Otthon / Történelem / Napi történelem: Puskás Tivadar üzembe helyezi a budapesti telefonközpontot – 1881. május 1.
A kép forrása: internet

Napi történelem: Puskás Tivadar üzembe helyezi a budapesti telefonközpontot – 1881. május 1.

1881. május 1-jén helyezték üzembe Magyarország első telefonközpontját, mely Budapesten, a Fürdő utca 10. alatt nyílt meg, és kezdetben 25 felhasználó számára biztosította a telefonálás lehetőségét.


A telefonközpont kiépítéséig a feltaláló, Puskás Tivadar rendkívül hosszú utat tett meg, mely során egy elszegényedő székely nemesi családból a bécsi Theresianumba, majd a Műegyetemre került, tanult Londonban, és egy rövid ideig kutatott a Coloradóban kitört aranyláz kincskeresőivel is. Puskás első ötlete egy távíróközpontra vonatkozott, amit első amerikai útjáról hazatérve, nyugat-európai mecénások segítségével próbált megvalósítani, de kevesen támogatták terveiben.

Miután 1876-ban Alexander Graham Bell feltalálta a telefont, Puskás visszatért az Újvilágba, és előbb Bellnél, majd a telefon hatékonyságát megnövelő Thomas Alva Edisonnál próbálta népszerűsíteni ötletét, az új készülékhez módosítva ötletét. Az első telefonközpont 1878-ban, a Connecticut állambeli New Havenben jött létre, a magyar feltaláló a pedig először Párizsban, majd 1881-ben Budapesten alakította ki a megálmodott rendszert. Puskás találmánya feloldotta azt a káoszt, amit az egymással párba kötött készülékek szövevénye okozott, nem csak több telefonbeszélgetés egyidejű lefolytatását, hanem a kábelek egyszerűsítését és ésszerű rendezését is lehetővé téve.

A létrehozott manuális telefonközpontba befutó vonalak egy kezelőfalra érkeztek, ahol a beérkező hívást az ún. esőlemezek (ezek leesve megmutatták a hívó címét és számát), majd világító lámpák jelezték. A központos felvette a hívást (a halló kifejezés Edison szerint nem az angol hello, hanem a magyar hall szóból származik), majd a hívó kérésének megfelelően kapcsolta a táblán a másik készüléket, a hívás végén pedig bontotta a vonalat. Ahogy az előfizetők száma szaporodott, a telefonközpontok növekedésével egy kezelőre – általában nőket alkalmaztak ebben az állásban – 200, majd 600 vonal jutott.

A robbanásszerű növekedést mutatja, hogy az első világháború idején a Teréz-központba már 18 000 vonal futott be. Puskás Budapest után más nagyvárosokban (pl. Zágráb, Fiume, Nagyvárad) is megkezdte a központok kiépítését, miközben öccsére, Ferencre bízta a budapesti hálózat kezelését, ami a testvér halála után ismét az ő kezébe került. Baross Gábor kereskedelmi és iparügyi miniszter 1886-ban döntést hozott a telefonközpontok államosításáról, Puskás Tivadarnak adva őket bérbe.

Számos vita zajlott azzal kapcsolatban, hogy valóban Puskást tekinthetjük -e a telefonközpont feltalálójának. Ezt először az 1911-ben Magyarországra látogató Edison állította, korábban sem Puskás Tivadar, sem a halálakor írt nekrológok nem nevezték őt feltalálónak. A nemleges választ némiképp alátámasztja, hogy a központ elvi alapjait már az 1850-ben Dumont által feltalált távíróközpont megadta, továbbá, hogy Puskás állítólagos találmányát Charles Scribner szabadalmaztatta és építette meg először.

Telefonközponttal, vagy anélkül, Puskás Tivadart mindenképpen feltalálónak tekinthetjük 1892-es ötlete, a telefonos hírmondó szabadalmaztatása révén, mely a modern rádióműsorok prototípusát adta, és a világon először a magyar fővárosban működött. Nem sokkal ennek üzembe helyezése után, a pánikbetegségben szenvedő feltaláló 1893. március 16-án agyvérzésben elhunyt budapesti lakásában, Puskás Tivadar haláláról elsőként pedig éppen az általa létrehozott hírmondó számolt be.

Forrás: rubicon.hu

TG Facebook Comments

About hellodelsomogy

Check Also

1956. október 23. Budapesten kitör a forradalom

„A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a …

Leave a Reply

Close
%d bloggers like this: