hellodelsomogy Dél-Somogy friss hírei egy helyen
Több tanulmány szerint az első komoly párkapcsolatukat kezdő fiatalok kifejezetten veszélyeztetettek a párkapcsolati bántalmazással kapcsolatban, hiszen nagyon kevés tapasztalatuk van még, továbbá rengeteg téves információt kapnak arról, hogy mi számít elfogadhatónak egy kapcsolatban, és mi a figyelmeztető jel a bántalmazásra és az erőszakra.
Azok a kutatások, melyek a kamaszok közötti szexuális erőszakot, a kamaszkori párkapcsolati erőszakot és a tizenéves lányokat érintő „randierőszakot” vizsgálták, arra jutottak, hogy az erőszak gyakran megjelenik a tizenévesek párkapcsolataiban.
Egyes tanulmányok külön felhívják a figyelmet az erőszak negatív hatásaira: a párkapcsolati erőszak ugyanis károsan befolyásolhatja a testi, lelki és társas fejlődést, rombolhatja a későbbi intim kapcsolatokat, valamint depresszióhoz, sőt öngyilkossághoz is vezethet. Egyéb általános jelek között találjuk a figyelemzavart, a teljesítményromlást, az iskolakerülést, agressziót, drog- és alkoholfüggőséget, pszichés zavarokat, és persze testi sérülések jelezhetik, hogy egy fiatal erőszakos, bántalmazó kapcsolatban él.
Egy 2009-es belga felmérés 12-21 éves résztvevőinek többsége már átélt, vagy maga is alkalmazott erőszakot kapcsolatában.
A fiatalok maguk kérték a megelőző programot
A „Gyerekek és kamaszok a párkapcsolati erőszak ellen“ elnevezésű, 2007 és 2009 között kidolgozott Daphne projekt keretében magyar, német és osztrák partnereivel együttműködve a német Der PARITÄTISCHE Baden-Württemberg nevű civil szervezet kidolgozta, hogy miként lehet a párkapcsolati erőszak témáját beépíteni az iskolai tananyagba.
A projekt alapvetően a szülők között fennálló bántalmazó kapcsolat gyerekekre gyakorolt hatásával foglalkozott, ám a foglalkozásokon részt vevő fiatalok jelezték, szükség lenne egy olyan prevenciós programra is, amely konkrétan saját korcsoportjuk, a tizenévesek párkapcsolataiban jelenlévő erőszakkal foglalkozik.
Így jött létre a PARITÄTISCHE projektje, a „Szívdobbanás“, amelyben a magyarNANE Egyesület először 2009 és 2010 között vett részt.
A projekt részeként létrehozott Szívdobbanás című könyv a párkapcsolati bántalmazás elméleti hátterét és kapcsolódó kutatásokat ismerteti a felhasználóival, továbbá konkrét gyakorlatokat is találhatunk benne; az ingyenesen letölthető kézikönyv alapján bárki összeállíthat prevenciós foglalkozásokat fiataloknak.
A program kifejezetten a 14-23 éves fiatalokat célozza meg, és célja, hogy minél több kamasz számára tartsanak prevenciós foglalkozásokat iskolákban.
Mindemellett létrejött egy pedagógusok számára kifejlesztett program is, amelynek segítségével az oktatási intézmények saját pedagógusai is képesek alkalmazni a projektet diákjaik számára.
Az első kapcsolat a fontos
A meghatározott 14-23 év közötti életkoron belül nem elsősorban az életkor kérdése az, hogy mennyire veszélyeztetettek a fiatalok, hanem az a lényeges, hogy első kapcsolatában van-e a fiatal – magyarázta Tóth Györgyi, a NANE munkatársa a hirado.hu-nak.
Az átlagéletkor az első szexuális élmény esetében 19 év körül van; ezek korai párkapcsolatok, vagyis nem volt azt megelőzően más kapcsolatuk, így e kamaszok érzelmi, szociális és pszichés szempontból olyan fejlődési időszakban vannak, amikor még sok minden változik – fogalmazott.
„Az, hogy mit várunk egy kapcsolatban, összefügg azzal, hogy milyen előzetes információink vannak erről. Itt nem csupán a családi háttérre gondolhatunk, de a kultúrára, a filmekre, magazinokra is” – fogalmazott.
Mint mondta, a származási családnak kevés hatása van a gyermekre 14 éves kor felett, inkább kortárs csoport és popkultúra a befolyásoló tényező.
Az Elfújta a szél rossz példa
Tóth Györgyi szerint a klasszikus irodalomban is bőven találni elnyomó, bántalmazó kapcsolatokat, és nem része a tanulásnak, hogy ez beazonosításra kerüljön.
„Az Elfújta a szél című könyvet például romantikus regénynek tartják. Ám ha egy bántalmazó történetet leromantikusozunk, akkor annak az az üzenete, hogy ez teljesen normális egy kapcsolatban; hogy az erőszak, az irányítás azt jelenti, hogy a másik nagyon szeret. Egyszóval már eleve arra programozzuk a fiatalokat, hogy érzéketlenek legyenek a bántalmazó kapcsolat figyelmeztető jeleire” – hangsúlyozta.
A foglalkozások során az önkéntesek megismertetik a résztvevőkkel a párkapcsolati erőszak dinamikáját, a bántalmazás korai figyelmeztető jeleit, és beszélnek arról is, hogy hova lehet fordulni, ha az embert erőszak éri a kapcsolatában, illetve hogyan segíthetik egymást a fiatalok.
Ez azért különösen fontos, mert a kamaszok jellemzően nem kérnek segítséget a felnőttektől, hanem kortársaikhoz fordulnak, akik azonban szintén nem rendelkeznek eszközökkel. Ezért lényeges, hogy a foglalkozásokon a kortárspotenciált is megerősítsék, hogy tudjanak segíteni egymáson – húzta alá Tóth Györgyi.
Mi az az erőszak?
Európában eddig még nagyon kevés figyelmet szenteltek a kutatók a tizenévesek párkapcsolataiban megjelenő erőszak vizsgálatának.
Ami azonban bizonyos tanulmányokból kiderült, az az, hogy a fiatalok általában úgy definiálják a komoly párkapcsolatot, mint amiben mindkét fél nyíltan elkötelezi magát a kapcsolat iránt.
A fentebb említett belga kutatás készítői a 12-21 éves fiatalok részvételével tartott csoportos beszélgetések értékelése után azt találták, hogy egy kapcsolaton belül a fiatalok inkább csak a szélsőséges fizikai vagy szexuális támadásokat tekintik erőszaknak.
Az erőszak egyéb formáit, például a szexuális visszaélést, vagy a szóbeli és lelki erőszakot a résztvevők csak a legritkább esetben nevezték erőszaknak.
A tanulmány szerint az ilyen bagatellizálás sok kamaszt megakadályoz abban, hogy felismerje, ha ő maga is párkapcsolati erőszak áldozata vagy egyenesen elkövetője.
Nem látnak benne semmi kivetnivalót
A Szívdobbanás projekt keretében végzett anonim kérdőíves felmérésben azt kérdezték a fiataloktól, mit gondolnak a kamaszkori párkapcsolatokban megjelenő irányító, manipulatív, birtokló viselkedésről.
A válaszadók 42,3 százaléka semmi kivetnivalót nem látott abban, ha valaki engedély nélkül elolvassa a partnere SMS-eit, és ennél a kérdésnél nem mutatkozott jelentős eltérés a fiúk és a lányok válaszai között.
Míg a megkérdezettek 30,9 százaléka (28,9 százalék fiú és 32,2 százalék lány) tartotta helyénvalónak, ha valaki mindig tudni akarja, hol van a barátja vagy barátnője, úgy 10,2 százalékuk (13,6 százalék fiú és 8,2 százalék lány) azt tartotta helyénvalónak, ha valaki megtiltja a barátjának vagy barátnőjének, hogy az nélküle menjen szórakozni.
A válaszadók 8 százaléka (17,6 százalék fiú és 2,5 százalék lány) azt mondta, semmi kivetnivalót nem talál abban, ha valaki szexuális értelemben nyomást gyakorol a barátjára, vagy barátnőjére.
A megkérdezettek 30,4 százaléka (37,3 százalék fiú és 26,4 százalék lány) gondolta úgy, hogy az áldozat tehet arról, ha erőszakossá válik egy kapcsolat, vagyis az ő hibája, ha bántja vagy fenyegeti a partnere.
Gúnyolódás, SMS-ellenőrzés
A belga felmérés szerint tíz fiatalból kilenc szenvedett már el szóbeli vagy lelki erőszakot, közülük 32 százalékot rendszeresen bántalmazott partnere.
A kamaszkori kapcsolati erőszakot kutató 2009-es brit felmérés során pedig az derült ki, hogy a lányoknak 75, a fiúknak pedig 50 százaléka élt át addigi párkapcsolatai során érzelmi erőszakot.
A tanulmány rámutatott arra is, hogy a lányok gyakrabban válnak áldozatává a fiatalkori párkapcsolati erőszaknak, mint a fiúk.
Különösen nagy a kockázat, ha a partnerük jóval idősebb náluk – olvasható akézikönyvben, ahogyan az is, hogy a lányok esetében súlyosabb következményekkel is jár a testi, szexuális vagy lelki erőszak, mint a fiúknál.
Ilyen élmények után a lányoknál gyakori az értéktelenség érzése, az erős félelem, a gyötrő szégyen és bűntudat. A fiúk ezzel szemben hajlamosak jelentéktelen apróságként kezelni saját erőszak-élményeiket.
A kézikönyv rámutat arra is, hogy ennek az az oka, hogy barátnőjük erőszakos viselkedését a fiúk inkább csak, mint „bosszantó kellemetlenséget” élik meg, amelyre általában vagy oda sem figyelnek, vagy amelyre esetenként sokkal súlyosabb támadással reagálnak.
Tóth Györgyi ugyanakkor hozzátette: a fiúktól egyszerűen több erőszakot „vár el” a társadalom.
„A korai kapcsolatokban azonos százalékban próbálnak a fiúk és a lányok is elnyomó irányítóként viselkedni, vagyis az igény azonos. Átlagosan a kamaszok 10 százaléka azt gondolja, hogy mások felett akar uralkodni. Ám amikor egy lány ezzel próbálkozik, negatív visszajelzéseket kap a társadalomtól és idővel leszokik erről, és így lecsökken azok aránya, akik ezzel próbálkoznak. A kontrolláló fiúk azonban támogatást és megértést kapnak. Ha egy lány féltékenykedik, azt mondják neki többnyire, hogy a pasik ilyenek, ha egy férfi jelzi az ismeretségi körében ugyanezt, akkor a lány kap hideget-meleget, egyszóval a fiú megerősítést kap” – fogalmazott Tóth Györgyi.
Ezt tehetik a szülők
Ha a szülők aggódnak lányaik biztonságáért, a legfontosabb az lenne, hogy a kölcsönös tiszteleten és egyenlőségen alapuló párkapcsolat fontosságáról világosítsák fel a gyermekeiket, és természetesen fiúgyermek esetében is ezt kellene tenniük.
A későbbi bántalmazók érdeke is az lenne, hogy időben leállítsák őket, hogy ne váljanak gyilkossá, vagy erőszakolóvá Tóth Györgyi szerint, aki aláhúzta azt is, hogy nem az áldozatoknak kellene – többnyire haszontalan, kivitelezhetetlen – tanácsokat adni az erőszak elkerülésére, hanem inkább az erőszak elkövetéséről kellene hatékonyan lebeszélni a fiatalokat.
Eltűnt barátok, zaklató SMS-ek
Tóth Györgyi szerint a segélyvonal ma sajnos kevésbé alkalmas eszköz a segítségkérésre ebben a korosztályban. Az iskolai foglalkozások után azonban rendszeresen van arra példa, hogy az előadások és workshopok után odamennek az önkéntesekhez a fiatalok, és elmesélik saját tapasztalataikat és felismeréseiket.
„Voltak olyan lányok, akik arról számoltak be, hogy a figyelmeztető jelek 10-es listájából a párjuk 5-6-ot rendszeresen csinál. Volt olyan osztály, ahova eleve azért hívtak minket, mert egy lány teljesen eltűnt a baráti körből. Erről gyakran beszámolnak a fiatalok: volt egy baráti társaság, sülve-főve együtt voltak, majd, mikor új kapcsolata lett a lánynak, eltűnt a szemük elől, és nem lehetett vele a kapcsolatot tartani. Ez az aggodalom is megjelenik tinikben” – mesélte Tóth Györgyi.
A fiatal lányok gyakran számolnak be arról, hogy volt párjuk a szakítás utáni zaklatja őket, ami SMS-ek, e-mailek formájában is történhet, de rossz hír keltése a közösségi médiában, verbális vagy fizikai erőszak sem kizárt. Ugyanakkor vannak lányok, akik szomorúan hallják, hogy nem “oké” a barátjuk után kémkedni, ha arra gyanakszanak, hogy megcsalja.
Tóth Györgyi azt is mondta, a beszámolók alapján gyakoriak az öngyilkossággal való fenyegetések és zsarolások is a kamaszkori párkapcsolatokban.
„Egy felnőtt ember érettebb, így tisztában van azzal, nem az ő felelőssége, ha egy másik ember öngyilkosságot követ el. Azonban a kamaszok nagyon eszköztelenek, így az öngyilkossággal való fenyegetőzés, mint a szakítás megakadályozásának eszköze, gyakran megjelenik fiatal bántalmazók részéről – emelte ki Tóth Györgyi.
„A workshopokon bemutatott gyakorlatokon arra vezetjük rá a fiatalokat, hogy a bizalom nagyon fontos. Ilyenkor mindig elmondom, hogy szakítás kell, ha nem tetszik a kapcsolat. Ki lehet belőle lépni, de nem kényszeríthetem a párom abba, hogy egy másik emberré váljon” – mondta Tóth Györgyi.
Amennyiben feloldhatatlannak tűnő lelki problémája van, a 116 111-es telefonszámon éjjel-nappal hívhatja a Kék Vonal lelkisegély-vonalat. A hívás ingyenes.
MTI
