Felnőttoktatás, különös tekintettel az 50 pluszos korosztályra. Miért tanul valaki őszülő halántékkal? Tanulás kedvtelésből és papírért. Könnyebb-e korszerű tudás birtokában állást találni vagy a kor legyűrhetetlen hátrány? – a többi közt ezekre a kérdésekre keresték a választ a Kossuth Rádió Napközben című műsorában. A felnőttképzés a tankötelezettségen túli emberek iskolarendszeren kívüli képzését jelenti –hivatalosan megfogalmazva. Ezek persze önköltséges képzések, a felnőttoktatás iskolarendszerű képzés, és legtöbbször államilag finanszírozott formában indul meg. De miért dönt úgy valaki, hogy két diploma után, 55 év felett is tanul? Azt mondják, az ember személyiségfejlődése sosem tekinthető befejezettnek.
Egyre népszerűbbek a szabadegyetemi előadások. A fiatalok körében az irodalom és a művészettörténet a népszerű, de tartanak földrajzi, történelmi, fizikai előadásokat is – mondta Szabó Attila, a Kossuth Klubban a József Attila Szabadegyetem főmunkatársa.

Csizovszki Sándor arról beszélt, hogy három évtizedet töltött gyógypedagógiai szakterületen intézményvezetőként, majd 2012-ben pályát kényszerült módosítani és egy pszichiátriai osztályon kötött ki. Ezt, ha karrier szempontjából nézzük, talán visszalépés, a személyiségfejlődése szempontjából azonban korántsem az – állítja a férfi, aki egyébként addiktológiai konzulensnek és családterapeutának tanul.
Én már nem vagyok hajlandó bármit tanulni és görcsölni ezért, nem vagyok hajlandó örömtelenül, „csak meglegyen valahogy” szemlélettel az iskolapadban ülni – fogalmazott.
Mint mondta, a képzések során értékes emberi kapcsolatokkal gazdagodott, másrészt friss szakmai tudást szerzett, ami számára jelentős motiváló erő.
Egy másik riportalany, Dorottya eredetileg régész, és 40 éves elmúlt, amikor másoddiplomájához hozzákezdett, jelenleg szociológiát tanul, s reméli, szociális munkásként el is tud majd helyezkedni.
Gyenes Ádám, a Kossuth Klub Egyesület igazgatója elmondta: a szabadegyetemi működés csúcspontja a 70-es évek végén, a 80-es évek elején volt, akkor hallgatóik száma meghaladta a 60 ezer főt.
Dr. Jászberényi József főiskolai tanár, az Óbudai Nyugdíjas Akadémia vezetője, a Zsigmond Király Főiskola intézetvezetője arról számolt be, hogy nyugdíjasképzéseik 24 helyszínen több mint 3600 „diákkal” folynak. Céljuk, hogy az idősek ne csak egyfajta tudást szerezzenek, hanem aktív tagjai legyenek a társadalomnak.
Illúziókat azonban nem szabad ápolni. Magyarországon ha valaki 40 felett elveszíti a munkáját, szinte lehetetlen elhelyezkedni. Ilyen illúziókkal nem ringatják a hallgatóikat – tette hozzá az intézetvezető, hangsúlyozva, hogy nyelvi, informatikai kompetenciákkal, történeti ismeretekkel ugyanakkor gazdagodhatnak a hallgatóik.
Dávid Beáta, a Semmelweis Egyetem Mentálhigiénés Intézetének igazgatója, szociológus kérdésre válaszolva elmondta: hozzájuk inkább hölgyek jelentkeznek, kivéve a lelki gondozói képzést, ahol a férfiak vannak többen. Korosztályt tekintve pedig a középkorosztály (40-50 év között) dominál, de már megjelentek az ifjú diplomások is.
Sélei Annamária HR-szakértő azt mondta: akik karriertanácsadóhoz fordulnak, azok átlagéletkora 43 év. Ebből látszik, hogy itt megnyúlik az álláskeresési idő, ami egyébként átlagosan 6 hónap, de 40 év felett már 8-10 hónap.
Nagyon fontos az izolációból való kitörés – hívta fel a figyelmet Dr. Jászberényi József. Kiemelte: az idősképzést az különíti el a felnőttképzéstől, hogy az előbbinél „sokkal szélesebb a paletta”, és sokkal többféle a motiváció. A belső motiváció azonban a legfontosabb – szögezte le.
Gyenes Ádám szerint a programok között megjelenik egyfajta szinergia és kohéziós erő. Előbbit alátámasztandó elmondta, hogy az esti sávban igényes zenei programokat, irodalmi eseteket szerveznek, amivel arra ösztönzik a hozzájuk ellátogatókat, hogy „komplex módon értelmezzék újra a szabadidejük eltöltését”. Utóbbi kapcsán pedig példaként említette, a szabadegyetemi kurzusok végén a hallgatók maguk kezdeményezték, hogy csoportosan látogassanak el azokra a helyszínekre, melyekről a kurzus során szó volt.
A HR-szakértő szerint mindenképp előny, ha valaki tanul 40 felett is. Ez még akkor is így van, ha az álláskereső nem az adott képzettségének megfelelő területen bővíti tudását.
A Kossuth Klub Egyesületnél egy óra látogatása 800 forintba kerül, sorozati bérletnél ez az összeg csökkenhet, illetve létezik „biankó bérlet” is, amivel „áthallgathatnak” az érdeklődők. Ahhoz, hogy egy előadót ki tudjanak fizetni, 15 bérletet kell minimálisan értékesíteniük. Van 5 éves, úgynevezett áttekintő kurzus is, ami a teljes művészettörténetet felöleli.
Az Óbudai Nyugdíjas Akadémia általában önkormányzatokkal szerződik, mely fizet számukra egy keretet. Ezért előadásokat, tanfolyamokat hirdetnek ingyenesen. A helyhatóságok zöme azonban nem él a lehetőséggel, ezért vannak csak jelen 24 helyszínen, egyébként akár 200 településre elegendő kapacitásuk is lenne – hangoztatta Dr. Jászberényi József.
A Zsigmond Király Főiskola legutóbb több mint száz tanfolyamot hirdetett meg, ennek a fele indult el, körülbelül 10 ezer forintot kell fizetni fejenként a részvételért és ez 25 órás képzésre elegendő. A képzések között azonban vannak ingyenesek. Nyugat-Európában ugyanis az egyetemek a társadalmi felelősségvállalás részének tekintik, hogy ingyenes képzéseket is tartsanak – érvelt.
A József Attila Szabadegyetemen nincs számonkérés. Ha azonban valaki egy előadássorozat után egy következőre is beiratkozik, azzal visszaigazolja, hogy az előző eredményes volt – véli Gyenes Ádám.