hellodelsomogy Dél-Somogy friss hírei egy helyen
Zákány község Somogy megyében, a Csurgói járásban. A Csurgótól nyugatra, Surd déli szomszédjában, Horvátország határán fekvő település. A legközelebbi városok, a 20 km-re fekvő Csurgó és a 25 km-re elhelyezkedő Nagykanizsa, illetve a horvát oldalon Kapronca. Közlekedés szempontjából a legfontosabb a vasút, ami a Dél-Dunántúl egyik legfontosabb határátkelője is a Budapest-Zágráb-Fiume útvonalon (ez a Budapest–Dombóvár–Pécs-vasútvonalról Dombóvárnál kiágazó Dombóvár–Gyékényes-vasútvonal. Az utasnak mégis Gyékényesen kell leszállnia, mivel a pályaudvar megépítésekor már állt egy Zákány nevű vasúti megálló (a Nagykanizsa–Barcs–Pécs-vonalon) – ezért az átkelő a szomszédos falu, Gyékényes nevét kapta. Nagykanizsára és Csurgóra szintén vonattal lehet a legegyszerűbben eljutni.
TÖRTÉNELMI ÁTTEKINTŐ
Árpád-kori település, nevét már a tatárjárás előtt, 1227-ben említették az oklevelekben Zacun alakban írva, majd 1309-ben Zakaan alakban fordult elő. Várát 1325-ben említették először, és neve az 1332-1337 évi pápai tizedjegyzékben is fel volt tüntetve, tehát ekkor már plebániája is volt. 1342-ben már városi kiváltságokat élvezett és ugyanekkor Tours-i Szent Márton tiszteletére szentelt temploma is említve volt. 1379-ben I. Lajos király Zákányi Bodiszló fiának, Miklósnak, adta új adományul. 1380-ban már két Zákány: Alsó- és Felső-Zákány is létezett, mint királyi birtok, melyeket tartozékaikkal együtt I. Lajos király Korbaviai Bodiszlónak adományozott, cserében bizonyos szlavóniai várakért. 1399-ben és 1411-ben Zákányi Bodiszló fia, Miklós, majd 1431-ben Zákányi László birtokaként volt említve, aki 1444-ben Zákányt átengedte a Marczaliaknak. 1445-ben a Marczaliak birtokolták a város felét, míg a másik fele Újlaki Miklós és Hunyadi János birtoka volt. 1446-ban a Marczaliak és Zákányi László leánya voltak a birtokosai. 1450-ben a város egyes részei, házasság révén, zálogul Dombai Miklós kezébe kerültek, akinek Zákányi László leánya: Orsolya volt a neje. 1458-ban Alsó-Zákányban új erődítvény volt, melyet Dombai Miklós építtetett és melyről 1476-ból is maradt fenn adatunk. A régi kastélyt 1476-ban a Szerdahelyi Imrefiak bírták zálogban, a város felével együtt. 1506-ban a város a Dombaiak zálogbirtoka volt, de tulajdonjogához a Marczaliak tartottak igényt és még 1476-ban a Szerdahelyi család mellett a Báthori család tagjai léptek fel társtulajdonosokként. 1488-ban, Marczali László örökös nélküli halála után Mátyás király a Szerdahelyi Imrefiakat szólította fel birtokjoguk igazolására. 1489-ben Szerdahelyi István birtokai között Zákányt is felsorolták. 1495-ben pedig a Báthoriak nyerték adományul. 1531. november 1-jén az ország rendjei itt tartották gyűlésüket is. 1536-ban Felső-Zákány földesura Báthori András volt. 1566 szeptemberében Szigetvár elestének hírére az őrség megszökött a zákányi várból és azt felgyujtotta.
Az 1565-1566 évi török kincstári fejadójegyzékben már csak mint falu volt feljegyezve és csak 10 házzal volt felvéve. A török megszállás alatt Zákány újból jelentős fejlődésnek indult és 1571-ben már 77 házból állt, majd kevéssel ezután elpusztult, úgy hogy 1580-ban már csak mindössze egy házat találtak itt a török adószedők. 1598-1599-ben Nádasdy Ferenc, 1626-1627-ben pedig Nádasdy Pál volt Zákány földesura. 1660-ban Szentgyörgyvár tartozékai között sorolták fel. 1677-ben Széchenyi György kalocsai érsek nyerte adományul. 1726-1733 között már csak puszta puszta és Inkey János birtoka volt, majd 1733 után települt be ismét. 1757-től a Széchenyieké, de 1835-ben gróf Zichy Domonkos is földesura volt. Az 1900-as évek elején is a Zichyeké; gróf Zichy Ödön itt nagyobb birtokos, kinek csinos kastélya is volt itt, melyet 1911-ben építtetett.
A 20. század elején Somogy vármegye Csurgói járásához tartozott.
1910-ben 1688 lakosából 1675 magyar volt. Ebből 1558 római katolikus, 51 evangélikus, 45 izraelita volt.
2002-ben a település egy része Zákányfalu néven önállóvá vált. A községben 2007-ben 1084 fő élt és összesen 572 lakás volt.
Forrás: wikipedia.com
