Egy nagy esetszámú, hosszú távú új tanulmány eredményei szerint ha az ikerpár egyik tagja rákos, testvérének is az átlagnál nagyobb eséllyel lesz daganata.
Egypetéjű ikreknél 14 százalékra, kétpetéjűeknél 5 százalékra becsülik a rák átlagoshoz mért kockázatnövekedését a testvérnél, ha ikerpárjánál daganat alakul ki – számolt be a Journal of the American Medical Association (JAMA) friss számában közölt tanulmány eredményeiről a Livescience.
A rák vizsgált 23 fajtája közül 20-ról azt állapították meg, hogy ha az egyik ikernél rák alakult ki, a testvérénél az átlagnál nagyobb eséllyel jelentkezett ugyanaz a rákfajta, ez a prosztata-, bőr-, mell-, petefészek- és méhrák változatainál bizonyult igaznak. A tanulmány azt is kimutatta, hogy azoknak a pároknak, amelyeknek mindkét tagja rákos lett, több mint kétharmadánál a rák eltérő fajtáit diagnosztizálták.
Az eredmények a rák genetikai és környezeti tényezőinek relatív eloszlását segítik megérteni – mondta Lorelei Mucci, a kutatás vezetője, a bostoni Harvard Egyetem T. H. Chan közegészségügyi karának professzora. Mint mondta, a rák sok fajtája – a mell, a méh, a prosztata, a here, a vese, a petefészek és a bőr daganatai kockázatának 30-60 százaléka – mögött állhatnak genetikai okok.
Az elemzés az örökölhetőséget magasra, 58 százalékosra becsülte a melanóma, vagyis a bőrrák agresszív, rosszindulatú formája és 57 százalékra a prosztatarák esetében. Azt is kimutatták, hogy az ikerpárok melanómakockázatának 42 százaléka írható környezeti tényezők számlájára, melyek a párosok tagjainál különbözőek lehetnek: más lehet az időtartam, amennyit UV-sugárzásnak kitéve töltöttek, ugyanígy a napégéseik száma is, és a dohányzási szokásaik sem biztos, hogy azonosak voltak.
Arra azonban nem találtak bizonyítékot, hogy az olyan környezeti-életmódbeli tényezők, mint az azonos gyermekkori étrend, ivóvíz vagy családi jövedelem befolyásolta volna a melanóma kockázatát. “Meglepődtünk, a daganatok vizsgált fajtái közül a melanómánál találtuk az örökölhetőség legmagasabbra becsült kockázatát, miközben gyakran hallani az UV-sugárzás és a napégés kockázatot növelő szerepéről” – fűzte hozzá Mucci.
A vizsgálatban mintegy 80 ezer egypetéjű és nagyjából 123 ezer kétpetéjű, de azonos nemű dán, finn, norvég és svéd ikerpárt követtek 32 éven át, 1943-tól 2010-ig. Ebben az időszakban mintegy 27 ezer esetben diagnosztizáltak rákot, ez megfelelt az északi országokban élő ikrek rákos megbetegedései arányának.
Az egypetéjű ikrek azonos géneket örökölnek, a kétpetéjűek ikrek, mint általában a testvérek, fele-fele arányban osztoznak az azonos géneken. Azt is megállapították, hogy a tüdőrák és a közös környezeti tényezők között volt a legszorosabb a kapcsolat, ami valószínűleg a hasonló dohányzási szokások számlájára írható – közölte Mucci.
A rák családi kockázatának becslése abban segíthet, hogy ha például egy páciens bátyjánál hererákot diagnosztizálnak, akkor nála is jelentősen megnő a betegség esélye, tehát a gyakori szűrésekből előnye származhat – magyarázta a kutató.
MTI