Az átszervezett oktatás, az újra lendületbe hozott NASA és a magán űrcégek sikere együtt segítheti Amerikát a Marsra a következő 15 évben Barack Obama szerint.
Idén az űrkutatási hírek fele már eleve a vörös bolygóról szólt, a NASA vezetői többször megemlítették, de most az elnök is bejelentette: Amerika a Marsra megy 2030-ig.
Kiáltványában Obama hazafias húrokat penget: hangsúlyozza, hogy hatvan évvel ezelőtt az űrverseny kivételes teljesítményekre sarkallta az amerikaiakat, ezért is kerülhettek ki győztesen a vetélkedésből.
A demokrata elnök szerint az elmúlt években megteremtették az alapot ahhoz, hogy az űrkutatás újra robbanásszerű fejlődésen menjen keresztül.
Elindult a tudományos, technológiai, mérnöki és matematikai képzéseket erősítő STEM-program, a NASA komoly politikai és anyagi támogatásokat kapott és virágzó magánvállalatok jelentek meg az űrtechnológiában – sorolja az elnök.

Obama szerint korántsem öncélú a Mars meghódítása; miközben az űrt kutatjuk, mindig tanulunk valamit a Földről és magunkról is – érvel.
A távozó elnök az utóbbi évek eredményeit is méltatja: amerikai űreszközök meglátogatták a Naprendszer minden bolygóját, lencsevégre kapták a Plútót, és számtalan bolygót fedeztek fel távoli csillagrendszerekben.
Konkrét terveket viszont nem említ, csak annyit, hogy a következő feladat a hosszú távú űrutazásokhoz szükséges technológiák kifejlesztése lesz.
Ebből a szempontból inkább kézzelfogható a leghíresebb űrvállalkozó, Elon Musk Mars-hódító programja, amit a hetekben részletezett egy szakmai konferencián.

A Tesla és a SpaceX vezére kijelentette: olyan rakétát épít, ami 100 utast és rakományt tud egyszerre a vörös bolygóra vinni.
Musk kezdésnek robotokat küldene a Marsra, első telepesei pedig már 2024-ben leszállnának – a legoptimistább forgatókönyv szerint.
Bár a laikus olvasókat mindig lázba hozza a téma, tudományos körökben továbbra is sokan kételkednek a Mars-utazás időszerűségében.
A csillagászok egy stabilan működő Hold-bázist szeretnének látni előbb, és még több vizsgálatot, ami a súlytalanság, alacsony gravitáció hatásait méri fel az élő szervezetekre.
A brit Independent magazin hétfőn közölt cikke is ezen a vonalon mozog, és tovább lombozza a kedélyeket.
Amerikai tudósokra hivatkozva állítják: a kozmikus sugárzás károsítja az agyat; szorongás, depresszió lehet úrrá az űrutazókon, és a demencia is hamar kialakulhat náluk.
Az idézett onkológus szerint a jelenleginél hatékonyabb védelemmel kellene ellátni az űrhajókat, hogy utasaikat ne fenyegesse a mentális összeomlás a hosszú út során.
MTI