Otthon / Kultúra és Tudomány / Napi történelem rovat: Roggendorf generális feladja Buda ostromát – 1530. december 20.
A kép forrása: www.souvenirfromhungary.com

Napi történelem rovat: Roggendorf generális feladja Buda ostromát – 1530. december 20.

1530. december 20-án, másfél hónapos eredménytelen ostrom után vonult vissza Buda alól Wilhelm von Roggendorf generális, I. Ferdinánd király (ur. 1527-1564) hadvezére. A jelentős török támogatást élvező Szapolyai Jánostól (ur. 1526-1540) elszenvedett kudarc következtében állandósult Magyarország kettéosztottsága, Buda nélkül ugyanis Ferdinánd csak az ország nyugati felén bírta megszilárdítani uralmát.

Miután 1529-ben I. Szulejmán (ur. 1520-1566) eredménytelenül ostromolta Bécs városát, a visszavonuló török seregek nyomában megjelentek Ferdinánd kisebb csapatai, melyek szinte ellenállás nélkül foglalták el a nyugati vármegyéket és a Felvidék legjelentősebb várait. Bár a török felvonuláskor adva volt a lehetőség Szapolyai János előtt, hogy egyesítse Magyarországot, saját gyengeségénél fogva erre képtelennek bizonyult, így Pozsony, Sopron, Szigetvár mellett számos bányaváros, Eger, sőt, Kassa is Habsburg uralom alá került. A keleti uralkodó erőtlenségét mutatja, hogy Niklas von Salm már 1529 novemberében kísérletet tett Buda visszavételére, miután azonban a törökök által támogatott magyar hajóhad Esztergomnál megverte Ferdinánd flottáját, letett arról, hogy ostrom alá vegye a fővárost.

Szapolyai helyzete mindazonáltal így sem lett könnyebb: nem elég, hogy a katonai vereségek mellett VII. Kelemen pápa kiátkozta őt a katolikus anyaszentegyházból, de a Porta is inkább őrizetére, mintsem segítségére hagyta ott embereit, akik közül Lodovico Gritti, Ibrahim nagyvezír kegyence idővel a főhatalomra is szemet vetett. Ezenfelül az is komoly kellemetlenséget okozott János király számára, hogy a támogatására küldött török tisztek – 1530 során például Kászim és Momen bégek – fittyet hánytak utasításaira, és féktelen garázdálkodásba kezdtek a magyar területeken, ami ismét az ő hírnevét rontotta.

Az 1530-as esztendőben megmaradt a korábbi években „megszokott” katonai-diplomáciai zűrzavar: mialatt Ferdinánd egy Jurisich Miklós vezette delegáció révén fegyverszünetet próbált kieszközölni Konstantinápolyban – hogy zavartalanul számolhasson le riválisával –, Várdai Pál esztergomi érsek a két uralkodó között próbált meg közvetíteni a béke érdekében. Eközben persze Ferdinánd és Szapolyai hívei egymás területeit dúlták – nem is beszélve a szerencsevadászok sokaságáról! –, így például Serédi Gáspár és Bebek Ferenc a nyár során Boldogkő várát ostromolták, az ellenük győzedelmeskedő Szapolyai-párti Nádasdy Tamás pedig később az akkor éppen Habsburg-barát Török Bálintot szorította be Szigetvárra.

Mindeközben Ferdinánd Wilhelm von Roggendorfot Buda elfoglalásával bízta meg, a generális pedig az ősz során meg is indult kelet felé, a Duna jobb partján. Miután – Szapolyai határozott kérései és pénzadományai ellenére – Váradi érsek megnyitotta a Habsburgok előtt Esztergom kapuit, a királyi székváros ostroma elől ez alkalommal már minden akadály elhárult. Ferdinánd az 1530. évi hadjáratra a német rendektől, fivérétől, V. Károly császártól (ur. 1519-1556), illetve a Pápai Államtól összesen 9000 zsoldost kapott, ezt a létszámot pedig magyarországi híveinek köszönhetően további 3-4000 katonával bővítette ki, miközben a dunai naszád jelentős tűzerőt is biztosított Roggendorf számára. Szapolyai ezzel szemben hosszú ideig reménytelen helyzetben várta a támadást, a Grittivel megérkező 3000 töröknek, majd a kalandos úton Budára vonuló Nádasdy-féle seregnek köszönhetően azonban októberre mintegy 8000 főre növelte erőit.

Az ostromgyűrű október 31-én zárult be a vár körül. Roggendorf naszádjának köszönhetően a Duna vizéről és a környező hegyoldalakról egyaránt előnyös pontokat találhatott Buda bombázásához, így november során átlagosan napi 100 ágyúgolyó hullott az ostromlott városra, melynek védői merész kitörésekkel nyugtalanították a generális erőit. A kitartó ágyúzás aztán a tél közeledtével megtette hatását, december elejére ugyanis a Logodi út felől leomlott egy széles falszakasz, ahol december 7-étől kezdve Roggendorf több rohamot intézett a védők ellen.

Ezeken a válságos napokon Szapolyaiék elsősorban Gritti török harcosainak köszönhetően tartották meg a várat, időközben pedig megérkezett Nándorfehérvár alól a szultán flottája, mely vereséget mért a Habsburg naszádra, és megfordította az ostrom sorsát. A német generális csapatait december elején már nem csak a téli fagyok, de az élelmezési nehézségek és a táborban elterjedő vírusok is alaposan meggyötörték, mindehhez pedig az a hír társult, hogy Mohamed szendrői pasa és Bánffy János, Szapolyai nádora jelentős felmentő sereggel közeledik Buda felé. Roggendorf, számot vetve lehetőségeivel december 20-án levelet küldött a város védőinek, melyben bejelentette az ostrom befejezését, majd seregeivel visszavonult nyugat felé.

János király tehát győzelmet aratott, azt azonban már igen nehéz lenne meghatároznunk, hogy ennek a diadalnak pontosan milyen haszna is volt, hiszen az 1530–31 során Budára érkező oszmán seregek a király minden tiltakozása ellenére Nyitráig dúlták a Felvidéket, a decemberi sikerért pedig Szapolyai Grittinek kormányzói címmel, illetve – a török kegyenc fiának szóló – egri püspöki kinevezéssel fizetett. Buda megőrzése a belháborús állapot konzerválását jelentette, ami egészen 1538-ig, a váradi béke tető alá hozásáig emésztette a török ellen fordítható katonai potenciált.

Forrás: rubicon.hu

TG Facebook Comments

About hellodelsomogy

Check Also

60 éve állt egy galériában a 400 éves „hamisítvány”, nemrég kiderült, eredeti Rembrandt – 24.hu

Az egyesült államokbeli Allentown galériájában már több mint 60 éve állt egy közel 400 éves …

Leave a Reply

Close
%d bloggers like this: