A horvát-magyar határátkelőhellyel rendelkező község megközelíthető közúton Nagyatád vagy Csurgó felől közelíthető meg.
TÖRTÉNELMI ÁTTEKINTŐ
Berzence nevét az 1332-1337 évi pápai tizedjegyzék említette először, tehát már ekkor egyháza is volt.
1377-ben Berzencét tartozékaival együtt a Pécz nemzetségbeli Lóránt szerezte meg, akinek utódai magukat innen Berzenczei Lorántfiaknak nevezték. Fia, Berzenczei Lorántfi György 1406-ban és 1418-ban új adománylevelet nyert a helységre, mely ekkor vámhely is volt. Fiai, Sandrin és László, 1463-ban egyezkedtek Berzencze és Szenterzsébet fölött. 1468-ban berzenczei és szenterzsébeti kastélyaikat Szenterzsébeti Forster Györgynek idegenítették el. 1473-ban Berzenczei László itteni birtokaiba özvegyét és Szentgyörgyi Vincze Péter özvegyét iktatták be zálogképen. 1477-ben Forster György, Vincze Péter özvegyétől, a nála zálogban levő birtokrészeket visszaváltotta, ezzel az egész helységnek birtokosa lett. 1490-ben Keresztelő Szent János tiszteletére épült egyházát is említették az oklevelek. Forster György 1481-ben Tolnai Bornemisza Jánost osztályos testvérévé fogadta. 1486-ban azonban Forster és neje, Csapi Ilona, szerződésre léptek Nagylucsei Orbán győri püspök királyi kincstartóval, mely szerint Forster a leányát a püspök unokaöccsének, a nyolcéves Ferencnek eljegyezve, megegyeztek, hogy örökösök nélkül leendő kihalásuk esetére birtokaik kölcsönösen egymásra szálljanak, Berzence vára pedig Forster György halála után Ilona asszonyra szálljon.
1550-ben Zalai Kelemen volt a földesura. Szigetvár elestének (1566) hírére az őrség kiszökött a várból, amelyet a török kardcsapás nélkül elfoglalt. A törökök Berzenczét egy járás székhelyévé tették, várát pedig megerősítették. Az 1568-1569 évi zsoldlajstrom szerint az őrség 379 emberből állt. 1571-ben a berzenczei járás megszűnt és a helység a görösgali járáshoz tartozott. Ekkor csak 5 házból állt. 1594-ben Zrínyi György visszafoglalta a várat, de csakhamar ismét török kézbe került. Az 1618-1619 évi zsoldlajstrom adatai szerint a török őrség 349 emberből állt. Az 1664 évi téli hadjárat alatt a keresztény hadak ismét visszafoglalták a várat.
1701-1703-ban Berzence a Szalay család birtoka volt. 1715-ben 20 háztartását írták össze. 1726-ban a Szalay család, 1757-ben Niczky György tanácsos, 1776-ban gróf Niczky Kristóf, 1835-ben gróf Festetics László volt a helység földesura. A 20. század elején herceg Festetics Tassilónak volt a nagyobb birtokosa, kinek itt szép emeletes kastélya is volt, csinos vendégházzal. A kastélybeli termek falait Pausinger-féle hatalmas vadászati festmények és erdőrészletek borították. 1758 április 10-én és 1811 szeptember 27-én országos vásárok tartására is szabadalmat nyert a település.
1867-ben Berzencén nyílt meg Somogy vármegye első óvodája.
Forrás: wikipedia.com
Jelen: (berzence.hu)
A település fejlődése a II. világháború után töretlen, de jelenlegi arculatának főbb jellemzőit csak a ’70-es évek végére érte el. A falu 29 utcájában ma 980 lakóépület található. A település “összkomfortos” jellegét a teljes körűen kiépített víz, csatorna, gáz és telefon szolgáltatások adják. Teljes körű az informatikai rendszerek kiépítettsége is, amely közül nem hiányzik az otthoni szélessávú internet elérés, a tele-ház, a mobil telefon szolgáltatás és a kábel-tv rendszer sem.
A község utcáinak 90%-a szilárd burkolatú, a járdák kiépítettsége is 80-85%-os. Az utcák és a közterek rendezettek, jellemző a sok zöldövezet.
Parkjainkban a lombos fák mellett örökzöldek, cserjék és virágos ligetek láthatók. A pihenni vágyók számára padok, a gyerekek részére játszó-elemek épültek.
A település által nyújtott kommunális szolgáltatások között jelen van a lakossági háztartási hulladék gyűjtés, a szelektív hulladék gyűjtés lehetősége, a veszélyes hulladékok gyűjtése és ártalmatlanítása éppen úgy, mint az állati hullák gyűjtése és kezelése. A közterületek gondozását, a téli hó- és síkmentesítést az önkormányzat végzi. Községünkben a közvilágítási rendszer korszerű és teljes körű. Az egészségügyi ellátás jól szervezett. Két házi orvosi szolgálat, fogszakorvos, védőnő és állat-orvos dolgozik a településen. A hétközi készenlét és a hétvégi ügyelet Csurgó központtal kistérségi szinten működik. Munkájukat, helyben üzemelő gyógyszertár egészíti ki.
A helyi közbiztonságról kétfős körzeti megbízotti szolgálat gondoskodik. Önkormányzatunk intézményi szinten biztosítja a bölcsődei-, és az óvodai ellátást, az alapfokú oktatást és napközis ellátást valamint a kulturális- és közművelődési feladatok ellátását. Az általános iskolában zeneoktatás is folyik, több tanszakon. Községünk fejlődésében fordulópontot jelentett a Berzence-Góla (Horvátország) közúti határállomás 1982-es átadása. Ettől kezdve megindult az idegenforgalom fejlődése. Az 1990-es rendszerváltás után nagy számban jelentek meg a kereskedelmi és a szolgáltató vállalkozások, de a termelő tevékenységet folytatók is széles profil körrel működnek. A lakosság megélhetését a mezőgazdaság, a jelenlevő könnyű ipari tevékenységek és a szociális ellátás munkaerő szükséglete biztosítja. Műemlék és műemlék-jellegű épületek: Szent Antal templom – Kavulák utca, Nagy templom – Szabadság tér, Zárda kápolna – Szt. István u., Festetics-kastély – Szabadság tér, Várdomb
Forrás: berzence.hu