Otthon / Ország-Világ / Magyartanárok szerint könnyű az idei érettségi
Borítókép: Bodnár Boglárka / MTI.

Magyartanárok szerint könnyű az idei érettségi

Több magyartanár egybehangzó véleménye szerint az idei középszintű magyar érettségi feladatok nem nevezhetőek bonyolultnak. Többen is azt mondták, hogy ez az elmúlt évek legkönnyebb feladatsora. Vörösmarty Mihály, Illyés Gyula, Moravcsik Gyula, Csoóri Sándor és Tamási Áron a középpontban.

Szövegértés

Az első a szövegértési feladatsor volt, Moravcsik Gyula: A papíruszok világából című könyvének egy részét kellett értelmezniük a diákoknak, ami az ókori papiruszokról szól, a szerző azok fennmaradásának körülményeit vizsgálja.

Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke azt mondta, azért volt jó ez a szövegértési feladat, mert nehezebb volt, mint a tavalyi. „Valóban gondolkozni kellett rajta. Nemcsak tényvisszakereső, hanem például bekezdések logikai viszonyait firtató feladatok is voltak benne.”

Egy másik magyartanár azt mondta, hogy a feladott szövegrészletnek megfelelő volt a terjedelme, nem volt különösebben hosszú. „Nagy segítség volt az is a diákoknak, hogy be voltak számozva a feladatlapon olvasható szövegrészletben a bekezdések, és több feladatnál zárójelben a feladat szövege után írták a számokat, hogy melyik bekezdésekben érdemes keresniük a választ. Csak egy 6 pontos feladat volt, és több a, b, c részfeladatot is betettek 1-3 ponttal. Ez persze lehetett nehezítés is azoknak, akik kevésbé precízek a keresgetésben, de összességében maga a téma (papiruszok) és a feladatok is jók, egy-két nehezebb kérdéssel jó eredményeket lehet szerezni ebben a részben” – mondta.

Az Eduline-nak nyilatkozó magyartanár szerint „néhány többszörösen összetett kérdést is tartalmaz a feladatsor, így páran meglehet, hogy elsiklanak majd egy-egy részfeladat felett. Volt egy-két olyan kérdés is, amire szubjektív választ lehetett adni, így kérdéses, hogy a megoldókulcs pontosan mit fogad majd el.” A szövegértés feladatlapot és annak a nem hivatalos megoldásait az Eduline ebbe a cikkben mutatja be.

Műelemzés

A 9-től 12 óráig megoldható szövegalkotási feladatok között az egyik lehetőség Tamási Áron Szerencsés Gyurka című novellájának értelmezése volt. Ebben a vizsgázónak a mesei elemekre kellett koncentrálnia, és azok alapján értelmeznie a művet. Az Indexnek nyilatkozó egyik magyartanár a Szerencsés Gyurkával kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy „Tamási Áront általában szeretik a diákok, a szövegalkotása könnyed, gördülékenyen lehet olvasni, így olvasástechnikai szempontból sem okoz gondot. A szöveg tele van mese-motívumokkal, van benne hét évig alvás, vannak benne állatok, megpróbáltatások, álmok is”. A tanár szerint a klasszikus novellaszerkezetet nem nehéz felismerni benne, csattanó van a végén, kevés szereplős darab, egyenes vonalú a cselekménye.

A Szerencsés Gyurka című novella vége: Gyurka érezte, hogy egyszerre megfutamodik benne a vér. Rég az ideje, hogy nem látott volt efféle igézetes népet. S legalább ezt az egyet nem akarta elszalasztani. A feje berregni kezdett, mint a motor. A két karját meglebegtette, a lábát behúzta maga alá, s hát abban a percben egy fecskemadár lett belőle. Felrepült, s keringeni kezdett a leány feje felett. – No, Gyurka, most csirikolj! – biztatta magát, s kezdett énekelni. Egy kicsi idő múlva akkora bátorságot vett, hogy a leány vállára szállott. Ott berzengetni kezdte a tollát, s nagy gyönyörűségében folyton énekelt, miközben a leány nagy szeretettel simogatta. Egyszer aztán a tenyerébe vette a leány s bétette a kebelébe. – Helyben vagyok! – örvendezett Gyurka, és rebesgetni kezdte a tollát. Aztán végső helyet keresett magának. Amikor azt megtalálta, lustán magára húzta takarónak a szerencsét és álmodozni kezdett. Ma is ott álmodozik bizonyosan. Jobb helyet a földön nem is találhatott.

Összehasonlító műelemzés

A vers-összehasonlítással kapcsolatban egy tanár azt mondta, hogy ismert szerzők jól elemezhető verseit adta fel idén az érettségi tételbizottság.

Vörösmarty Mihály Liszt Ferenchez és Illyés Gyula Bartók című verseit kellett összehasonlítani.

Arató László pedig ezt azzal egészítette ki, hogy egyszer már volt ez a verspáros érettségi feladat, a hatvanas években.

Ezek hosszú versek, és nehézséget jelenthet bennük az is, ha a vizsgázónak egyáltalán nincs zeneismereti háttértudása. „Kell egyfajta zeneművészeti rálátás, hogy a versek témáját értelmezze a diák. Nem feltétlenül mindenki ismerős a komolyzenei területen. Ugyanakkor könnyen összehasonlítható verseknek tartom ezeket, mind szerkezetüket, mind témájukat és mondanivalójukat tekintve” – fogalmazott egy másik magyartanár. Egy harmadik tanár pedig azt tette hozzá, hogy a költők eltérő korszakait is jól bemutatják a versek, ez segítheti az elemzést.

Érvelés

Az érvelés feladatban Csoóri Sándor Nomád napló című művének egy nyolcsoros részlete volt feladva, és

az idézetben lévő kérdező magatartásról, a kérdezni tudás szerepéről kellett elmélkednie a diákoknak.

 „A kérdezés, a kételkedés, a kételyre építő gondolkodás állt a feladat középpontjában, amit egy nagyon jó, nyitottságra építő felvetésnek tartok. Irodalmi példákra is utalnia kell a vizsgázónak, de ez nem jelenthet nehézséget annak, aki kicsit is készült, a művészetnek, irodalomnak ugyanis gyakran önmagában a kérdésfelvetés az alapja. Így a diák rengeteg műhöz kapcsolódhat, kifejezetten kreatív megoldások születhetnek” – mondta egy negyedik magyartanár. Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke viszont azt mondta, habár szerinte gondolatgazdag, szép és okos szövegről van szó, ugyanakkor maga a témafelvetés (hogy a kérdezés mire jó), túlságosan elvont, és nem biztos, hogy beindítja a diák gondolkozását. „Ráadásul itt álérvelésről van szó, mert feltehetően senki nem kezd az ellen érvelni, hogy a kérdezés jó dolog” – fogalmazott.

A magyarérettségi második részének feladatlapjait és azok lehetséges megoldásait az Eduline ebben a cikkben mutatja be. Az érettségik kedden a matematika írásbelikkel folytatódnak.

 Egy alternatív összefoglalása a Szerencsés Gyurka című novellának

Van ez a haszontalan csávóka, aki nem nagyon szeret dolgozni, fetrengeni meg lustálkodni annál inkább. Aztán hallá változik, de mivel a többi hal ki akarja nyírni, ezért inkább nyúllá változik, de akkor meg egy fegyveres másik csávó le akarja lőni. Emiatt aztán elrohan, pedig rohadtul nincs kedve rohanni, mert ugyebár ő egy haszontalan csávóka. Aztán meglát egy jó nőt, és annyira rágerjed, hogy fecskévé változik, odarepül a csaj vállára, az meg beteszi a két csöcse közé, és a madár-Gyurka azóta is ott van. A csöcsök között fetrengő madár sztoriját itt lehet eredetiben elolvasni.

Forrás: index.hu

TG Facebook Comments

About hellodelsomogy

Check Also

Holtan találtak egy öttagú családra Németországban

Két felnőttet és három gyermeket talált holtan a német rendőrség egy családi házban egy Berlintől …

Leave a Reply

Close
%d bloggers like this: