Otthon / Napi Dél-somogyi település / Napi Dél-somogyi település: Vízvár
A kép forrása: Google Maps

Napi Dél-somogyi település: Vízvár

Vízvár egy község Somogy megyében, a Barcsi járásban. Barcstól északnyugatra, a Gyékényes–Pécs-vasútvonal mellett található. A partmente a Duna–Dráva Nemzeti Park része.


 

TÖRTÉNELMI ÁTTEKINTŐ

Vízvár múltjából először a 16. századból vannak emlékek, amikor Tahy Ferenc várat emeltetett a Dráva partján, a víztől és mocsaraktól védett helyen. A vár 1555-ben már fennállt, mivel Zrínyi Miklós 1555 november 17-én kelt levelében a törökök elleni harcban fontosnak vélve az erődítményt zsoldosőrséget sürgetett a vár védelmére, Szigetvár eleste után azonban védői a várat elhagyták, sőt fel is égették maguk mögött. A falu ekkor kihalt, s csaknem százötven évvel később népesült be ismét. Az 1720-as országos összeíráskor háromszáz lelket számláltak meg itt, ekkor már a községhez tartozott Zsitfapuszta és a plébániával rendelkező Csütörtökhely is.

A kép forrása: Google Maps
A kép forrása: Google Maps

1733-tól a Festetics család volt a földesura, és még a 20. század elején is e család volt a nagyobb birtokosa.

Egy, a 18. század végéről származó irat arról számolt be, hogy a lakosság horvát nyelven beszélt, katolikus tanító élt itt, ám az első iskola alapítása 1742-ben történt. Még a következő évszázad derekán is horvát faluként szerepelt Vízvár, ahol ekkor már csaknem nyolcszáz lakos élt. A lélekszám a következő évtizedekben folyamatosan nőtt: 1881-ben már elkerülte az ezret, s ekkor a lakosság fele már magyarnak vallotta magát.

A 20. század első éveire a lakosok száma elérte a másfélezret, így a társadalmi élet is megélénkült: olvasó-, gazdakör alakult, népház létesült. Ekkor hozták létre az első közkönyvtárat is. Az első világháború 45, a második 35 áldozatot követelt, emléküket egy emlékmű és emléktábla (1989) őrzi. A két világháború között jelentős ipar működött itt, ám a háború után a téeszesítés beolvasztotta valamennyit.

Zsitfapuszta

Zsitfa-puszta nevét 1399-ben Sikfa alakban írva említették az oklevelek, mint a székesfehérvári káptalan birtokát. A 15. század második felében a Laki Thúz család birtoka volt. 1484-1500 között Lak tartozékaként szerepelt. 1550-ben Tahy Ferencé, 1726-ban őrgróf Turinetti Herkules Lajosé, 1733-ban már Festetics Kristófé volt. Ettől kezdve a Festetics család birtoka.

Csütörtökhely

Csütörtökhely Zsitfa-puszta és Bélavár szomszédságában feküdt. Neve szerepelt az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékben is, ekkor már plébániája is volt.

Forrás: wikipedia.com

TG Facebook Comments

About hellodelsomogy

Check Also

Napi Dél-somogyi település: Tarany

Tarany község Somogy megyében, a Nagyatádi járásban. Nagyatádtól délnyugatra, mintegy 8 km távolságra, az első …

Leave a Reply

Close
%d bloggers like this: