Otthon / Napi Dél-somogyi település / Napi Dél-somogyi település: Somogyszob
A kép forrása: Google Maps

Napi Dél-somogyi település: Somogyszob

Somogyszob község Somogy megyében, a Nagyatádi járásban.  Somogy megye szívében található település. Erdőkkel övezett, természeti adottságokban bővelkedő területen fekszik. Délkeleti irányban Nagyatád várost (8 km-re), északkeleti irányban pedig Segesd települést (8 km-re) találhatjuk. Somogyszob vasúti csomópont: Itt ágazik ki a Dombóvár–Gyékényes-vasútvonalból a Somogyszob–Balatonszentgyörgy- és a Nagyatád–Somogyszob-vasútvonal.


 

TÖRTÉNELMI ÁTTEKINTŐ

Somogyszob eredetileg az Árpádok korában a királynéi Següsd vármegyéhez tartozott. 1295-ben László comesnek adományozták. Az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben is szerepel. 1331-ben Zoob, 1366-ban Poss alakban fordul elő. 1437-ben említik a plébániáját. 1484-ben Szobi Péter fia, Mihály Batthyány Boldizsár kőszegi kapitánynak és Gerebeni Lászlónak zálogosította el. 1550-ben Várday Zsigmond volt a földesura.

1586-88-ban a harcokban kitűnt török katonák voltak a hűbérbirtokosai. Az 1626-27. évi adólajstrom szerint az esztergomi káptalan volt a földesura, 1660-ban szintén azok birtokában volt. 1715-ben gróf Nádasdy Tamás tulajdona. 1726-ban az esztergomi főkáptalan volt a birtokosa. A helység lakói a hódoltság végén evangélikusok és reformátusok voltak. A kuruc szabadságharc idején a császári zsoldban álló rác egységek elpusztították a falut. A lakosok ismét az erdőbe, mocsarakba menekültek, mint hajdan a törökök egy-egy pusztításakor. A reformátusoknak itt prédikátoruk és iskolamesterük volt. A templomot közösen használták. A templom sárral tapasztott szalmával fedett volt. Ezt 1744-ben a vármegye bezárta, és 1747-ben a katolikusoknak adta. 1774-ben 243 református 139 evangélikus és 79 katolikus élt a községben. A segesdi ferencesek filiája volt. 1779-81-ben építették a katolikus barokk templomot. A reformátusok pedig 1788-ban építették új templomukat.

Az 1715-ös országos összeírás szerint az adózók száma 8 fő. 1720-ban a lakosság 200-300 fő között volt. Az 1784/85. évi népszámlálás szerint 671 fő. Az 1828. összeírás szerint az adózók száma 152, jobbágygazda 46 fő. at.hAz 1848-as jobbágyfelszabadításkor 38 jobbágy-, 6 zsellér-háztartás, 37 jobbágytelek és 31 zsellértelek szabadult fel. Az úrbérrendezés ideje 1848 volt. Földbirtokos az esztergomi káptalan volt. Az 1850. évi februári császári közigazgatási beosztás szerint a csurgói járás községe 969 fővel. Az 1870-es népszámláláskor 143 házban 1375 lakos élt, s ekkor a marcali járáshoz tartozott 1872-ben a nagyatádi járás felsősegesdi körjegyzőségének a községe volt 1901-ig Ekkor Szob székhellyel Bolhás tartozik hozzá, s körjegyzőség székhelye lett. 1907-ben a község neve Somogyszob, ugyanezen körjegyzőség székhelye. 1880-ban, 195 házban 1593 lakos, 1900-ban 1800 lakos, 1910-ben 1777 lakos, 1914-ben pedig 1950 lakos élt. Az első világháborútól fokozatosan emelkedett a lakosság létszáma. (A község pecsétjében lombos fa látható.)

1925-ben a község 8314 kataszteri hold területéből 2862 hold a szántó, 745 hold a rét és 3707 hold volt az erdő. A községben Karl Hohenlohe hercegnek 5556 kataszteri hold földbirtoka volt, melyből 1600 holdat bérbe adott. Ugyanekkor a községben az egy hold alatti szántóföld nélküli birtokból 103 volt, melyek együttes területe 35 hold volt. Az ugyanakkora területű de szántófölddel is rendelkező birtokok száma 11, ezeknek összterülete 10 hold volt. Az 1-5 hold területű földbirtokokból 120 volt Somogyszobon.

A II. világháború előtt a községben 30 iparos és 13 kereskedő élt. A község történetében 1945. március 30-án fejeződött be a világháború.

A község határához tartozik Kisbaráti-puszta, mely korábbi írásos emlékekben Barad alakban fordult elő. 1382-ben a segesdi kerülethez tartozott, és Erzsébet királyné birtoka volt. 1396-ban kővágóőrsi Kis György adománybirtoka. 1403-ban Anthimi Jánosé, 1405-ben a Batthyány családé volt. Az 1571. évi török adólajstromban szerepelt.

Forrás: wikipedia.com

About hellodelsomogy

Check Also

Napi Dél-somogyi település: Tarany

Tarany község Somogy megyében, a Nagyatádi járásban. Nagyatádtól délnyugatra, mintegy 8 km távolságra, az első …

2 hozzászólás

  1. Galgóczi Károlyné, Horváth Gabriella

    Érdeklődöm, hogy megírta-e valaki 1945 – 1946-ban a visszavonuló orosz hadsereg itt állomásozó történetét? Akkoriban 12 éves voltam, és emlékszem a leszerelt német gyárakat itt szállították el, a hadifogoly vonatokra, a háború alatt a frontra menő olasz katona vonatokra. 1945. november 2-án itt kapott három géppuska sorozatot Ápám, az itt állomásozott orosz katonákról. Galgóczigabi@gmail.com

  2. Óvodás voltam 1956 végén, amikor Fekete Júlia óvónő és családja egy éjszaka elköszönt tőlünk azzal, hogy nyugatra indulnak, migrálnak. Azóta nem hallottam róluk.

Hozzászólás

Close
%d blogger ezt szereti: