Habár a sörfogyasztás mára kezdi szétfeszíteni a szezonalitás határait, azért a foci Eb és a nyár különleges létjogosultságot kölcsönöz a műfajnak. De miért éppen sört fogyasztunk szívesen hőségben? Valóban majd’ félezer éves hagyománya van Magyarországon? És tényleg „ciki” a dobozos verzió? A kérdések megválaszolásában Kovács András, a Magyarországi Sörcikkgyűjtő Klub elnöke érkezett a hirado.hu segítségére.
Mindenkor jó, de legjobb nyáron
„A sör mindent magában hordoz, amire nyáron szükség van: oltja a szomjat, csillapítja a tikkadtságot és mindezen túl közös fogyasztásra ösztönöz. Magában hordozza azokat az élettanilag fontos anyagokat, a szűrés után megmaradt enzimeket, amelyek kimondottan jót tesznek a szervezetnek, szénsavassága pedig üdítő hatást kelt, ami a nyári melegben igen kedves” – foglalta össze a sörök nyári népszerűségének okát Kovács András, a Magyarországi Sörcikkgyűjtő Klub elnöke.
Szerinte a jellegzetes sörattribútumok is – mint például a keserűség, a hab és látvány-adta örömök – azt sugallják, „hogy minden évszakban jó a sör, de nyáron különösen az.”
A Magyarországi Sörcikkgyűjtő Klubot 2001-ben alapította egy tucatnyi sörrajongó. A társaság mára mintegy százfősre duzzadt. A klub elsődleges célja, hogy katalogizálja a hazai termékeket, a magyar sörkultúra emlékeit felkutassa, megőrizze, támogassa a hazai gyártókat és fóruma legyen a sörcikkekkel foglalkozó hazai gyűjtőknek.
Az a „kultikus környülállás”
Az üveges változat is kiváló – persze ha hideg –, de a profi sörfogyasztók úgy tartják, hogy a csapolt sörnél nincsen jobb, mivel a frissessége, könnyedsége, illékonysága mind megőrződik a hordóban – állítja a szakértő.
„A csapolt sörhöz hozzátartozik egyfajta a ‘kultikus környülállás’ is: a korsó, a pára, ami azt bevonja, az, ahogy a hab lassan ereszkedik – ahogy azt Krúdy megírta, és ahogy megfilmesítve is láthattuk. Ez szuggesztív élmény, ráadásul az emberek többsége ezt nem is egyénileg műveli, hanem ideális esetben tartozik hozzá valamiféle szociális összetartozás is” – hívta fel a figyelmet Kovács András.
Aki szerint – a néphiedelemmel ellentétben – a dobozos sörrel sincsen semmi probléma.
Ugyanaz folyik, csordogál, ömlik…
Elegendő csak benézni egy sörgyárba – hívta fel a figyelmet a szakértő –, ahol a gyártási folyamat végén a különféle tárolóeszközökbe lefejtik a kész sört, és „ugyanaz folyik, csordogál, ömlik a hordóba, az üvegbe és a dobozba, nincs különbség.”
Mindazonáltal a dobozos csomagolásnak vannak előnyei: fogyasztás után egyszerűbb összepréselni és a megfelelő gyűjtőedénybe dobni, mint az üres üveg visszaváltásával bajlódni. Ha pedig valaki „mobil” fogyasztásra szánja, koncertre vagy meccsre vinné, akkor egyértelműen ez a változat a praktikusabb.
Nem ma kezdtük
A sör mindig is inkább a városi ember itala volt. Hazánkban a polgárosodás idején és elsősorban a német hatás lévén kezdődött a sörfőzés a fővárosban, de működtek főzdék már az 1600-as években is.
Sokak szerint az 1880-as években a budai hegyekben folyó szőlőtertmelés filoxéra általi megtizedelődésével kapott lendületet a sörfogyasztás – beszélt a kezdetekről Kovács András, aki szerint ráadásul a (már akkor sem) kifejezetten tiszta Dunavíz miatt is előtérbe került a sör.
Az 1900-as évek táján már felállt a kőbányai sör-territórium, amely a csúcsidőszakban öt különböző sörgyárnak adott helyet – majd lett belőle később nagyüzemi sörgyártás.
…aztán majdnem tönkretettük
Hatalmas visszaesés következett 1948-tól: vagy volt a pultban sör, vagy nem, és régen rossz volt, ha egy palack a hetedik napját is megérte a boltban, mert megjelentek benne mindenféle csúfságok – sommázta az “átkos” sörgyártását Kovács András.
1989 után persze az újjászülető gazdaság magával hozott több mint 400 kisüzemi sörfőzdét, nagy részük aztán tapasztalat és szakmai tudás híján hamar megbukott. A 2000-es évek elejére alig maradt 50-60 főzde.
Ekkortól tisztult a piac, és az utóbbi öt évben újra sorra nyitnak – már szakmailag megalapozott – új gyártók.
Forradalom zajlik a hazai kisüzemi sörgyártásban – jelentette ki a sörcikkgyűjtők klubjának elnöke.
Maradt városi műfaj
Sok a fiatal kísérletező, és begyűrűzőben van Magyarországra az az amerikai hatás is például, hogy a sörök alapja a sokfajta komló. Kisszériás, de nagyon jó minőségű és népszerű sörök kerülnek ki ezekből a főzdékből.
Ezeknek már komoly rajongótábora alakult ki, ám már csak a hozzáférhetőség okán is, a kisfőzdei, drágább sörök rajongóklubja megmaradt a városokban, nagyvárosokban.
A vidéket továbbra is jellemzően a néhány nagy, országos vagy legalábbis több megyét magába foglaló piacú sörgyárak uralják.
És a fröccs.
MTI