Otthon / Ország-Világ / Bulvár / Varjak támadnak emberekre Budán
Egy dolmányos varjú (Corvus cornix) diót készül feltörni egy autó szélvédőjén Budapesten Fotó: Földi Imre / MTI

Varjak támadnak emberekre Budán

Vérző fejű embertől kapott a napokban telefonhívást a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársa, varjú támadt rá Budapesten. Mit tehetünk egy ilyen támadás esetén? Hogyan ismerjük fel a madarat? Mekkora a veszély? Ennek jártunk utána.

 

Duna-part, budai Vár, Tabán, Vérmező. Négy olyan helyszín, ahonnan járókelők arról számoltak be az interneten, hogy varjú támadt rájuk. Morandini Pál madarász mindenkit megnyugtat, ez teljesen természetes ilyenkor: számos teremtményhez hasonlóan a szürke színű, fekete szárnyú, nagy csőrű dolmányos varjú – mert róla van szó – sem félős, ha fiókáinak védelméről van szó, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületmunkatársa szerint a szülői ösztön áll az utóbbi napokban elszaporodott támadások hátterében.

– Május végén, június elején a varjúfiókák kirepülnek vagy elhagyják a fészket, de még ügyetlenek, és gyakran a földre kerülnek. Ilyenkor bebújnak egy bokor alá, ám a szüleik ilyenkor is nagyon pontosan számon tartják, hogy hol vannak. Akár akkor is, ha megfogom a fiókát, és elviszem 100 méterrel arrébb – fogalmaz Morandini Pál.

Na most, ha az ember egy ilyen menedékhely felé megy, és ezt érzékeli a varjúszülő, félti a fiókáját és támadja az embert, az egyéniségétől függően. – Mert lehet az is, hogy csak a „támadó” fölött röpköd és károg – fejtegeti a madarász.

A vérmezei támadásról az Ittlakunk.hu számolt be, de az egyesület is kapott hasonló telefont a Frankel Leó utcából, hogy egy illetőt megtámadott egy madár, a telefonálónak pedig vérzett a feje. Morandini emlékszik egy Villányi út környéki támadásra is, ahol egy dolmányos varjú arcon karmolt egy embert. Épp ezért megkérdeztük, mégis mekkora sérülést tud okozni egy ilyen állat.

– Karcolásokat csak. Kérdezik tőlünk azt is ilyenkor, hogy érdemes-e orvoshoz menni tetanuszért. Ilyenkor azt szoktuk mondani, hogy aki fél, annak jó, ha beadatja magának, de nincsen veszélyben.

Morandini Pál szerint igazából a fő gond az, hogy az ember elidegenedik a természettől.

– Régen minden gyerek azzal kezdte az életét, hogy kivette a fészkéből a kis vércsét, a varjút, a csókát, játszott vele, megismerte. És megtanulta azt is, hogy a madár félti a fiókáját… Ma már ez a védett fajoknál tilos. Van olyan madár is, a kis lile, ami például bénának, betegnek tetteti magát, úgy vonja magára a figyelmet a fiókájáról. Három éve egy, a fonyódi partfalon költő holló egy lakodalmi társaságnak jelezte, hogy nem ott kellene szórakozniuk.

A madarász feleségét korábban egy szajkó támadta meg Kolozsváron. De hogy ne csak rémtörténeteket mondjon, elárulta, a sas például meglepő módon inkább menekülőre fogja, ha veszélyt érez.

De hogy mit tehetünk varjútámadás esetén? A helyzet akár egyszerű is lehetne, mert a dolmányos varjú vadászható, hasonlóan a szajkóhoz és a szarkához; a holló, a csóka és a vetési varjú azonban védettek. Egy táskával vagy ernyővel egyébként a dolmányos varjú támadása elhárítható, és el is lehet hajolni előle, de Morandini szerint valójában az lenne a legjobb, ha megtanulnánk együtt élni azzal, hogy a varjú a fiókáit védi.

– Ha tavasszal látom, hogy a varjú viszi a csőrében a gallyat, abból lehet következtetni, hogy tatarozza a fészkét, mert hamarosan költeni fog. Ha az ember egy fiókát tart a kezében, számíthat rá, hogy odajönnek varjak és éktelen károgásba kezdenek. Egyébként is így tesznek, ha valami érdekesre akarják felhívni a figyelmet, néhány éve így bukott le a városmajori uhu bagoly. Okos a varjú, nagyon. A YouTube-on is ismert a kisfilm, ahol egy jellegzetes álarc viselésével a nagyvárosi ember magára vonhatja a varjú haragját.

Az I. kerületben egyébként nincs túl sok dolmányos varjú, Morandini a számukat óvatos becslés szerint pár tucatra teszi, ezért tévhit az az elképzelés, hogy akár a galambok túlszaporodásának megállítására is képesek lehetnek, annál is inkább, mert az ember annyi élelmiszert kidobál, hogy nem szorul rá a varjú arra, hogy galambot egyen. Morandini Pál szerint nem is válogatós a dolmányos varjú, rendesen rájár a háztartási szemétre, de egy elgázolt sündisznót is alaposan „kipucol”, ha arra jár. Ezenkívül fészkekből rabol kisebb tojásokat, madárfiókákat. Az viszont a pusztulását okozza, ha olyan egérrel végez, amelyiket előzőleg megmérgeztek.

A dolmányos varjú szervezett irtására a szaporodó embertámadások ellenére sem lesz szükség Morandini Pál szerint. A feketerigók – amelyből egy-egy példány eszmei értéke körülbelül 50 ezer forint – populációjában egyébként szintén látható kárt tesz, az ezzel kapcsolatos panasz gyakoribb is, mint az embertámadások miatt érkezőké. Ennek ellenére, mint Morandini megjegyzi, városban még mindig gyakoribb vendég a fekete rigó, mint városon kívül.

Forrás: mno.hu

TG Facebook Comments

About hellodelsomogy

Check Also

Várkonyi Andrea: Amikor megismertem Lőrincet, minden olyan magától értetődővé vált

„Nagyon jó érzés, hogy egymásra találtunk Lőrinccel. Így, pár héttel az esküvő után olyan jó …

Leave a Reply

Close
%d bloggers like this: