hellodelsomogy Dél-Somogy friss hírei egy helyen
Oldalunk elkötelezett a határon túli magyarok ügye iránt, ezért ha megosztják velünk, akkor időről-időre beszámolunk arról, ha a térség országgyűlési képviselői, a csurgói fidesz-kdnp-s Szászfalvi László, vagy a barcsi jobbikos Ander Balázs az elszakított területeken járnak. A parlamenti Nemzeti Összetartozás Bizottsága, amelynek egyébként mindketten a tagjai, szerdán és csütörtökön Szlovéniában tartott kihelyezett ülést. Erről faggattuk Ander Balázst, aki most is készségesen válaszolt portálunk kérdéseire.
helló: -Képviselő úr! Most jött meg délnyugati szomszédunkból, a hazánkhoz képest, területét és népességét tekintve csaknem ötödakkora Szlovéniából. Sokan valami Ausztria-light-nak tekintik a nálunk jóval gazdagabb államot. Ön mit látott?
Ander: -Noha a 14 fős delegáció az ország szegényebb, északi részén járt, így is szembetűnő volt a rendezettség. Látszott, hogy a vidéknek van gazdája. A porták kulturáltsága, a házak nagysága is mind-mind relatív jólétről tanúskodtak. Bizony, Szlovénia gazdasága jóval előttünk jár, életszínvonaluk megelőzi a miénket. A szomszéd kertje bizony tényleg zöldebb néha…
helló: -Mekkora a magyarság aránya?
Ander: -A kétmilliós ország lakosságának mindössze fél százaléka magyar, tehát a számuk csupán tízezer körül mozog. Ők a Magyarországtól Trianon miatt Szlovéniához került Muravidéken élnek, egy jó 900 négyzetkilométeres területen, ahol viszont az ottani népesség nagyjából 8 %-át alkotják. Ha még kisebb kört veszünk alapul, akkor azt látjuk, hogy a 21 település alkotta, 11.000 ember által lakott lendvai kistérség lakóinak 50 százaléka a magyar. Az ő központjuk a háromezres bájos kisváros, Lendva, ahol a település majdnem felét magyarok adják.
helló: -Van olyan szomszédunk, ahol kemény üldöztetésnek vannak kitéve a magyarok, gondoljunk csak arra, hogy a felvidéki Somorján csak azért rúgtak ki a Deichmannból egy magyar eladót, mert az magyarul, mert beszélni egy magyar vásárlóval, vagy Romániára, ahol máig bűn a székely zászló, és ahol jelenleg is aljas koncepciós eljárás folyik a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom vezetői ellen. Mi Szlovéniában a helyzet?
Ander: -Sokkal jobb a helyzet, noha az asszimiláció a létében fenyegeti az ottani kicsi magyar közösséget. Viszont a magyar nemzetiség alanyi jogon küldhet egy képviselőt a 112 fős szlovén parlamentbe, és a kétnyelvűség legalább a településnevek jelzésénél, vagy a lendvai boltok kiírásain szépen működik.
helló: -Mivel indult szlovéniai programjuk?
Ander: -Először megkoszorúztuk a Spodnja Volicina temetőjében található kopjafát, ami a második világháború után a titói kommunisták által elhurcolt magyar áldozatoknak állít emléket, majd ellátogattunk a hrastoveci várhoz, ahol szintén fejet hajtottunk a ’45-ben a Muravidékről ártatlanul deportáltak emléke előtt. Tudni kell, hogy a vár udvarán működött az a koncentrációs tábor, ahová több mint félezer magyart gyűjtöttek össze, akiknek nagy része nő és gyermek volt. Ahogyan az emlékművön is olvasható, egyetlen bűnük annyi volt, hogy magyarnak születtek.
helló: -Fontosak az ilyen megemlékezések az ottani magyar kisebbség számára, hiszen évtizedeken át kibeszéletlenek voltak ezek a traumák, de gondolom, nem csupán ilyen gyászos programpontok szerepeltek a listájukon.
Ander: -Nem, dehogy. Ezt követően például egy munkaebéden vettünk részt a dobronaki Hancsik parasztgazdaságban, amely a turisták körében hetedhét országra híres kiváló konyhájáról, magyaros vendégszeretetéről, finom borairól. A falvak fennmaradásának egyik útja a vidéki turizmus fellendítése lehet, fontos tehát megismerni a máshol is hasznosítható jó gyakorlatokat, támogatandó projekteket. Ezt egy kerekasztal-beszélgetés követte a muravidéki magyarság vezetőivel a dobronaki György-házban, ami a kétharmad részt magyarok lakta 1200 lelkes település magyarságának valóságos szentélye.
Cár Ana néni, a község magyarságának vezetője korát meghazudtoló energiával szervezi a közösség életét, s tartja életben a néphagyományokat. Persze, problémák is akadnak, hiszen a beolvadás réme Damoklész kardjaként lebeg a fejük fölött.
helló: -A politikai, kulturális, gazdasági témák kitárgyalása után merre vették útjukat?
Ander: -Lendván szintén egy megemlékezésen vettünk részt a Széchenyi-emléktáblánál, ahol bizottságunk elnöke mondott beszédet, majd a Bánffy-központban tekintettük meg a Széchenyi Társaság nagyon nívós Széchenyi-emlékműsorát, ami egy fénypont volt a lendvai magyarság kulturális életében.
Este pedig munkavacsora következett a délutáni dobronaki megbeszélés résztvevőivel, ahol mód nyílott a szlovéniai magyarság életének, problémáinak még alaposabb megismerésére. Érdekesség egyébként, hogy a muravidéki magyarság szellemi központjának tekinthető Bánffy-központból vitték el 2014-ben egy lakossági fórumról a szlovén rendőrök Szávay képviselőtársamat, s büntették aztán 600 euróra, mondván, hogy tiltott kampányrendezvényt folytatott…
helló: -Másnap hasonlóan zsúfolt volt a programjuk?
Ander: -Igen, de hát dolgozni, tájékozódni, nem pedig szórakozni mentünk. Aki eljött, az egyszersmind vállalta a szigorú menetrenddel járó fokozott igénybevételt is. A bizottság delegációjára várt még a helyi Magyar Nemzeti Kereskedőház irodájának felkeresése, egy komoly megbeszélés a lendvai polgármesteri hivatalban, valamint egy iskolalátogatás. Ez utóbbi különösen fontos volt, hiszen a kéttannyelvű intézményben uralkodó állapotok felmérése hű tükrét adja a szlovéniai magyar jövőnek.
De nagyon fontos, hogy a délelőtti találkozón végre aláírásra került a Muravidéki Magyar Önkormányzat és a Zala Megyei Közgyűlés közötti együttműködési megállapodás is.
A Jobbik részéről csak remélni tudjuk, hogy mindezt tartalommal is sikerül megtölteni, és nem üres formalitás marad csupán. És ha mindez nem lenne elég, elárulhatom, a Jobbik nemzetpolitikáért felelős szakpolitikusa, Szávay István, jól felkészült szakértőjével együtt, a szerda esti informális megbeszélés után sem pihentek, hiszen a fiatalok körében ott is igen népszerű a pártunk, így fáradalmat nem ismerve, további egyeztetéseken vettek részt.
helló: -Ugye, nem akarja, hogy elhiggyem, hogy olyan feszített volt a tempójuk, hogy még egy kósza városnézésre sem futotta az időből, és megszállott sztahanovista módjára, csak tárgyaltak-tárgyaltak, amíg le nem fordultak a konferenciaasztal körüli székekről…
Ander: -Beismerem, a csütörtöki program meglehetősen profán eseménnyel zárult, mert ellátogattunk a lendvai kilátótoronyhoz, ahonnét valóban pazar látvány tárult a szemünk elé. A csodálatos tájkép minden fáradtságért kárpótolta az embert.
De ismétlem, nyilvánvalóan, nem a küldöttség tagjainak turisztikai élményekben való részesítéséről szólt a delegáció szlovéniai útja, hanem arról, hogy tapasztalatszerzéssel, információk begyűjtésével, megállapodások tető alá hozatalával, a muravidéki magyarság minél tovább megőrizhesse identitását, és az ott élők a szülőföldjükön tudjanak boldogulni.
helló. –Azt hiszem, ez szép végszó. Köszönöm, hogy a rendelkezésünkre állt. Portálunk természetesen örömmel hírt ad majd a további fejleményekről.
