hellodelsomogy Dél-Somogy friss hírei egy helyen
A hellodelsomogy.hu egy új rovatot indít a kedves Olvasóink számára, méghozzá Napi Dél-somogyi település címen. A Nap képe rovat nagy nézettséget produkál, bízunk abban, hogy ezen új rovatunk is népszerű lesz a hírportálunkra látogatók számára. Célunk ezzel az, hogy a Dél-Somogyban található településeket Olvasóink megismerjék, közelebb kerüljön az itt élőkhöz a saját városuk, falujuk, ahol élik a mindennapjaikat. Első településünk Babócsa lesz, majd a továbbiakban ABC sorrendben fogunk haladni.
BABÓCSA – TÖRTÉNELMI ÁTTEKINTŐ
Babócsa település Belső-Somogy déli részén fekszik, a horvát határtól 5 kilométerre. A Rinya-patak a településen lép bele a Dráva árterébe.
Az őskor óta lakják a területét, sok réz-és bronzkori leletet tártak fel itt. Előbb a honfoglaló Bogát vezér, a későbbiekben pedig Koppány birtokolta, majd Tibold ispán, a Tibold nemzetség őse kapta meg. A nemzetség később Szent Miklós tiszteletére Szent Benedek-rend monostort alapított, amely egyúttal temetkezőhelyként is szolgált. 1231-ben a nemzetség tagjainak osztozkodásakor Babócsát a Tibold nemzetségbeli Bodor három idősebb fia: Jakab, Kozma és Petke nyerték.
Az 1332-1337-es pápai tizedjegyzék Babócsa plébániáját is említette, amelyről egy 1478-ban keltezett oklevél is megemlékezett. E plébániának hagyományozta Marczali János Kisbabócsát. A pápai tizedjegyzék szerint ekkor csak kápolna állt a településen. A Szent Miklós tiszteletére szentelt Szent Benedek-rendű apátságot egy 1348-as oklevél említette először- 1536-ban az apátság még megvolt, ezt egy adólajstrom igazolja.
1369-ben már a Babólcsai család birtokába került, aztán 1398-ban Babólcsai Miklós fiának az örökös nélkül elhalt Lászlónak birtokát Marczali Dénes nyerte adományul, a Marczali család ugyancsak itt rendezted be a birtokközpontját. A 15. században Babócsa már városi kiváltságokat élvezett. Egy 1434-ben kelt oklevél pedig oppidumnak írta. 1475-től a Báthoryaknak is volt itt birtoka. 1490-ben edig, mikor a Báthoryak a Meggyesaljai Mórocz családdal örökösödési szerződésre léptek, Babócsát is lekötötték. 1495-ben Babócsa vára is szerepelt az oklevelekben, melyet tartozékaival együtt a Báthoryak nyertek adományul.
(A kép forrása: wikipedia.com)
II. Ulászló 1496-ban már a Báthoryak vendégeként töltött néhány napot a várkastélyban. Szulejmán hadai is átvonultak a helységen 1532-ben. A vár 1555-ben török kézre került, majd 1556-ban felgyújtották azt a törökök, ezután pedig elhagyták azt. Ugyanebben az esztendőben ütközött meg Zrínyi Miklós és Nádasdy Tamás Ali basa hadaival Babócsa mellett. 1562-ben a vár magyar kézben volt és Perneszi Farkas volt a kapitánya. 1566-ban Szigetvár elesése után a vár ismét a török kézre került. Az 1568-1569-es török zsoldlajstrom adatai szerint a várőrség 558 emberből állt. 1595-ben a török őrség Herberstein Zsigmond, Zrínyi György és Hajmássy Kristóf hadainak közeledtére a várat elhagyta. Herberstein és Zrínyi birtokukba vették a várat, amit kijavíttattak, de 1598-ban Muhammed Kiája ismét visszafoglalta azt. 1618-1619-es feljegyzések szerint a török várőrség 359 emberből állt. Az 1664-es hadjárat gróf Zrínyi Miklós, a költő visszafoglalt Babócsa várát a törököktől. Egy 1701-1703-as évekből való összeírás szerint Babócsa ekkor a Szalay családé volt, de 1713-ban már Rindsmaul grófné kapta meg adományként III. Károly királytól
A településre a török kiűzése után számos, nem magyar nemzetiségű betelepülő érkezett. Babócsa gyors fejlődésnek indul, 1715-től mezővárossá vált, később pedig járási székhely lett. 1726-1733 között gróf Rindsmaul család, 1776-ban Végh Péter, 1835-ben pedig Végh István örökösei birtokolták, akiktől 1842-ben idős gróf Somssich Adolf vásárolta meg.
(A kép forrása: wikpedia.com)
A Sommsich család építtette a községbeli kastélyokat is, amelyek közül az egyik 1800 körül épült meg. A másikat gróf Somssich Viktor építtette 1880-ban. 1742. október 28-án Babócsa országos vásárok tartására is szabadalmat nyert. 1878-ban egy nagy tűzvészben a településen 50 ház égett le. 1891-ben 2443 horvát és magyar ajkú lakosa volt.
A Babócsa alatt elfolyó Rinya-patak meleg vízforrásairól már az 1990-es évek elején is megemlékeztek. A 20 század elején Borovszky Samu már így írt erről: „…A Rinya – különösen itt – sok meleg vízforrásban bővelkedik. Vize itt erősen vastartalmú és gyógyvíznek is rendkívül alkalmas”. 1953-ban nagyobb gázmezőket találtak a környéken és ezzel párhuzamosan termálvizet is felleltek; ennek kiaknázására 1960-ban a községben termálfürdő épült.
Babócsa környékén feküdt egykor Németsziget és Könyöked is.
Forrás: wikipedia.com (az írásért felelősséget nem tudunk vállalni, a Wikipédiából merítettünk információkat)
BABÓCSA NAPJAINKBAN
A déli határ közelében a csodálatos Duna-Dráva Nemzeti Park területén fekszik Babócsa. Az 1800 lelkes települést leginkább az Európa-hírű nárciszosáról ismerik, ám az egyre népszerűbb Babparádét is évről évre több ezren látogatják. A település nem véletlenül törekszik a turisztikai irányvonal fejlesztésére. A temérdek látnivaló, a fürdési, horgászási és a vadászati lehetőségek még népszerűbbé teszik a falut a turisták körében.
Babócsa öt vendéglátóhelye közül, kettő folyamatosan meleg konyhával várja a vendégeket. A több napot itt töltő vendégeknek több mint 150 férőhelyet tudnak biztosítani a Hársfa hotelban, a Prinke kastélyban és a Vadászházban. Továbbá a fürdőkempingben sátrazási lehetőség is van. E helyek Nárcisznapkor szinte mindig megtelnek. Babócsa központjában az éttermeken kívül találunk ruházati, műszaki, és élelmiszerboltokat, továbbá fodrászatot, virág és vegyesboltokat is.
A termálfürdő felújítása befejeződött, a közeljövőben vízforgató berendezést kívánnak beszerezni és további infrastrukturális fejlesztéseket végrehajtani. Az általános iskola 1982-ben épült. Egy 80 millió forintos beruházás keretében 2006 őszétől a megújult tanintézménybe járhatnak a gyerekek. Az iskolának egyébként tornacsarnoka és melegkonyhás ebédlője is van. Az önkormányzat tervei között szerepel további intézményeinek, a polgármesteri hivatal és az óvoda felújítása is.
Szintén 2006 nyarán megszépült a falu gyógyszertára, a római katolikus templom szintén renoválás alatt áll. Az egy ház 10, a püspökség 5, míg az önkormányzat 1 millió forintos hozzájárulásából egyebek mellett új vakolatot kap a műemlék épület. 16 millió forintot szánnak a Pacsirta utca 1 kilométeres szakaszának aszfaltozására. Az elképzelések között szerepel egy korszerűen felszerelt fogorvosi rendelő építése a hozzá tartozó szolgálati lakással, valamint a három kastély felújítása. Mivel műemlék épületek, ezért a pályázati lehetőségek megvannak. Folytatni szeretné az önkormányzat a gyalogjárdák építését, és a szükségessé vált szolgálati lakások felújítását.
Már nem álom, hanem az év egyik legnagyobb beruházása a Basa kert megszépítése. Mintegy 26 millió forintot nyert Babócsa a Dráva projekt keretében a falusi turizmus fejlesztésére. Az összegből a Basakertbe egy őrtornyot és egy gyaloghidat építenek. A villany már a helyszínen van, de az építkezés során az ivóvizet és a szennyvizet is elviszik odáig. A fogadóépületben helyet kapnak a vécék és a mosdók is. Továbbá parkolót és pihenőket is alakítanak ki a 13,2 hektáros terület egy részén. A munkálatoknál természetesen a környezet megóvása szerepel az első helyen. A beruházás elkészültével megfelelő helyen tudják fogadni az idelátogató turistákat.
A munkalehetőség elég kevés a faluban. A legnagyobb foglalkoztató és ezzel mintegy száz babócsainak ad munkát a Határőr Zrt. Az egykori termelőszövetkezetben dolgozott évtizedekkel ezelőtt a falu apraja-nagyja. Azonban az átszervezések következtében felszámolták a tejtermelő ágazatot és manapság csak a növénytermesztésre koncentrálnak. A környező földjeiken kukoricát, búzát, árpát, szóját, zabot, repcét és napraforgót termesztenek. Az önkormányzat 70 falusit foglalkoztat, míg a vállalkozók csak néhányat. Épp ezért a középiskolát, egyetemet végzett fiatalok elvándorolnak és máshol telepednek le. A lakosság létszáma lassan, de évről-évre csökken.
A babócsai polgárok szociális helyzete átlagosnak mondható. Néhány család eléggé ellehetetlenült és ezért munkához is nehezen jutnak. A vállalkozók viszont az átlagnál jobban élnek. A lakók egyharmada roma származású, ezért a faluban kisebbségi önkormányzat is működik. A szervezet igen hasznos munkát végez, hiszen összefogja az embereket állást keres számukra és segíti a rászorultakat. Az önkormányzat jó kapcsolatot ápol a Cigány kisebbségi önkormányzattal és támogatja is a tevékenységüket. Jól felszerelt, internet hozzáféréssel és korszerű számítógéppel ellátott irodában végzik a feladatukat.
Babócsán nem lehet érezni a két népcsoport közötti különbséget. Mindenki mindenkinek segít, a vendéggel szívesen elbeszélgetnek a járókelők. Az itteniek nem a származásuk, hanem a munkájuk és a viselkedésük alapján ítélik meg az embereket. Erre pedig nincs panasz.
A bűnmegelőzés terén nagy szerepe van 2004-ben megalakult polgárőrségnek. Jelenleg 16 polgárőr járőrözik rendszeresen a településen. Becsülettel és lelkiismeretesen látják el a szolgálatot. Az önkormányzattól egyenruhát, felszerelést és egy szolgálati gépkocsit is kaptak. Babócsán rajtuk kívül két rendőr is vigyáz a közbiztonságra.
Babócsa költségvetése 460 millió forint. Az állami támogatás nem elegendő az intézmények fenntartására, ezért az önkormányzatnak kell kigazdálkodni a rentábilis működést.
Az iskola és az óvoda mellett gyógyszertár üzemel a faluban. A rendelőben két orvos látja el Babócsa és a környékbeli települések lakóit. Fogorvosi rendelő jelenleg Barcson van. A rászoruló időseket szakszolgálat látja el. Az elesetteket megfelelően gondozzák, napközi ellátást biztosítanak számukra, és napi kapcsolatban vannak velük. A gondozók szükség esetén kiszállítják az ételt, ellátják a szükséges teendőket. Az idősek napközi otthonában lévő 16 embernek az iskola konyhájáról hozzák az ebédet. A rászorulókat pedig orvosi jelzőberendezéssel látta el az önkormányzat.
Az utóbbi időben néhány új ház épült Babócsán. Főként a nagycsaládosok mernek belevágni az építkezésbe, akiknél háromnál több gyerek van, hiszen így jelentős támogatásokat kapnak a munkához. A külföldiek is megjelentek a Rinya-völgyében. Németek belgák és hollandok vásároltak ingatlant a községben. A település infrastruktúrája egyébként teljesen kiépült. Telefon, víz, gáz, villany, szennyvíz, kábeltévé, internet bárki számára elérhető.
Forrás: babocsa.hu
