hellodelsomogy Dél-Somogy friss hírei egy helyen
Az uniós gazdaságpolitika, az intézményrendszer, a közös biztonságpolitika és szakpolitikák terén tett négy javaslatot a magyar miniszterelnök az EU jövője kapcsán a pénteken kezdődő, varsói V4-csúcstalálkozót megelőző sajtótájékoztatón.
Orbán Viktor négy javaslatot tett az Európai Unió jövőjéről
Orbán Viktor úgy vélte, hogy a britek kilépése az Európai Unióból nem kiváltó oka, hanem következménye az Európán belüli helyzetnek, az EU pedig teljesen elvesztette adaptációs készségét.
“Két bajjal kell egyszerre megküzdenünk. Az első az, hogy az Európai Unió elvesztette az adaptációs készségét szinte minden dimenzióban. Nem tudtuk levonni a pénzügyi válság következményeit, nincs jó adaptációs válaszunk a népvándorlásra, a terrorizmusra és az Európán belüli – az unió szempontjából külpolitikai – kérdésekben sem”, mint például Ukrajna – mondta a tárgyalások megkezdése előtti sajtótájékoztatón a magyar miniszterelnök.
Szerinte a második baj, amellyel az EU küszködik, az, hogy az unió a már létező szabályait sem tartja be, amelyek a határvédelemre és a schengeni övezetre, a költségvetési fegyelemre és a pénzügyi intézmények működésére vonatkozik.
„Hozzá kellene kezdeni egy közös európai hadsereg felállításához”
A miniszterelnök négy javaslatban foglalta össze a problémák megoldására vonatkozó magyar álláspontot.
Elsőként azt tanácsolta, hogy az unió tartsa fenn az európai gazdaságpolitika szigorú költségvetési fegyelemre, szerkezeti átalakításra és gazdasági stabilitásra irányuló politikáját. “Tudom, hogy ezt sokan fel akarják lazítani, valami mást javasolnak, de Magyarország ezzel a szigorú költségvetési politikával lábalt ki a válságból, és lett gazdasági értelemben sikertörténet, tehát mi javasoljuk ennek fenntartását” – jegyezte meg Orbán Viktor.
Mint mondta, az unióban “első helyre” kellene sorolni a biztonság kérdését, és hozzá kellene kezdeni egy közös európai hadsereg felállításához.
A magyar miniszterelnök harmadik javaslatának értelmében az európai intézményeknek vissza kellene térniük rendeltetésükhöz.
“Az Európai Tanács vezesse és csak ő vezesse az Európai Uniót. Az Európai Bizottság a politikai szerepjátszást fejezze be, és térjen vissza az alapszerződésben rögzített feladatához, ő nem politikai szereplő, hanem a szerződés őre, amelynek az a funkciója, hogy a kettős mérce alkalmazását az unión belül elkerülhessük” – hangsúlyozta Orbán Viktor.
A közös szakpolitikákat illetően a magyar miniszterelnök javaslata az volt, hogy az EU őrizze meg a régi, bevált politikákat, mint amilyen a kohéziós és az agrárpolitika, és alkosson “szükséges új politikákat”, például a digitalizáció kérdésében, ugyanakkor a migrációnak és a szociális kérdéseknek az ügyét ne vonja be a közös politikákba.
Az Európai Unió alapszerződésének módosítását illetően Orbán Viktor úgy nyilatkozott, hogy ennek szükségességéről csupán a viták és a tárgyalások egy későbbi szakaszában lehet döntést hozni.
Sobotka: prioritás a biztonság megerősítése
Csehország számára az európai biztonság megerősítése, valamint az európai unió nyugati és keleti országai közti gazdasági és életszínvonal gyorsabb kiegyenlítése jelenti azokat a prioritásokat, amelyeket fel kíván vetni az Európai Unió szeptemberi pozsonyi csúcstalálkozóján – jelentette ki Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök a négy visegrádi ország kormányfője és a német kancellár varsói találkozója előtti sajtótájékoztatón.
“Szükség van az EU külső és belső biztonságának megerősítésére. A témán belül vitat kell nyitni a közös európai hadsereg felállításáról is” – vélekedett Bohuslav Sobotka.
Hangsúlyozta: Csehország rendkívül fontosnak tartja azt is, hogy az Európai Unió megerősítse a lakosság körében az integrációba vetett hitet, mert ez a sikeres politika alapja.
Fico: meg kell változtatni az EU-intézmények és a tagállamok kommunikációját
Szükség van arra, hogy a jövőben megváltozzon a kommunikáció az Európai Unió intézményei és a tagállamok között – jelentette ki Robert Fico szlovák miniszterelnök pénteken Varsóban a négy visegrádi ország (Szlovákia, Lengyelország, Magyarország, Csehország) kormányfői és a német kancellár találkozója előtti sajtótájékoztatón.
Robert Fico szerint az is elengedhetetlen, hogy az Európai Unió visszaszerezze globális szerepét a világpolitikában és a gazdaságban is.
A szeptember 16-i “pozsonyi csúcstalálkozón mindezt meg kell vitatni. Tudatosítani kell, hogy hosszú távú folyamatokról van szó, de el kell őket indítani” – hangsúlyozta a szlovák kormányfő, akinek országa jelenleg ellátja az unió Tanácsának soros elnökségét.
Merkel: arra kell összpontosítani, ami összeköti az EU tagjait
A brit uniós tagság megszüntetésével (Brexit) kialakuló helyzetben azokra az ügyekre kell összpontosítani, amelyek összekötik az Európai Unióban maradó 27 országot – emelte ki Angela Merkel német kancellár pénteken Varsóban a V4 csoport (Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Csehország) és Németország vezetőinek találkozója előtt tett sajtónyilatkozatában.
A kancellár a visegrádi országok kormányfőivel közösen tartott tájékoztatón első számú ügyként az EU külső és belső biztonságát említette. Hangsúlyozta, hogy az EU működését szabályozó lisszaboni szerződés alapján a tagországok az eddiginél többet tehetnek és több “közös akciót tervezhetnek” a közös biztonság- és védelempolitika területén.
Angela Merkel első számú ügyként az EU külső és belső biztonságát említette, hangsúlyozva, hogy ennek “központi jelentősége” van. Aláhúzta, hogy az EU működését szabályozó lisszaboni szerződés alapján a tagországok az eddiginél többet tehetnek és több közös akciót “tervezhetnek” a közös biztonság- és védelempolitika területén.
A belbiztonság területén, amelyen “nem csak a terrorizmus elleni harcról”, de arról is szó van, közös projektek egész sora vár megvalósításra – tette hozzá Angela Merkel, kiemelve a tervezett közös schengeni ki- és beutazási nyilvántartási rendszer kiépítését.
Kiemelte, hogy a migráció ügyében különösképpen a “humanitárius felelősségvállalás”, az afrikai országokkal kialakítandó “migrációs partnerség” és a Törökországgal kezdett együttműködés, valamint az “illegalitás elleni küzdelem” kérdéséről szükséges tárgyalni.
Hangsúlyozta, hogy a pozsonyi csúcstalálkozó nem döntések meghozatalára szolgál, hanem egy munkafolyamat kezdete lehet, amely 2017 első fél évében, a máltai soros elnökség idején érhet véget. A folyamatot az EU elődjeként számon tartott Európai Gazdasági Közösséget (EGK) megalakító római szerződés aláírásának 60. évfordulóján – 2017. március 25-én – zárhatják le hivatalosan – jelezte a német kancellár.
Szydlo: az Európai Unióban komoly vitára van szükség biztonsági kérdésekről
Az Európai Unióban komoly vitára van szükség a biztonsági kérdésekről, reagálni kell a terrorizmussal, a migrációs válsággal összefüggő kihívásokra – értékelte Beata Szydlo lengyel kormányfő pénteken Varsóban, a visegrádi országcsoport és Németország kormányfői találkozóján.
Az Egyesült Királyság kilépéséről (Brexit) döntő júniusi brit népszavazás után olyan változásokra van szükség, “melyek összekapcsolják, nem pedig elválasztják a tagállamokat” – szögezte le Szydlo, aláhúzva a hatékonyabb európai együttműködésre irányuló reformok nélkülözhetetlenségét.
Szydlo szerint újra meg kell győzni az unió lakosait arról, hogy az EU valóban az ő szolgálatukban van, és ők a “házigazdák”.
Hangsúlyozta: az EU rendkívül fontos Lengyelország számára. “A legfontosabb cél az, hogy az EU erős maradjon, és biztonságot szavatoljon lakosainak” – értékelte.
Az EU belső és külső biztonságát, ezen belül a terrorizmust, a migrációs válságot érintő témákban hangsúlyt kell helyezni a külső határvédelemre, valamint az EU határain kívül nyújtandó humanitárius segítségnyújtásra – szögezte le a lengyel miniszterelnök.
“Úgy gondoljuk, hogy kulcsfontosságú az EU külső határának megerősítése, a schengeni övezet egységének megőrzése, valamint az európai határőrség létesítése” – fejtette ki Beata Szydlo.
MTI
