Még mindig keveset tudunk a gyermekelhagyások okairól

Húsz év, 150 megmentett újszülött. A kórházak elé kihelyezett nyilvános inkubátorok azoknak a csecsemőknek is esélyt kínálnak, akiknek már a kihordását és megszületését is titokban tartották az anyák. A kicsik általában 1-3 naposan, főként éjjel vagy hajnalban kerülnek az inkubátorba, jó állapotban: szépen felöltöztetve, játékok és tápszer kíséretében.

1996. május 16-án helyezték ki az első babamentő inkubátort a budapesti Schöpf-Mérei Kórház és Anyavédelmi Központ előterébe, az első kisbaba érkezésére azonban hónapokat kellett várni. Később a programot számos kritika is érte.

Lux Ágnes, az UNICEF gyermekjogásza a Kossuth Rádió Napközben című műsorában elmondta, hogy inkubátorba tenni egy csecsemőt jelenleg teljesen legális módja annak, hogy az édesanya lemondjon gyermekéről. Sem bírsággal, sem szankcióval nem jár.

A szakember elmondta, hogy eltitkolt terhességek mindig lesznek. Ezért sokkal inkább a gyerekelhagyás okaival kellene foglalkozni – hangsúlyozta. Megjegyezte, hogy a kihelyezett inkubátorok nem jelenthetnek egyetlen megoldást a problémára, valójában az sem biztos, hogy jelentenek-e megoldást a csecsemőgyilkosságokra. Még mindig keveset tudunk a gyermekelhagyás okairól – fűzte hozzá.

Lux Ágnes szerint Magyarországon jól szabályozott rendszere van az örökbe fogadásnak. Az inkubátorba tett csecsemő édesanyja hat hétig gondolhatja meg magát, azután a baba örökbe fogadhatóvá válik.

Székely Emőke, a Madarász utcai Gyermekkórház intenzív osztályának vezetője szintén a műsorban elmesélte, hogy intézményükben 2012 óta 10 gyerek került az inkubátorba. Ez a tény, a doktornő szerint azt mutatja, hogy ezekre az eszközökre szükség van. Ha csak egy gyerek élete megmenthető vele, akkor már értelme van – mondta.

Megjegyezte, hogy teljes anonimitást biztosítanak az édesanyáknak, az inkubátor a kerítésbe van beépítve és a csengő megnyomásakor a monitoron is csupán az édesanya keze látszik.

MTI