Otthon / Ország-Világ / A „kutyagyárak” végét jelentheti az új ebtörvény
Illusztráció - MTI Fotó: Nagy Lajos

A „kutyagyárak” végét jelentheti az új ebtörvény

Eltűnhet az összes nem magyar kutyafajta Magyarországról? Ettől tartanak a kutyás gazdák, de a tenyésztők is, miután a kormány kijelentette, hogy a Parlament elé viszi a kutyatörvényt, hogy abban kimondja: ezentúl az állam csak a kilenc kiemelten fontos kutyafajta törzskönyvezését tartja magánál.

Módosíthatja az ebtenyésztésről szóló törvényt az Országgyűlés csütörtökön. A jövőben csak a kilenc, különösen védendő magyar kutyafajta tenyésztői működhetnek állami hatósági felügyelet alatt. Egyes ebtenyésztők ezt úgy értelmezik, hogy ezzel egyszerűen megszűnne a többi kutyafajta esetében a törzskönyvesítés, ráadásul szerintük egyéb módon is hátrányosan érintené őket a döntés.

Erről egyáltalán nincs szó – hangsúlyozta a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének szakembere, a Magyar Pumi Klub elnöke. Árkosi József a Helyi Híradóknak kifejtette: a tervezet alapján a jövőben az állam valóban csak a különösen védendő kilenc magyar ebfajta – a komondor, a puli, a pumi, a mudi, az erdélyi kopó, a kuvasz, a rövid szőrű és a drótszőrű magyar vizsla, illetve a magyar agár – tenyésztését felügyelné, de a többi fajta sem marad „gazda” nélkül. Hiszen azok a szakma, vagyis a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesület alá kerülnének át.

Magyarországon jelenleg 55 államilag elismert szakmai tenyésztőszervezet működik, ezek összesen 155 kutyafajtát tartanak nyilván. Ma a különböző egyesületek saját maguk által meghatározott, egyéni előírások alapján adják ki a kutyák származási lapjait, törzskönyveit. Ezek az előírások sok esetben eltérhetnek az Ebtenyésztők Világszövetségének szabályozásától. A törvénymódosítás lehetővé tenné, hogy ezt a sok eltérő szabályt a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete egységesíthesse és azt előírhassa az alá tartozó hazai szervezeteknek.

„Ma katasztrofális, átláthatatlan és ezért kijátszható a helyzet az ebtenyésztésben, mert sokan, sokféle előírást, saját szabályt követnek. Az új szabályozás viszont visszaterelné a rendes kerékvágásba a szakmát az annyit bírált, támadott helyzetből.

A Magyarországon egy év alatt törzskönyvezett kutyák száma – bármilyen fajtájúak voltak is – évi 20 ezerről 8 ezerre esett vissza. Sokan időközben fel is hagytak a tenyésztői szakmával, vagy külföldi cégbe vitték ki a tenyésztői tevékenységüket, mert a túlbürokratizálás ellehetetlenítette őket.

Ezzel a tervezett törvénymódosítással véleményem szerint ismét fellendülhet a magyarországi ágazat és nőhet, nemcsak a magyar fajták törzskönyvesítése” – részletezte Árkosi József.

Hangsúlyozta: a változás tehát nem érinti hátrányosan az egyéb ebfajták tenyésztőit. A különbség annyi, hogy azokat már nem az állam, hanem egységes előírásokkal a szakma felügyelné. Az egyes felügyeleti szervek, mint az adóhivatal vagy az állategészségügyi hatóság azonban természetesen továbbra is ellenőrizhet mindegy egyes tenyésztőt.

Az új szabályozásnak köszönhetően – a szakember szerint – több lesz a törzskönyv, emellett a tenyésztők a világszövetség által elismert és egységes kutyás dokumentumokat használnak majd.

Így például a Magyarországon született ebeknek egyforma kritériumok szerint kiállított származási lapjuk lesz. Ez elejét veheti a korábban gyakorta előforduló csalásoknak és akár vissza is szoríthatja a titkos „kutyagyárak” számát is. Utóbbiakból számos működik szerte az országban.

Az ilyen „tenyésztők” által exportált állatok pedig vagy nem rendelkeznek orvosi papírokkal és származási lappal, vagy sok esetben ezek hamisak, sem az orvosi dokumentáció, sőt akár a születési időpont sem igaz rajtuk.

Ráadásul jelenleg bizonytalan egészségügyi hátterű és pszichésen sérült kutyákat is árulhatnak.

Az egységesítés viszont az illegális kutyaszaporítóknak – akik sokszor áldatlan állapotok közt nevelik az állatokat – jelentősen megnehezíti a dolgát.

A módosítás nagy előnye lehet a szakember szerint az is, hogy a magyar kutyafajták ezzel még közelebb kerülnek ahhoz, hogy előbb bekerüljenek a Nemzeti Értéktárba, azt követően pedig akár a Hungarikumok közé.

MTI

TG Facebook Comments

About hellodelsomogy

Check Also

Olykor bátorság kimondani az igazságot – Orsós Lajos Barcson

  Különleges vendége volt a közelmultban Barcsnak, Orsós Lajos egy Somogy megyei cigánytelepről került az …

Leave a Reply

WP2Social Auto Publish Powered By : XYZScripts.com
Close
%d bloggers like this: