hellodelsomogy Dél-Somogy friss hírei egy helyen
Ahogyan arról a Somogyi Hírlap online felülete is beszámolt, a vízvári kisiskola felsős tagozatának bezárása miatt tartott ma a megyei kormányhivatal kaposvári épületének bejáratánál sajtótájékoztatót a Barcson élő jobbikos országgyűlési képviselő, Ander Balázs, valamint az iskola jövőjéért aggódó civil mozgalom két tagja, akik gyermekeik révén szintén érintettjei az eufemisztikusan csak „átszervezés”-nek hívott lépésnek.
A szülők szerették volna átadni az általuk gyűjtött aláírásokat a kormányhivatal oktatási főosztályának, de ott nem érezték magukat illetékesnek az ügyben, ezért a felső tagozat bezárása miatti tiltakozó petíciókat postán keresztül juttatják el a Klebelsberg Központba.
hello: -Térjünk a lényegre! Végül mennyi aláírást tudtak összeszedni?
Ander: -A szülők arról tájékoztattak, hogy 220 db tiltakozó aláírás jött össze.
hello: -Nem kevés ez?
Ander: -Vízvár mindössze 500 lakóval bíró település, ráadásul, ha megnézzük, hogy 2014-ben, az országgyűlési választásokon 259 fő jelent meg az urnáknál, és adta tucatnyi párta a voksát, akkor egyértelmű, hogy ez a mostani aláírás-mennyiség nagyon is azt bizonyítja, hogy itt egy közösség véleményformáló rétegének csaknem mindegyik tagja fontosnak tartotta jelezni, hogy nem ért egyet a felső tagozat elvételével. Mondhatni egység van a faluban abban a tekintetben, hogy károsnak vélik a mostani folyamatokat.
hello: -Tiltakozás ide vagy oda, de mégis bezárják a felső tagozatot. Van ennek pedagógiailag indokolható oka?
Ander: -Nincs. Jó lett volna, ha a minisztériumban fellapozzák mondjuk Forray R. Katalin vonatkozó kutatásait, munkáit. 41 gyermekkel nem lett volna szabad bezárni a felső tagozatot. Még akkor sem, ha a törvény – amelynek vonatkozó része úgy rossz, ahogy van – 56 diákot ír elő a 4 osztályba. Egyébként is meglehetősen farizeus viselkedés, ha csak arra gondolunk, hogy – joggal – mennyit kárhoztatták a szocialistákat a kisiskolák bezárása miatt. Akkor mindez falurombolás volt. Most már nem az?
hello: -Gazdasági racionalitás?
Ander: -Ugyan! Hazugság! Makroszinten, egy 18.000 milliárd forint sorsa fölött diszponáló költségvetés esetén semmit sem jelent az az összeg, amit így megspórolnak. Nem akarok túlzottan idealista lenni és naiv utópiákat kergetni, elég ha itt Hermann Zoltán A falusi kisiskolák és a méretgazdaságossággal összefüggő hatékonyságveszteségek című tanulmányára utalok, ahol minden, a kérdéssel foglalkozó szembesülhet azzal, hogy a kisiskolák fajlagosan valóban többe kerülnek, de értse meg ön is, hogy ez nem színtiszta oktatási, hanem ezerszer inkább társadalompolitikai kérdés!
hello: -Azaz?
Ander: -Az a pénz, amit azon spórolnak, hogy nem teszik lehetővé, hogy a kistelepüléseken felső tagozatban elég legyen mondjuk nyolc gyermek osztályonként nem sokat jelent az ország költségvetésében. Viszont több száz kistelepülés számára az életet, a reményt jelentené. Nagyon jó adottságokkal kell ahhoz bírnia egy falunak, hogy iskola nélkül ne szippantsa be az aprófalu-szindróma.
hello: -Ami mit is jelent?
Ander: -Sorvadást, pusztulást. Egyre gyorsuló lefelé tartó száguldást a társadalmi-gazdasági lejtőn. Ahol nincs iskola, ott törvényszerűen csökken a népességmegtartó-erő. Előbb-utóbb eljön a vég. Ezért kellene fokozott állami segítség ezeknek a településeknek. De nem csupán az út szélén hagyja őket a kormányzat, hanem még bele is rúgja őket az árokba.
hello: -Az ön egyik ezzel kapcsolatos parlamenti felszólalására az volt az államtitkári válasz, hogy majd lesz sok csok-os új ház, lesz sok gyerek, és majd újra kinyit az iskola.
Ander: -Ne idegesítsen már ilyen hülyeségekkel! Mindez nagyon szép lenne, ha így működne, de ha ezt most komoly érvként hozta föl, akkor inkább ne is folytassuk, mert komolytalanná teszi az egész beszélgetést!
hello: -Akkor térjünk vissza a realitások talajára. Mit remélnek?
Ander: -Államtitkár úr azzal érvelt a felső tagozat bezárása mellett, hogy azt a helyi szülők is szerették volna, azzal ők is egyetértettek. Csakhogy a valóság egészen más. Mint azt a falu méretéhez mérten sok tiltakozó aláírás is alátámasztja, Vízvár, az ottani közösség ezzel szemben igenis szerette volna, hogy megmaradjon az iskolájuk. Ha számít még valamit a civil társadalom, ha a valós döntési pozíciókban lévők (tehát nem a végrehajtással megbízott KLIK-es hivatalnokok) komolyan gondolják a lokalitások védelmét, akkor csak egy tollvonásukba került volna visszacsinálni az egészet. A költségvetés nem dőlt volna romba. Mindössze a polgárok véleményét kellett volna tiszteletben tartani. Ez a kulcs. Ugyanis az emberek nem alattvalók, hanem polgárok. Nem ők vannak a rendszerért, hanem a rendszernek kellene őértük lenni.
hello: -Azt is mondják, hogy őértük cselekszenek. A minisztérium a bezárást felelős fenntartói törekvésnek nevezte.
Ander: -Ez már megint az orwelli újbeszél nyelve, ahol az agymosó diktatúra elhiteti, hogy a háború béke, a tudatlanság meg erő… Vidékfejlesztés egyenlő iskolabezárás? Na ne vicceljünk már! Egyébként sem hiszem, hogy az állam megengedhetné magának az állampolgárok ilyesféle lekiskorúsítását! Az abszolutisztikusan uralkodó II. Józsefnek volt a kedvenc szavajárása, hogy mindent a népért, de semmit a nép által… Hadd döntsék már el a vízváriak, hogy kell-e nekik iskola. És ők meg azt mondták, hogy kell. Iskola van. Felszereltség van. 41 diák van. Tanár is van, ha meg nincs, akkor kedvezményekkel csábítson az ilyen helyekre pedagógusokat az állam. Ha Mészáros Lőrinc megérdemli a milliárdokat, akkor az évezredes magyar településhálózat pótolhatatlan elemét jelentő kistelepülések is megérdemlik az állami odafigyelést, az állami forrásokat.
hello: -Azért azzal ön is egyetért, hogy minden nagycsalád mellé nem állíthat az állam külön házitanítót.
Ander: -Ez igaz. De ne sarkítsuk már ki ennyire ezt a konkrét helyzetet. Egyébként meg magaslabda, amit említett, mert 2013-ban pont, hogy Balog Zoltán miniszteri engedélyével és akaratából maradhatott meg a pusztán hét diákkal működő pálmajori iskola alsó tagozata! Akkor ez hogy is van?
hello: -A Szabadföldnek nyilatkozva, Bogdán Péter, a vízvári roma nemzetiségi önkormányzat elnöke is ezzel érvelt a falu iskolájának megmentése mellett. Olvasta?
Ander: -Hogyne. Azt is mondta, hogy a többségi társadalom számára is esélyegyenlőségre lenne szükség, hiszen ha a szinte kizárólag cigány népesség által lakott Pálmajorban, az ottani intézmény 7 kisdiákkal is működhetett, akkor a vízvári felső tagozat számára is illett volna mentőkötelet dobni. Becsülendő szavak. Tisztelet érte, hogy ki merte mondani. Hol van hát az esélyegyenlőség?
Portálunk felkereste Farkas Ritát is a vízvári iskolabezárás ellen küzdő helyi civil mozgalom tagját is, aki Ander képviselőhöz hasonlóan – nagyon készségesen válaszolt a kérdéseinkre.
Hello: Kérem, beszéljen kicsit a a vízvári iskolabezárással kapcsolatos történésekről. Történt valamely pozitív változás az elmúlt hónapokban?
Farkas: – Az iskolabezárással kapcsolatos történetet talán már mindenki ismeri, valamennyien hallottak róla. Inkább azt mondanám el, amely nagy hatással lehet a falu életére, hiszen bekövetkezett az, amitől mindenki félt.
Hello: -Mitől félt mindenki, mitől féltek a vízvári lakosok?
Farkas: – A dolgok nem a pozitív irányba kezdtek el menni, ugyanis a felső tagozat megszüntetése miatt rengeteg alsó tagozatos diákot kiírattak a vízvári általános iskolából, hiszen sok szülő úgy gondolta, hogyha a felsős testvérnek az idei tanévet már máshol kell kezdenie, akkor a kisebbeket is szintén átíratták egy másik intézménybe. Ennek beláthatatlan következményei is lehetnek. A falu elindult a lejtőn, az elnéptelenedés küszöbén áll, amely ha nem is rögtön, de rövid időn belül be fog következni. A gyászlobogót most már ki lehetne helyezni a községházára, ugyanis ezzel az iskolabezárással megásták a falu sírját.
Hello: – Úgy hallottuk, az óvodát is bezárták. Igaz a hír?
Farkas: -Igen, a hír igaz. Szeptembertől nem nyit ki az óvoda, a gyerekeket Bélavárra viszik, ezzel is megterhelve a szülőket és a gyermekeket egyaránt. Bízunk abban, hogy januárban újra lesz óvodánk.
Hello: -Milyen a hangulat a faluban? Az emberek hogyan állnak így augusztus végén az iskolabezáráshoz és a Dél-somogyi faluromboláshoz?
Farkas: – Május óta sok minden megváltozott a településen, sokan inkább elköltöznének, nincs jövője családoknak. Augusztus heteiben pedig a hangulat iszonyatosan rossz lett. Érződik, hogy nagy a baj, most kezd tudatosulni az itt élőkben az iskola hiánya. Volt olyan család, aki ide szeretett volna költözni, de amint megtudták, hogy nincs felső tagozat, és hogy az óvoda sem nyit ki szeptemberben, inkább meggondolták magukat és nem vettek házat Vízváron.
Hello: – Mit várnak a petíciótól?
Farkas: – A petíciótól azt várjuk, hogy januártól újra legyen Vízváron felső tagozat, így ezzel is elősegítve a település megmaradását. Fontos, hogy a vízvári családok a településen maradjanak, ne hagyják azt el, és aki ide szeretne költözni, az nyugodt szívvel tegye azt. Jelenleg az itt élő családok inkább már menekülnének innen, iskola nélkül pedig senki sem akar ideköltözni, az óvoda hiányáról meg már ne is beszéljünk…
Hello: -Elegendőnek tartja Ön is a 220 db tiltakozó aláírást?
Farkas: – Természetesen igen, elegendőnek tartom. A falu lakosság körülbelül 500 főt számol. Van olyan személy, aki nem itt lakik, külföldön dolgozik, illetve fontos figyelembe venni azt is, hogy kiskorúak is élnek a faluban. Pozitív visszajelzés volt az is, hogy olyan személyek is aláírták a petíciót, akiknek nincs kiskorú gyermekük, de fontosnak tartották, hogy a faluban legyen újra felső tagozat – ez a település egyetlen jövője.
Hello: – Rétvári államtitkár úr azt nyilatkozta, hogy a vízváriakat megkérdezték az iskolabezárásról, és helyeselték azt. Igaz ez?
Farkas: Rétvári Bence államtitkár nem mondott igazat, ugyanis mindenről Barcson döntöttek, mi már csak a kész tényeket kaptuk kézhez. Az idő már kevés volt, hogy megmentsük az iskolánkat. Hiába próbálkoztunk a horvát nemzetiségi iskolával, azt is lesöpörték az asztalról. Bízunk abban, hogy bár a Kormányhivatal nem, ami ugyebár felháborító, de a Klik átveszi és újra megnyithat a felső tagozat Vízváron.
Hello: -Van erre esély?
Farkas: – Egyelőre nem tudjuk, de bizakodóak vagyunk. Fontos lenne, hogy a település lélekszámához állapítanák meg egy iskola működéséhez szükséges létszámot. Nem lehet egy 2500 lelkes települést egy 500 lélekszámú lakossággal összehasonlítani.
Hello: – A vízvári iskolabezárás után lehet még olyan település, ahol megszüntetnének tagozatot vagy egy egész iskolát?
Farkas: – Vannak kósza hírek, hogy Vízvár környékén még lehetnek olyan települések , ahol szintén bajok lehetnek, és ha nem lépnek időben, akkor szintén Vízvár sorsára juthatnak. Ezért arra kérem a lakosokat, hogyha halványan is, de felmerül egy ilyen bezárás ténye, híre, azonnal és gyorsan intézkedjenek! Tegyenek meg minél előbb mindent, hogy a településükön megmaradjon az iskola.
