Közel 75 ezer hallgató nyert felvételt a felsőoktatási intézményekbe az általános felvételi eljárás során, a felvettek száma tavalyhoz képest emelkedett, derült ki kedd este. Ezt a pillanatot hosszú évek kemény munkája, a szülőkkel való beszélgetések tucatjai és hosszabb tépelődések előzték meg, hisz végeredményben, még ha kőbe vésett szabályok nincsenek is, a fiataloknak a jövőjükről kellett dönteniük.
Minden évben nagy izgalommal várják a továbbtanulni vágyók az egyetemi, főiskolai ponthatárok nyár közepi kihirdetését. Nem volt ez másként kedd este sem, amikor kiderült, kinek mire volt elég a pontszáma. A felvételizők majdnem 70 százaléka került be a felsőoktatásba, és még a többieknek is van lehetőségük a csatlakozásra, hisz vagy idén jelentkeznek a pótfelvételire, vagy jövőre próbálkozhatnak újra. Komoly döntésnek számít ez is, de talán nem komolyabbnak annál, mint amelyiket néhány hónappal korábban, a jelentkezés során hoztak meg. Amikor is a jövőjükről kellett határozniuk.

Hiába fiatalok, racionálisak
– Az iskola kiválasztásakor a személyes érdeklődés és a motiváció alapvető. Előbbi nagyon sok szakon, például az orvosok és a mérnökök esetében akár már az általános iskolában kialakul, és korán eldöntik a fiatalok, milyen irányban akarnak továbbtanulni. Ezenfelül valamilyen szinten a munkaerőpiaci szempontokat is mérlegelik, bár a sokéves berögződéseket nehéz megváltoztatni – magyarázta Fábri István szociológus, felsőoktatási szakértő a Kossuth Rádió Napközben című műsorában.
Szerinte a fiatalok nagyon racionálisan tudnak mérlegelni, elsősorban azt nézik, hová tudnak bejutni, és hogy ott meg is tudnak-e maradni, függetlenül attól, hogy mit hangsúlyoz az oktatási kormányzat. Nem biztos ugyanis, hogy a döntéshozók helyesen értelmezik a tendenciákat – vélte.
Az elmúlt két évtizedben rendszeresen lehetett hallani, hogy bizonyos szakokra nem érdemes jelentkezni, mert az elvégzése után nem tudnak majd vele mit kezdeni. Ez azonban általában nem igaz, ezt mutatják a statisztikák is. A fiatalok számára a legfontosabb döntés az, hogy továbbtanulnak – tette hozzá.
Kifizetődő diplomázni
A nemzetközi összehasonlítások alapján ugyanis Európában Magyarországon éri meg a leginkább továbbtanulni. A munkaerőpiaci adatok azt mutatják, hogy aki diplomát szerez, az sokkal jobb eséllyel tud elhelyezkedni, mint a diploma nélküliek, és jelentősen magasabb átlagjövedelemre számíthat. Persze nagyok az eltérések a szakterületek között.
Ahogy minden évnek, úgy az ideinek is voltak slágerszakjai. Az elmúlt esztendőkhöz hasonlóan a gazdálkodás és menedzsment, illetve a jogászképzés nagyon népszerű volt, annak ellenére, hogy kevés állami helyet hirdettek meg. Műszaki területen a gépészmérnöki mellé népszerűségben csatlakozott a villamosmérnöki szak is. Előretört továbbá a gazdaságinformatikus és a mérnökinformatikus képzés, illetve a pedagógus szakok is.
Tudni kell alkalmazkodni
Stéger Csilla, az Oktatási Hivatal felsőoktatási elnökhelyettese a jövőre vonatkozóan úgy vélte, a fiatalok figyelmét még jobban fel kellene hívni arra, hogy egy életpályát választanak a felsőoktatási jelentkezéskor.
– Úgy kellene választaniuk, hogy az illeszkedjen a saját személyes adottságaikhoz és preferenciáikhoz, hisz a munkaerőpiac változását nem lehet évtizedekre előre megjósolni. Ma már nem lehet arra számítani, hogy ha valaki elvégzi az egyetemet, akkor majd 40 éven keresztül a saját szakmában fog dolgozni. Tudni kell alkalmazkodni – húzta alá
MTI