Otthon / Ország-Világ / Új trükk a henteseknél
A kép forrása: internet (illusztráció)

Új trükk a henteseknél

Több eljárás is van, amivel a tisztességtelen hentesek átverhetik vevőiket, de némelyik trükk könnyen kibukhat, ha a a vásárló odafigyel. A fogyasztó felkészültsége fontos lehet, de a legjobban azzal biztosíthatja be magát, ha jól ismert, megbízható hentestől szerzi be a húst.

Gyakorlott háziasszonyok is nehezen tudják eldönteni, hogy mennyire friss, netán romlott-e a hús, amelyet árulnak a piacon vagy az áruházakban. Gyakran hallunk praktikákat, amelyekkel az állott hús még frissnek tűnhet.

Furcsa szagok és színek

Pálinkás István hús-hentesárú kereskedő azt mondta, attól kell húst vásárolni, akiben megbízunk, és akinél közelebbről is meg lehet nézni, kibontani, megszagolni az árut. Ha a húsnak kellemetlen szaga van, az a marha esetében nem jelenti, hogy nem fogyasztható, a sertésnél azonban megfelelő portékánál friss hússzagot kell érezni, ami melegebb időben erősebb is lehet.

A sárga bőrű csirkékről a hentes azt mondta, van ahol kurkuma vagy valamilyen speciális táp segítségével imitálják a tanyasi baromfit. Ez viszonylag új megoldás, de tudomása szerint nem legális módszer. A trükk akkor bukik ki, ha csak a bőr élénk színű, az alóla kilátszó hús kicsit sem sárgás, természetes esetben ugyanis az sem lehetne halvány. Ha a hús nem is látható, de ha a csirke bőre nagyon sárga, az gyanús – mondta.

A pácolt és darált húsra is jól oda kell figyelni

Ha a pácolt húsok nyálkásak, ragadósak, az jellemzően azért van, mert már a fűszeres, olajos kezelés előtt sem voltak frissek. A jó szakember a feldolgozást, pácolást csak friss hússal végzi – hangsúlyozta.

Pleva György, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) élelmiszer- és takarmány-biztonsági igazgatóságának vezetője arról beszélt, hogy a darált húsok a legkényesebb áruk közé tartoznak, mert könnyebben kerülhetnek beléjük baktériumok, így azokat 2 fok felett nem lehet tárolni, forgalmazni, és ezt a fogyasztó is ellenőrizheti.

A kereskedő nem fagyaszthat és nem olvaszthat ki húst, a terméket a természetestől eltérő színű fénnyel megvilágítva nem kelthet hamis érzetet a vevőben, nem verheti át azzal, hogy friss az áru. Semmilyen más eljárást sem lehet alkalmazni a termék hibájának elfedéséért – így az ecetes lemosást sem.

Nincsenek egységes fogyaszthatósági idők

A Nébih igazgatója azt mondta, az uniós jogszabályok, amelyek a hatóság működését is meghatározzák, pillanatnyilag nem írnak elő kötelező fogyaszthatósági időket, annak megállapítása a terméket előállító vállalkozó felelőssége. Szigorúan vezetett dokumentációval kell tudnia bizonyítania, hogy az adott időtartamokat betartja, illetve, hogy a húsok szintén ellenőrzött, nyilvántartott vállalkozásoktól származnak.

Azt, hogy egy hústétel az előállító vállalkozó szerint miért tartható el adott ideig – például kettő, négy vagy hat napig – meg kell indokolnia. A Nébih igazgatója hozzátette, mára kialakult egy általános eltarthatósági idő az egyes húsok esetében. A legrövidebb ideig a baromfihús tárolható, mivel a legkisebb a zsírtartalma, ezért nagyon romlékony, valamint sok esetben még mindig szalmonellával terhelt lehet. A sertéshúsok a középkategóriába tartoznak, a marhahúsoknál pedig hosszabb eltarthatósággal lehet számolni. Megjegyezte, hogy a vákuum- vagy védőgázas csomagolású termékek esetében ezek az időtartamok kitolódnak.

Hűtés nélkül a koszban

A hús frissességéért aggódók óvatosságát erősítheti az a keddi hír is, mely szerint jelöletlen, hűtés nélküli hússzállítmányt foglaltak le egy szennyezett teherautóban a NAV pénzügyőrei az M1-es autópályán Komáromnál.  A fuvart nem jelentették be az ekáerbe, a számlákon szereplő cég fél éve felszámolás alatt áll, bevallásait sem nyújtotta be, adótartozása pedig meghaladja a 40 millió forintot. Az Ausztriából behozott 1 millió forint értékű árut a kormányhivatal munkatársai zár alá helyezték és megsemmisítéséről intézkedtek.

Pleva György elmondta, az ellenőrzések a húsüzemekben, a feldolgozó, forgalmazó és vendéglátó helyeken is folyamatosan zajlanak. A vágóhidakról csak akkor kerülhet forgalomba egy hús, ha a levágott állatot hatósági állatorvos megvizsgálta, és egészségesnek találta.

Természetesen minden húsboltban és étteremben nincsenek ott a Nébih emberei, hiszen százezer ilyen egység van, de a néhány ezer fős ellenőri állomány kockázatbecslés alapján végzi a munkáját, szúrópróbaszerű, váratlan ellenőrzéseket hajtanak végre.

MTI

TG Facebook Comments

About hellodelsomogy

Check Also

Olykor bátorság kimondani az igazságot – Orsós Lajos Barcson

  Különleges vendége volt a közelmultban Barcsnak, Orsós Lajos egy Somogy megyei cigánytelepről került az …

Leave a Reply

WP2Social Auto Publish Powered By : XYZScripts.com
Close
%d bloggers like this: