Az európai jog több ezer éves hagyománnyal rendelkezik, az Európai Unió pedig méltán lehet büszke a jogrendjére. Ez a jogrend azonban most felborult, mert felborították. Vajon a kontinens politikai elitje mikor lesz hajlandó szembe nézni ezzel a ténnyel? Mert az nem nevezhető jogrendnek, ha egy jogszabályt hétfőn alkalmazunk, kedden pedig eltekintünk tőle.
Az EU-török megállapodás kapcsán semmilyen jel nem utalt rá, hogy közvetlen járatok indulnának Törökországból Németország felé. Változatlanul csempészútvonalakról van szó, amikor a migránsok haladási irányait megjelölik. Márpedig ez egyet jelent az embercsempészet legalizálásával. Gyakorlatilag szemet hunynak afelett, hogy ezek az emberek önerőből finanszírozva jutnak el a célállomásra, úgy hogy közben kénytelenek embercsempészek „segítségét” igénybe venni – mutatott rá ifj.
Lomnici Zoltán alkotmányjogász a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Szerinte az Európai Unió egy olyan országgal kötött egyezményt, amelyről tudni lehetett, hogy gyakorlatilag az embercsempészet egyik fellegvára. Különösen Isztambul fertőzött, az Aksaray parkot Csempész térnek is szokták nevezni, ahol több tucat menekült gyülekezik minden nap. A kezükben némi csomag és fekete szemeteszsákok vannak, amelyekben mentőmellény van. Arra várnak, hogy a csempészek először buszokkal a tengerpartra vigyék őket, majd lélekvesztőkkel Görögországba – fejtette ki.
A csempészek jelentős része szíriai származású, ebből a szempontból is dilemmát okozhat a menekült, migráns és embercsempész közötti elhatárolás. Az embercsempészet és az emberkereskedelem között nincs éles határ, a palermói egyezmény alapján az a különbség köztük, hogy előbbi esetében az érintett beleegyezik a szállításba, utóbbi során pedig nem – magyarázta.
Lomnici Zoltán elmondta azt is, hogy ha valaki menekült, akkor a genfi egyezmény szerint nem lehet kényszerbetelepítés útján átszállítani egyik államból a másikba, ugyanis szabadon határozhatja meg a saját mozgását. Ha gazdasági bevándorló, akkor ez megdől, mert Brüsszel azt hirdeti, hogy akár az egyszeri kvótaelosztás, akár az állandó elosztó mechanizmus kizárólag üldözött személyek vonatkozásában egy átmeneti elhelyezést jelentene. Valaki ebben az ügyben nem mond igazat – hangsúlyozta.
Mivel az Európai Bíróság sem döntött arról, hogy jogszerű-e a kvótahatározat, nem reális, hogy a végrehajtási szakaszba lépjenek ezek a diktátumok. Bár a brüsszeli bürokraták a jogszerűség látszatát próbálják fenntartani, de a jogszerű alap még mindig hiányzik – húzta alá az alkotmányjogász.
MTI
Like this:
Like Loading...
Kapcsolódó bejegyzések
TG Facebook Comments