hellodelsomogy Dél-Somogy friss hírei egy helyen
Kastélyosdombó (horvátul Dombol, Dombov) község Somogy megyében, a Barcsi járásban
A Dráva völgyében, Barcstól keletre, Darány és Potony közt fekvő település.
Keresztülszeli a települést az EuroVelo nemzetközi kerékpárút-hálózat 13. számú, „Vasfüggöny” útvonalának horvát-magyar határ menti szakasza, amelynek a Drávatamási és Drávasztára közti 3. számú etapja érinti a falut. Érdekesség, hogy a térségben amúgy jobbára a Dráva töltésén vezető útvonal itt több kilométeren keresztül eltávolodik a folyótól, északi irányba.
TÖRTÉNELMI ÁTTEKINTŐ
Kastélyosdombó egykor királynéi birtok volt, melyet még 1323-ban Károly Róbert király adományozott Zákány comesnek, valamint fiainak, Conrádnak és Noénak, mely adománylevelet 1412-ben Zsigmond király Dombai Péter fia György és Dombai Konrád fia István kérelmére átírt és megerősített.
1493-ban Kornis Mihálynéé, aki Dombai leány volt, és aki itteni birtokrészeit az Enyingi Török családnak adta el.
1506-ban II. Ulászló király eladományozta néhai Dombai Dávid itteni birtokait.
A 16. század elején Dombó erődítmény is volt, melyet 1541-ben Török Bálint ostrom alá is vett.
1553-ban I. Ferdinánd Dombai Ferenc János nevű fiának, Alsólendvai Bánffy István várnagyának, Dombó, Zádor, Tóti, Homok, Fok, Adórján, Apáti, Diós, Kisfalud és Viszló helységekben levő birtokaira új adománylevelet állított ki. Ez a Dombai János volt Verőcze kapitánya, aki mivel Verőcze várát a töröknek gyáván feladta, elveszítette itteni birtokait, amelyeket I. Ferdinánd király Nádasdy Tamásnak adományozott, de 1583-ban mégis a Dombai család volt a helység földesura.
1554-ben Dombó már a török hódoltsághoz tartozott. Az 1565-1566 évekből fennmaradt adólajstrom szerint 15, az 1571-ben pedig 33 házból állott.
1600-ban Haraszti Deseő Benedek volt Dombó birtokosa.
A 17. század első felében kihalt a Dombai család, utolsó sarja, Dombai Ilona, Koppányi Péter neje lett. Leánya, Anna, pedig Pottyondy Istvánhoz ment nőül, miután a Dombaiak itteni birtokai a Pottyondyakra szálltak. Pottyondy István a Dombaiaktól öröklött javakat 200 aranyért Borbély Györgynek zálogosította el, aki aztán a birtokot 1682-ben Zajgár Györgynek bocsátotta át.
1700-1702 körül a Zajgár (Szaigar) és a Mustos családok voltak a Dombó birtokosai, 1726-ban azonban az egész helység Zajgar Györgyé lett, aki a zálogjogot magához váltotta, majd 1730-ban Dombóra királyi adományt nyert. Zajgár György örökösök nélküli halála után Dombó a királyi kincstáré lett, a kincstártól 1767-ben Nedeczky Károly és Tamás vásárolták meg. 1854 után a Nedeczkyektől Kund Vince és Krammer Ferenc vették meg, majd Kund birtokai vétel útján Hegyesy Kálmán, később Ivankovics István, utána pedig gróf Erdődy Rezső kezére kerültek.
A 19. század végén a falu határában levő Temető-dűlőben őskori telep nyomaira bukkantak.
1910-ben 601 lakosából 599 magyar, 2 német volt. Ebből 183 római katolikus, 406 református, 10 izraelita volt.
A 20. század elején Somogy vármegye Barcsi járásához tartozott.
Forrás: wikipedia.com
