Szigetvártól északnyugatra, Szulok, Istvándi, Homokszentgyörgy és Merenye közt fekvő település, mely szilárd burkolatú úton csak nyugat felől, Szulok irányából közelíthető meg.
TÖRTÉNELMI ÁTTEKINTŐ
Kálmáncsa, középkori nevén Kálmán-Csehi, Kálmán-Király-Csehi Árpád-kori település. Nevét már 1193-ban említette oklevél. Ekkor a Győr nemzetségbeli Mór mosoni ispánt is a környék birtokosaként említették.
1280-ban mint a segösdi kerülethez tartozó királyi birtok volt említve. Ekkor kapta Kun Erzsébet magyar királynétól Panyit fia Jakab, de a királyné néhány év múlva megfosztotta őt itteni birtokaitól. Ezután Panyit fia a helységre támadt és földig lerombolta azt. A királyné később mégis megbocsátott neki és 1288-ban visszaadta Csehit, majd 1298-ban III. András magyar király is megerősítette Jakab mestert Csehi birtokában. Később ismét a segösdi királyi uradalom tartozékai között volt említve.
1327-ben, mikor I. Károly király, mikor László fia eljegyezte János cseh király leányát, Annát, nászajándékul Csehit kötötte le neki.
1395-ben Marczali Dénes nyerte adományul. Ekkor már városi kiváltságokat élvezett.
1455-ben már említették Szent Szűz tiszteletére szentelt templomát, 1480-ban pedig Mindenszentek tiszteletére szentelt temploma volt említve.
1474-ben Marczali László és neje, Báthori Kató, örökösödési szerződésben Báthori Istvánnak és testvéreinek vallották be.
1495-ben a Báthori család nyerte adományul II. Ulászló királytól.
1536-ban Pekry Lajos, 1550-ben Báthori András volt a birtokosa.
Az 1554 évi török kincstári fejadólajstrom feljegyzései szerint a város a következő részekből állt: Filep-utcai városrész 35 házzal, nagyutcai városrész 24 házzal, érsekutcai városrész 17 házzal, kisutcai városrész 10 házzal, Patacsi-utcai városrész 16 házzal, gyöngyösutcai városrész 10 házzal.
1565-1566-ban 160, öt évvel később; 1571-ben pedig 220 házat írtak benne össze.
1598-1599-ben Nádasdy birtok; Nádasdy Ferenc volt a földesura.
1660-ban a pannonhalmi dézsmaváltságjegyzék szerint Szent György várának tartozéka volt.
1677-ben I. Lipót király Széchenyi György kalocsai érseknek adományozta.
Az 1715-ös összeíráskor már csak 13 háztartása volt és gróf Széchenyi Zsigmondé, a 20. század elején pedig gróf Széchenyi István és László volt a birtokosa. 1891-ben a Széchenyi család; gróf Széchenyi Imre építtette az itt álló kastélyt is.
A 20. század elején Somogy vármegye Barcsi járásához tartozott.
1910-ben 1410 lakosából 1399 magyar, 8 német volt. Ebből 685 római katolikus, 709 református, 12 izraelita volt.
Forrás: wikipedia.com