Korábban már beszámoltunk a Jobbik Dél-somogyi országgyűlési képviselőjének, Ander Balázsnak a kárpátaljai útjáról. Az óriási szegénységgel küzdő, Magyarországtól a trianoni békediktátum által elcsatolt, ma Ukrajnához tartozó tájegység 150.000-es magyar kisebbsége nélkülözések közepette éli mindennapjait. A Jobbik országgyűlési képviselői rendszeresen visznek kisebb-nagyobb adománycsomagokat Kárpátaljára, hogy ezzel is enyhítsék az ott élők nehézségeit.
Helló: Mi az, aminek hasznát veszik a Kárpátalján élők?
Ander: Tulajdonképpen minden segítség jól jön. A havi fizetés tíz-húszezer forint körül mozog, a közintézmények pedig alig-alig vegetálnak.
Helló: Ez még itteni mércével mérve is felfoghatatlan szegénység…
Ander: Bizony, roppant erőfeszítések szükségesek az életben maradáshoz. Sajnos igen kevés, amit tehetünk, de hiszünk abban, hogy van értelme az ilyesféle akcióknak. Egyébként nem egyéneket támogatunk, hanem egy-egy közösségnek igyekszünk valamit juttatni.
Helló: Barcsról mi került Kárpátaljára?
Ander: Két hete mintegy 350 kötet könyvet sikerült kijuttatni, aminek a beregszászi könyvtárosok nagyon örültek, hiszen ahol még az intézmények fűtésére sincs pénz, ott el lehet képzelni, hogy az ukrán állam mennyit tud juttatni új könyvek beszerzésére. Egyébként ez úton is szeretném kifejezni hálámat Sárkány Györgynek és Dr. Rajnai Erzsébet gyermekorvos asszonynak, hiszen a legtöbb kötet nekik köszönhetően került kárpátaljai testvéreinkhez.
Helló: Barcsról fuvarozták a messzi Kárpátaljára a könyveket?
Ander: Nem, dehogy. A logisztika úgy néz ki, hogy Barcson bepakoljuk a szállítandó árut a mi autónkba, Budapesten, a parlament mélygarázsában pedig átrakodjuk Dr. Gyüre Csaba jobbikos képviselőtársam járgányába. A fővárosból ő viszi tovább Kárpátaljára. Mivel nyíregyházi, neki onnan már csak egy „ugrás” a határ. Ráadásul nagyon jó helyismerettel rendelkezik vagy három tucat ottani magyar település vonatkozásában, így tudja, hol lesz a legjobb helyen az, amit visz.
Helló: Tart még a könyvgyűjtés?
Ander: Hogyne! A következő szállítmány már útra készen áll. Hét nagy banános doboz, dugig tömve jobbnál jobb könyvekkel, amelyeknek megint csak nagy hasznát fogják venni Kárpátalján.
Helló: Miféle olvasnivalót küldenek?
Ander: Szinte mindent, ezért várjuk a szépirodalmat, ponyvát (krimi, szerelmes regények stb.), tankönyveket, ismeretterjesztő munkákat, gyermekkönyveket. Aki szeretné megunt köteteit valami nemes célra fordítani, az beszállhat a gyűjtésbe, és rajtunk keresztül eljuttathatja könyvadományát Kárpátaljára. Oda, ahol bizony elkél a magyar szöveg, oda, ahol viszont mindez szinte megfizethetetlen luxusnak számít. Barcsi vagy nagyatádi irodánkban összegyűjtjük, aztán átvisszük a határon.
Helló: Úgy informált, múlt héten mást küldtek.
Ander: Igen. Nagyatádi önkormányzati képviselőnk a kislánya, én pedig a kisfiaim megunt játékállományának egy részét szedtem össze. A csomagtartó és a hátsó ülés teljesen megtelt a plüssökkel, építőjátékokkal, autókkal. Gyüre képviselőtársam a gáti óvodába vitte a játékokat, s mondani sem kell, hogy ennek az intézménynek sincsen nagyon pénze játékbeszerzésre.
Helló. Szóval, ha valakinek van otthon megunt, de jó minőségű játéka, plüsse, akkor a könyvek mellett ezt is szívesen kijuttatják Kárpátaljára?
Ander: Természetesen! Sok kicsi sokra megy. Egy-egy ilyen fuvar pedig óriási segítséget jelent egy ottani falusi kiskönyvtárnak, vagy forráshiánnyal küszködő óvodának. Aki segíteni szeretne, az bátran írjon egy privát üzenetet a facebookon, és megtaláljuk a módját, hogy átvegyük az általa felajánlott holmit.
Helló: Sok sikert a gyűjtésükhöz! Reméljük, Gyüre Csabát nem fogják Szávay Istvánhoz hasonlóan kitiltani Ukrajnából, és minél többször tud fordulni a Dél-Somogyi adományozók könyveivel, játékaival is.
Egy hozzászólás
Pingback: Segítség Kárpátaljára