hellodelsomogy Dél-Somogy friss hírei egy helyen
A történelmi városmag a felső-csurgói római katolikus Szentlélek-templom körül alakult ki, telepítésével uralja a környéket.
Egykor és ma is forgalmas útvonalak találkozásánál fekszik. A későromán, gót és barokk stílus jegyeit magán viselő templomnak ma egyértelműen csak a tornyát tartják középkorinak. Vártorony céljára készült a XII. századbab, alul négyszögletes, felül szép átmenettel falazódik nyolcszögletessé. A somogyvámosi, szintén Árpád-kori templom romos tornyával mutat hasonlóságot. A törésekkel tagolt torony karakteres gúla alakú lefedéssel készült. Toronysisakja csúcsán kettős kereszt áll, amelynek függőleges szárához rögzítve a lovagrendi templomoknál szokásos fémzászlócska (vexillum) még századunkban is látható volt.
Az írásos emlékek 1600-ra teszik a török által elpusztított templom első újjáépítését. Az adat minden bizonnyal hiteles, hiszen Zrínyi György 1594-ben visszafoglalta a töröktől Csurgót, amely azonban 6 év múlva elesett. E rövid idő alatt a szintén gótikus hatást mutató sekrestye kis templom céljára történő átalakítása valószínűsíthető. Ezt az a tény bizonyítja, hogy a mai hajó, amely négy keresztboltozatos térre tagolódik, hatszögletű szentély lezárással, nem az eredeti templomtorony tengelyében folytatódik, attól balra pár fokkal eltér. Az 1731-ben Festetics Kristóf által újjáépített templom lehet, hogy két középkori elem felhasználásával készült, hiszen, mint józan építő, biztos, hogy amit lehetett, meghagyott a középkori egyházból.
A római katolikus templom műemléki környezete
A Szentlélek-templom környezetének régészeti feltárása mind ez ideig nem történt meg. Az épülettől délre az 1962-ben végzett közúti csomópont építésekor a földmunkák során nagy számban bolygattak meg sírokat. A templomtól északra fekvő halom remélhetőleg háborítatlanul őrzi a középkori rendháznak – legalább az alapjait.
Adorján Miklós csurgói “tanítóképezdei” tanár az elemi iskolák tanítói számára 1884-ben írott “Szülőföldisme” című tankönyvében még tesz említést falmaradványokról:
“Az óvárosi major közelében gömbölyű fekete terméskőből rakva – egy alapfal (fundamentum) is maradt fenn. Miféle épületnek lehetett az alapja? Nem tudható: mert amellett, hogy az említett zárda éppen a helyen állott volna semmi sem bizonyít.”
A római katolikus templom nyugat-keleti oldalával párhuzamosan, attól száz méterre északra húzódik a volt Festetics major déli fala. E major területéről hozták a gimnázium parkjába a Festetics-kapu elemeit. Itt működött az Alsokból átköltöztetett gimnázium 1793-tól 1946-ig. Az államosítást követő időkben a gazdasági épületek állagmegóvását sem végezték el, 1977-ben lebontották az építészetileg sem értéktelen Perényi kúriának nevezett lakótornyos, hosszú ideig intézői lakás céljára használt épületet. 1992-ben a hatalmas uradalmi magtár jutott erre a sorsra. Nagy a valószínűsége, hogy a két épület valamelyike adott otthont a gimnáziumnak. Baksay Sándor korábban már idézett műve még egy lehetőséget tartogat:
“Északi részén a gróf nagy terjedelmű, kőfallal kerített majorja közepén az uradalmi tiszti lakások hosszú sora az alacsony emeletű szűk palotával, melynek homlokán a Festeticsek vigyázatos daruja áll őrt fél lábon.”
Forrás: Csurgó Műemlékek nyomtatott kiadása
