Tavaly csaknem másfélszer annyi nő jelentkezett OKJ-s képzésre, mint az azt megelőző évben, és nőtt a szakmát tanulni akaró diplomások aránya is. Míg a férfiak között többnyire az ipari képzések a legnépszerűbbek, a hölgyeknél a pénzügyi-számviteli tanfolyamok vezetik a toplistát. A kényszer vagy akár a munkahelyváltás lehetősége, esetleg egy magasabb fizetés reménye áll a szakmatanulás hátterében? A többi közt erre a kérdésre keresték a választ a Kossuth Rádió Napközben című műsorában.
Kiss János Tamás, a Perfekt Zrt. oktatási szakértője a műsorban elmondta: a hölgyek képzés iránti igénye folyamatosan nő. Náluk az elmúlt időszakban másfélszer annyian jelentkeznek, mint korábban, jellemzően a 25-34 éves korosztályból jelennek meg az új hallgatók, de magas az arányuk még a 35-44 évesek között is.
Többnyire felső- vagy középfokú végzettséggel rendelkezők jelentkeznek a képzésekre. Egyrészt a váltás iránti igény motiválja őket, másrészt saját képességeik fejlesztése. Új területeket keresnek, és olyan munkahelyeket, amelyekben magasabb bérezést érhetnek el, mint a korábbi – magyarázta.
Csapos Noémi, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének elnöke azt mondta: vannak olyan ágazatok – kereskedelem, informatika, műszaki területek -, melyekben igen nagy a munkaerőhiány.
Vannak olyan szakmák, amelyek csak OKJ-s képzésen sajátíthatók el. Példaként említette a mérlegképes könyvelői, üzletvezetői szakmát. Ráadásul a felsőoktatási intézmények is felhígultak, így nem akkora a rés már egy felsőfokú OKJ-s és egy fizetős főiskola között.
Minden cég annak örül, ha tapasztalt munkaerőt talál, és néha a tapasztalat ellensúlyozza a végzettséget, ha nem kötelező egy adott munkakör betöltéséhez a papír. Sok cég pedig egy alapnak tekinti a végzettséget, és munkatársait maga képzi tovább – tette hozzá.
Országon belül nem változott sokat a munkavállalók mobilitása, a vállalkozó kedvű fiatalok inkább külföldre mennek. Ha mégis hajlandók mozdulni, akkor a nagyvárosokban, a fővárosban kötnek ki.
A tapasztaltabb, idősebb korosztály az ingatlan, gyermek, illetve egyéb szociális okok kapcsán „röghöz kötöttebb”. Nem feltétlenül nem akar költözni, hanem sokszor nincs lehetősége. És valljuk be, gyakran nincs akkora kényszer sem, hogy valaki elhagyja az állandó lakhelyét – fogalmazott a szakember.
Kiss János Tamás arra a kérdésre, megbecsülik-e a munkaadók annyira az OKJ-s képzést, mint a diplomát, azt válaszolta: nem sokra lehet menni egy felsőfokú, diplomás munkavállalóval bizonyos szakmákban, például ha bányagépkezelőre van szükség. Itt mindenképp az előírt OKJ-s képzéssel kell rendelkeznie annak az embernek, akit foglalkoztatni akarnak.
Arra a felvetésre, miszerint a mezőgazdaságban holt időnek számító, novembertől márciusig tartó időszakban nem indulnak képzések, noha sokan igénybe vennék, úgy reagált: náluk épp október-novemberben nő meg a beiskolázási kedv és töltődnek fel a csoportok. A képzések épp a téli, korai tavaszi időszakban zajlanak.
MTI