A Gazdasági Versenyhivatal döntése szerint a Magyar Bankszövetség – a Nemzetközi Bankárképző Központ Zrt. közreműködésével – 12 éven át a verseny korlátozására alkalmas módon működtette a „BankAdat” adatbázist.
A hatóság álláspontja szerint a BankAdat keretében megvalósult információáramlás horizontális információcserének minősül, amely sérti mind a magyar, mind az uniós versenyjogi szabályokat.
A Bankszövetség tagjai által az adatbázisban megosztott egyedi, üzleti titkoknak minősülő, stratégiai adatok (például mennyiségekre, költségekre, keresletre, nyereségességre vonatkozó adatok) biztosították, hogy a pénzintézetek naprakész információval rendelkezzenek a piacról, a piaci folyamatokról, versenytársaik teljesítményéről, üzletpolitikájáról, illetve stratégiájáról. Az elérhető információkat az érintett pénzintézetek elsősorban az üzleti tervezésnél, a stratégiaalkotásnál és a termékfejlesztésnél használták fel.
A GVH a Bankszövetséggel szemben 4 milliárd, a Bankárképzővel szemben pedig 15 millió forint bírságot szabott ki.
A bírság meghatározása során a GVH a Bankszövetség esetében az adatot szolgáltató tagoknak 2001-től az adatszolgáltatásuk idején keletkezett érintett piaci forgalmának a lakossági és vállalati szegmenshez sorolt kamat, díj és jutalékbevételei összegéből indult ki, míg a Bankárképző esetében az adatbázis működtetésével összefüggésben elért árbevételt tekintette releváns forgalomnak.
A GVH a bírság összegének meghatározásánál – többek között – az alábbi súlyosító körülményeket vette figyelembe:
- a feltárt információcsere kifejezetten széles körű egyedi adatmegosztáshoz vezetett, s az árverseny, a minőségi verseny és az innovációs verseny dimenzióit is érintette;
- a BankAdatban résztvevő tagvállalkozások szinte teljes egészében lefedték a hazai bankrendszert, együttes piaci részesedésük meghaladta a 80%-ot.
A GVH enyhítő körülményként értékelte többek között, hogy
- a Bankszövetség és a Bankárképző önkéntesen felhagyott az adatbázis működtetésével a versenyfelügyeleti eljárás megindítását követően;
- az adatbázis csak részben minősül jogsértőnek.
Az információs kartell aktív szereplője a Bankszövetség volt, a Bankárképző közreműködői szerepet vállalt. A GVH az adatot szolgáltató, ekként a jogsértő döntések meghozatalában résztvevő tagbankok közvetlen versenyjogi felelősségét nem állapította meg, mert az adatbázis létrehozásáról és működtetéséről szóló döntéseket a Bankszövetség hozta meg. A GVH mögöttes felelősként nevesítette határozatában azokat a pénzintézeteket, amelyektől behajtják majd a büntetés összegést, ha a Bankszövetséggel szemben a végrehajtás nem vezetne eredményre.
Ez alapján az adatmegosztó rendszerben résztvevő pénzintézetek:
- Budapest Bank,
- CIB,
- Erste,
- K&H,
- MKB,
- OTP,
- Raiffeisen,
- UniCredit,
- Magnetissimo,
- Banif,
- Commerzbank,
- Quaestor,
- FHB Kereskedelmi Bank,
- Gránit,
- KDB,
- Cetelem,
- Takarékbank,
- Sberbank,
- Merkantil,
- Porsche,
- Sopron Bank,
- Erste Lakástakarék,
- FHB Jelzálogbank,
- Fundamenta,
- OTP Jelzálogbank,
- OTP Lakástakarék,
- UniCredit Jelzálogbank,
- Axa,
- BNP,
- Citibank,
- Crédit Agricole,
- Deutsche Bank,
- ING
A GVH elfogadta a Bankszövetség részletfizetés engedélyezése iránti kérelmét, mert annak tagdíjbevételei nem fedezik a kiszabott bírságot, így a tagjai számára pótbefizetést, vagy a tagdíjak felemelését szükséges előírnia.
A GVH az eljárást megszüntette a BankAdat adatbázisból aggregáltan lekérdezhető adatok vonatkozásában, valamint a Kinizsi Bankkal, a KELER-rel, az Exim Bankkal, az MFB-vel és a Mohácsi Takarék Bankkal szemben.
Bankszövetség: elfogadhatatlan a határozat
Elfogadhatatlannak tartja a Magyar Bankszövetség a Gazdasági Versenyhivatal döntését – közölte a szervezet kedden.
Megjegyezték: a GVH döntése jogilag és szakmailag értelmezhetetlen, olyan hibás feltételezéseken és következtetéseken alapul, amelyek figyelmen kívül hagyják a piaci verseny működését.
A büntetést fizető bankszektor és a bankszövetség a döntésből eredő kötelezettségeinek eleget tesz, de igénybe fog venni minden hazai és nemzetközi jogorvoslati lehetőséget, mivel elfogadhatatlannak tartja azt – írják.
A BankAdat szolgáltatást 2000 nyarán kormányzati igényre alakította ki a magyar bankszektor, a szabályozó hatóságok tudtával, a felügyelet pénzügyi támogatásával és jogkövető szándékkal – idézik fel. Működését a bankfelügyelet adatokkal segítette, kimutatásait a gazdasági kérdésekkel foglalkozó minisztériumok is rendszeresen kérték és felhasználták – emlékeztetnek a közleményben.
A BankAdat rendszerhez hasonló adatbázisok létjogosultságát az Országgyűlés is elismerte, amikor 2015-ben jogszabályt alkotott, és lehetővé tette, hogy ilyen adatbázist a Magyar Bankszövetség is működtessen – olvasható a tájékoztatásban.
Az adatok között ügyfélszintű, banktitoknak minősülő vagy árazásra vonatkozó információk sohasem szerepeltek, a BankAdat szolgáltatás az egyes bankok portfólió szintű, gyakran és széles körben kommunikált adatait összesítette. A szolgáltatás lehetővé tette, hogy hatékonyan valósuljon meg az egyes bankok jogszabály által előírt minősítése, a gazdasági növekedés tervezése, a piaci rések feltárása és új pénzügyi termékek fejlesztése – fejtette ki a bankszövetség.
A GVH eljárása során versenyjogsértést vagy káros piaci hatást nem bizonyított be. A BankAdat versenysemleges, sőt működtetése a piaci versenyt segíti. A lakossági és a vállalati ügyfelek az egyre bővülő banki szolgáltatásokon keresztül haszonélvezői voltak ennek a korszerű adatszolgáltatásnak. Mindezeket a versenyjoggal foglalkozó magyar ügyvédi irodák sora és a versenyjogi szempontból Európában mérvadó szervezet (az RBB Economics) szakértői véleménye is megerősítette – áll a bankszövetség közleményében.
Forrás: Pr7/GVH/MTI/