Otthon / Történelem / Napi történelem: Rettegett Iván születése – 1530. augusztus 25.
A kép forrása: internet

Napi történelem: Rettegett Iván születése – 1530. augusztus 25.

1530. augusztus 25-én született IV. (Rettegett) Iván (ur. 1547-1584), az Orosz Birodalom első cárja. A kiemelkedő államszervezői tehetségéről és mentális betegségéről egyaránt elhíresült uralkodó majdnem négy évtizeden keresztül irányította országát, ez idő alatt pedig a későbbi orosz vezetők valamennyi archetípusát felmutatta: egy személyben volt bölcs reformer, gondoskodó cár-atyuska és véreskezű diktátor.

Iván III. Vaszilij moszkvai nagyfejedelem (ur. 1505-1533) és Elena Glinszkaja fia volt, akit – apja halála miatt – már háromesztendős korában megválasztották a terjeszkedő ortodox állam fejének. Az első években a cár édesanyja, Elena vitte a birodalom ügyeit, de öt évvel később ő is elhunyt – vélhetően megmérgezték –, és a fiatal Iván a bojárok befolyása alá került. A fiatal uralkodó az alávetettség állapotának nemsokára kreatív módon vetett véget: 1547 januárjában megkoronáztatta magát a Monomakhosz-koronával, és felvette a cári címet, mellyel addig hagyományosan az ószövetségi királyokat illették; Iván tehát szakralizálta uralmát, és nagy erővel vetette bele magát az államszervezésbe. A cél természetesen a modernizáció és a központosítás volt, amivel a korábbi európai struktúrákat helyezte át az orosz környezetbe. Létrehozta a területi alapon szerveződő gyűlést, a zemszkij szábort, emellett pedig főnemesi és egyházi tanácsokat alapított, hogy kellő támogatottságot biztosítson magának.

IV. Iván nevéhez fűződött az első állandó orosz hadsereg megszervezése, mellyel – az 1550-es években – a kazáni és asztraháni kánságot is meghódította, miközben expedíciókat szervezett az Urálon túli Szibéria felderítésére. Az első cár eközben arra is jelentős energiát fordított, hogy ablakot nyisson Európára, egy balti-tengeri orosz kikötő megépítését azonban a lengyelek, svédek és dánok együttes erővel akadályozták meg. Ennek dacára 1552-ben, a messzi északon – angol segítséggel – megszületett Arkhangelszk, és ezen az útvonalon keresztül Oroszország intenzív kereskedelmi kapcsolatokat építhetett ki Európával. Iván reformjai kulturális szempontból is fellendülést hoztak: túl azon, hogy az orosz ortodoxia egészen Egyiptomig kiterjesztette befolyását, a keleti országban ebben az időben honosodott meg a könyvnyomtatás, és ekkor épült fel például – Posztnyik Jakovlev tervei alapján – a Vaszilij Blazsennij-székesegyház is, mely a Kazáni Kánság felett aratott győzelemnek állított emléket.

Iván országlásában 1560-ban, felesége, Anasztázia halála után keletkezett törés – ekkor lett belőle az a rettegett zsarnok, akinek viselt dolgai bizonyára ismertebbek, mint a fent említett reformok. A cár úgy gondolta, feleségét az összeesküvő bojárok mérgezték meg, ez pedig lelkében egyfelől haragot, másfelől paranoiát szült. Iván 1564-ben, félelmétől vezérelve átalakította át országát: a belső országrész városaiból és Moszkva egyes utcáiból létrehozta az opricsnyinát, melyet saját igazgatása alá vett, míg a külső terület, a zemscsina, a bojárok irányítása alá került. Gyakorlatilag a paranoiás uralkodó saját alattvalóitól akarta megvédeni magát, és állandó félelmei a rendszer nyolcéves fennállása alatt olyan szörnyűségekre sarkallták, mint az 1570-ben, Novgorod városa ellen végrehajtott támadás, mely 70 000 polgári áldozatot követelt.

Ezzel egy időben ráadásul Oroszország helyzete is válságosra fordult: több alkalommal éhínség pusztított, Moszkva nagy részét 1571-ben felemésztette a tűz, miközben a krími tatárok feldúlták az országot, a svédek és a lengyelek pedig elzárták a tengeri kijáratot. Oroszország elszigetelődött, Rettegett Iván pedig az 1578-ban indított livóniai háborúban próbált meg kitörni, a négyéves küzdelem azonban Báthory István lengyel király (ur. 1576-1586) hódításaival zárult.

A cár állapota a megerőltető életmód és a kudarcok miatt aztán egyre súlyosabbá vált. Iván agresszív és hirtelen haragú lett, 1581-ben például egy vita során meggyilkolta a trónörököst, Iván herceget, illetve annak terhes feleségét is, és ezzel gyakorlatilag megpecsételte dinasztiája sorsát. Trónját így másik fia, a szerényebb képességekkel rendelkező I. Fjodor (ur. 1584-1598) örökölte, miután Rettegett Iván 1584 márciusában – egy sakkjátszma közben – váratlanul életét vesztette.

Mivel sem Iván herceg, sem Fjodor nem hagyott utódot, 1598-ban kihalt a 10. század óta uralkodó Rurik-dinasztia, és az orosz állam kaotikus állapotba került. Rettegett Iván reformjai azonban szerencsére nem semmisültek meg, miután az 1613-ban trónra ülő Romanov-dinasztia végül nagyrészt az ő példája alapján építette fel birodalmát. Minden negatív tulajdonsága dacára tehát Rettegett Iván az orosz történelem egyik legjelentősebb uralkodója volt, aki megalapozta a Visztulától a Csendes-óceánig terjedő cári birodalom későbbi nagyhatalmi pozícióját.

Forrás: rubicon.hu

TG Facebook Comments

About hellodelsomogy

Check Also

1956. október 23. Budapesten kitör a forradalom

„A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a …

Leave a Reply

Close
%d bloggers like this: