik legnépszerűbb csapata nőtt ki. Az FTC bajnoki címei és kupagyőzelmei mellett a nemzetközi porondon is komoly hírnevet szerzett, Albert Flórián személyében pedig egy aranylabdás játékost is adott Magyarországnak.

A Sport-Világ című budapesti lap híradása nyomán az FTC történetét egészen 1899. április 16-áig vezethetjük vissza, ezen a napon gyűltek össze ugyanis a IX. kerület sportkedvelő polgárai azzal a céllal, hogy egy klubot alapítsanak. Egyesületük, a Ferencvárosi Torna Club aztán május 3-án hivatalosan is megszületett, majd első elnöke, Springer Ferenc ügyvéd-politikus irányítása alatt gyors virágzásnak indult. Az FTC civil kezdeményezésű szervezetként jött létre, vagyis bevételeit saját magának kellett megteremtenie; Springerék az anyagi gondokat egy jótékonysági bál szervezésével próbálták megoldani, az egyesület kampánya pedig szemmel láthatóan eredményes volt, hiszen 1900 során megnyílt a klub Soroksári úti sportpályája, közben pedig egyre-másra alakultak meg az újabb szakosztályok. Ezek közül a legjelentősebb az 1900. december 3-án alapított futball-szakosztály volt, mely szurkolótábora és eredményei révén máig a Ferencvárosi Torna Club gerincét képezi.

Megalakulása után egy hónappal az FTC labdarúgócsapata csatlakozott az újonnan alapított Magyar Labdarúgó-szövetséghez, 1901 februárjában pedig a Soroksári úton le is játszotta első mérkőzését a Budapesti Torna Club ellen, melyet azonban az MLSZ – bejelentés hiányában – nem ismert el hivatalosnak. Az első ilyen meccsre áprilisig kellett várni, amikor is a Műegyetem csapata 5:3-ra győzedelmeskedett a ferencvárosi tizenegy felett. Érdekesség, hogy az FTC előbb mutatkozott be a nemzetközi porondon, mint a hazai csapatok ellen, hiszen a fent említett fiaskó előtt, márciusban már a bécsi Cricketert is vendégül látta, ugyanakkor a 0:9-es eredmény valószínűleg nem töltötte el büszkeséggel a klub szurkolóit.

A Ferencváros első győzelmét szintén külföldi – és ugyancsak bécsi – csapat ellen szerezte meg, miután májusban az Old Cricketer együttesét 5:0 arányban múlta felül; a klub 11 játékosa éppen ezen a mérkőzésen viselte először a csapat jellegzetes zöld-fehér mezét, melyet már ekkor is a 9 sávra hasított Fradi-címer díszített. Az összecsapás óta 110 esztendő telt el, mindazonáltal máig ezek számítanak a Ferencváros legfőbb jelképeinek; ez alól csak az 1951–56 közötti időszak jelentett kivételt, amikor pártutasításra a zöld-fehér gárda egyesült az ÉDOSZ SE-vel, és előbb ÉDOSZ, majd Kinizsi néven indult a bajnokságban. A klub ezekben az években színeket is váltott, tudniillik piros-fehér mezben játszott, az 1956-os forradalom során azonban visszavette eredeti nevét, és azt a Kádár-korszakban is megtarthatta.

Az FTC aztán 1901 júniusában a magyar bajnokságban is elkönyvelhette első győzelmét, a Budapest Sport Club elleni diadal pedig csodálatos évtizedet nyitott meg a IX. kerületi csapat előtt: tíz éven belül a Fradi öt bajnoki címet szerzett – és kilencszer végzett dobogón –, így 1909-ben mindörökre meghódította az első hazai vándorserleget, az Ezüstlabdát. Ugyanebben az évben aratta egyébként a csapat első jelentős nemzetközi sikerét is, a Rapid Wien 2:1-es legyőzésével ugyanis a Monarchia-bajnokságban is aranyérmet nyert. A következő évtizedekben aztán az FTC – többek között – Schlosser Imre, Toldi Géza, Sárosi György, az 1948-49-es bajnokságban 59 gólt szerző Deák Ferenc, az aranylabdás Albert Flórián és Nyilasi Tibor vezérletével tovább írta azt a dicsőséges történetet, amit a nagy elődök a „hőskorban” megkezdtek.

Az ő sikereik nyomán a Fradi az eddig felsoroltak mellett további 23 – összesen tehát 28 – bajnoki címmel, illetve 20 kupagyőzelemmel büszkélkedhet, elsőségei közül az egyiket – az 1932. évit – ráadásul úgy szerezte meg, hogy a szezon során mindenkit végigvert; ez a teljesítmény, a bajnokságok számával együtt máig rekordnak számít. 2006-ig szintén az FTC volt az egyedüli csapat, mely az 1901. évi indulás óta az összes első osztályú bajnoki idényben szerepelt – tehát sohasem esett ki onnan –, a klubot azonban az MLSZ ebben az évben a másodosztályba száműzte, ahonnan csak 2009-ben tudott visszaemelkedni az élvonalba.

A Fradi ugyanakkor a magyar futball dicsőbb korszakaiban nem csak Magyarországon alkotott jelentőset, hanem világviszonylatban is komoly hírnevet szerzett, annak ellenére, hogy a bécsiek elleni 0:9, majd a hazánkban vendégeskedő oxfordiaktól elszenvedett 0:12 nem bizonyult éppen ígéretes kezdetnek. Az 1909. évi, Rapid Wien elleni diadal már megmutatta, hogy a Ferencváros felkapaszkodott a magyarnál tapasztaltabb futballnemzetek mellé, az első világháború után kibontakozó nemzetközi sportéletben pedig számos nagyszerű eredményt könyvelhetett el. A budapesti csapat a két világháború között megrendezett Közép-európai Kupában – mely színvonalát tekintve a mai Bajnokok Ligája elődjének tekinthető – 1928-ban és 1937-ben is aranyérmet szerzett, 1929-es dél-amerikai túráján pedig – idegenben – óriási meglepetésre megverte a kétszeres olimpiai bajnok Uruguayt, az 1930-ban megrendezett első világbajnokság későbbi győztesét is.

A Ferencvárosi Torna Club a későbbi évtizedekből egy – 1965-ös – Vásárvárosok Kupája-győzelemmel, illetőleg egy három évvel későbbi ezüstéremmel büszkélkedhet, ezenfelül pedig a csapat az UEFA-kupában 1972-ben elődöntőig, majd az 1975. évi KEK-ben – veretlenül – a döntőig menetelt, ahol a Dinamo Kijev együttesével szemben sajnos már alulmaradt. Az előbbiekhez képest jóval szerényebb eredmény, ugyanakkor – sajnos – tény, hogy a Debrecen 2009. évi kupaszerepléséig az FTC volt az egyetlen magyar csapat, mely a Bajnokok Ligájában a legjobb 16 csapat közé jutott, és – ismét azt mondhatjuk: sajnos – mindmáig az egyedüli, mely az ottani küzdelmekben pontokat is szerzett.

A Ferencváros korábbi sikereinek köszönhetően ma is Magyarország legnépszerűbb zöld-fehér klubjának számít, otthona, az 1911 februárjában átadott Üllői úti stadion pedig – sajnos egyre kevesebb nézővel – ugyancsak a hazai bajnokság leglátogatottabb létesítményei közé tartozik. Ezzel együtt viszont a Fradi is osztozik a magyar klubfutball mostani sanyarú sorsában, mely elsősorban a nemzetközi eredmények hiányában, a szurkolók fogyásában és az állandó jellegű pénzügyi problémákban mutatkozik meg. Biztos vagyok benne, hogy ezt a cikket nem csak a Ferencváros rajongói olvassák, azzal azonban valószínűleg ők is egyetértenek, hogy a magyar futballnak szüksége van egy erős Fradira, hiszen az – miként a korábbi évtizedekben – a bajnokság és a többi klub színvonalára is jótékony módon hatna.

Forrás: rubicon.hu

TG Facebook Comments

About hellodelsomogy

Check Also

60 éve állt egy galériában a 400 éves „hamisítvány”, nemrég kiderült, eredeti Rembrandt – 24.hu

Az egyesült államokbeli Allentown galériájában már több mint 60 éve állt egy közel 400 éves …

Leave a Reply

Close
%d bloggers like this: