Otthon / Történelem / Napi történelem rovat: John Glenn amerikai űrhajós megkerüli a Földet – 1962. február 20.
A kép forrása: internet

Napi történelem rovat: John Glenn amerikai űrhajós megkerüli a Földet – 1962. február 20.

1962. február 20-án kerülte meg a Földet az első amerikai űrhajós, John Herschel Glenn, aki a Friendship 7 fedélzetén közel öt órát töltött a világűrben

Az 1957-58. esztendőre meghirdetett Nemzetközi Geofizikai Év a gyakorlatban azt eredményezte, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió között egy újabb verseny kezdődött, mely már a világűr birtokba vételéért zajlott. Ebben a rivalizálásban – tán némiképp meglepő módon – a szocialista szuperhatalom szerzett előnyt, hiszen 1957 során a Szputnyik–1-gyel a szovjetek juttattak fel először mesterséges tárgyat a világűrbe, amit Lajka kutya, majd 1961. április 12-én Jurij Gagarin és a Vosztok–1 utazása követett. Bár egy hónapon belül Alan Shepard személyében az Egyesült Államok is a kozmoszba küldött egy asztronautát, Gagarinnal ellentétben végül sem ő, sem a júliusban fellőtt Virgil Grisom nem tudta megkerülni a Földet.

A nyilvánvaló lemaradás nyomasztóan hatott az amerikai közvéleményre, melyet Kennedy elnök az „előremenekülés” taktikájával próbált megnyugtatni: 1961 májusában bejelentette, hogy országa az évtized végéig űrhajóst juttat el a Holdra, ami leplezte valamelyest a kudarcokat, ám egyúttal komoly problémákat is okozott, hiszen emiatt az addigi űrprogramot félbe kellett szakítani. Mindamellett pedig az amerikaiaknak igazán szükségük volt már a sikerélményre, hiszen Grisom és a Liberty Bell 7 rövid utazásával szemben az orosz German Tityov a Vosztok–2 fedélzetén már több mint 24 órát töltött az űrben, és ez idő alatt tizenhétszer kerülte meg a Földet.

Az Egyesült Államok John Glenn 1962 februárjában végrehajtott kísérletével próbálta meg csökkenteni lemaradását, aki tartalék-űrhajósként már Shepard és Grisom utazásánál is fontos szerepet játszott. Glenn a kezdetektől fogva, 1959 óta részt vett a NASA űrprogramjában, előtte pedig a második világháború és a koreai konfliktus alatt összesen 150 alkalommal szállt fel harci bevetésen. A férfi 1954 után berepülő pilótaként működött közre a légierő fejlesztésében, így például az ő nevéhez fűződött az első olyan utazás, mely során egy szuperszonikus sebességgel haladó repülőgép leszállás nélkül szelte át Észak-Amerikát; a különleges kísérlet egyébként alig több mint három órát vett igénybe. Ilyen előzmények után került John Glenn a NASA-hoz, ahol a Mercury-program keretein belül, az Egyesült Államok harmadik űrhajósaként 1962-ben kijuthatott az űrbe

Az 1962. február 20-án, reggel 9 óra 47 perckor kezdődő kísérletben Glennt a Friendship 7 nevű űrkapszulában lőtték fel a világűrbe azzal a céllal, hogy a lehető legtöbb alkalommal kerülje meg a Földet. A Cape Canaveral-i űrközpont közelében százezer ember, a televízión keresztül pedig milliók figyelték, ahogy a kapszulát szállító hordozórakéta a magasba emelkedik, hogy óránkénti 28 000 kilométeres sebességre gyorsulva Föld körüli pályára állítsa az asztronautát. A február 20-i repülés során kezdetben minden a terv szerint haladt, miután azonban Glenn először kerülte meg bolygónkat, a kapszula automata vezérlőrendszere váratlanul meghibásodott, ezért a pilóta kénytelen volt a továbbiakban kézi vezérléssel irányítani a járművet.

Hamarosan aztán ennél is nagyobb problémát okozott, hogy a Friendship 7 hőálló pajzsa valamilyen okból felmondta a szolgálatot, vagyis az a veszély fenyegetett, hogy a Földre való visszatéréskor a kapszula utasa megsül majd az atmoszférában. Több értelemben is forró percek következtek, ugyanis Glenn az űrközpont utasítására azonnal megkezdte a leszállást, mely során a Friendship 7 egy időre elveszett az éterben. A kapszula végül sértetlenül landolt az Atlanti-óceánban, utasa pedig a USS Noa romboló fedélzetén talált menedéket

Hazatérése után John Glennt hősnek kijáró tisztelet és kitüntetések hada várta, ugyanakkor a hírnév negatív következményekkel is együtt járt: az űrhajósra ezután úgy vigyáztak, akár a hímes tojásra, vagyis semmiféle járművön nem engedélyezték számára a repülést. Ennek következtében Glenn 1964-ben úgy döntött, leszerel a NASA-tól, és hamarosan politikai karrierje építésébe fogott. Ohio állam képviseletében 25 éven át volt tagja az amerikai szenátusnak, ami szűkebb pátriájában mindmáig rekordnak számít. Az asztronauta nevéhez ugyanakkor egy másfajta rekord is fűződik: John Glenn 1998-ban, 77 évesen – a Space Shuttle-program keretében – újabb űrutazásra vállalkozott, ezzel pedig ő lett minden idők legidősebb embere, aki kijutott a kozmoszba.

„Nem tudom, mit mondhatnék egy olyan napról, amikor négy gyönyörű naplementét láttam.”
(John Glenn)

Forrás: rubicon.hu

TG Facebook Comments

About hellodelsomogy

Check Also

1956. október 23. Budapesten kitör a forradalom

„A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a …

Leave a Reply

Close
%d bloggers like this: