Otthon / Ország-Világ / Vitatott a nagypénteki szabadnap
Gazdasági öngól? 0,3-0,4 százalékkal csökkentheti a GDP-t egy plusz munkaszüneti nap Fotó: Hegedűs Márta / Magyar Nemzet

Vitatott a nagypénteki szabadnap

Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára szerint adni is okosan kell.

Ellentmond a gazdasági racionalitásnak, hogy a nagypéntek munkaszüneti nap legyen – mondta lapunknak a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Dávid Ferenc kifejtette: szerencsésebb lett volna, ha Orbán Viktor miniszterelnök nem a református egyház zsinatán vezeti elő az ötletet, hanem egyeztet a szakszervezetekkel és a munkáltatókkal. Megjegyezte, hogy nemcsak elvenni, adni is okosan kell. A VOSZ főtitkára szerint az igaz, hogy Németországban, Ausztriá­ban, Olaszországban vagy Portugáliában jelenleg sem dolgoznak ezen a napon, de Csehországban, Lengyelországban, Belgiumban vagy Luxemburg­ban igen, ebben a kérdésben minden ország helyzetét a saját lehetőségeihez mérten kell objektíven megítélni.

Dávid Ferenc úgy látja, több tíz milliárd forintos termelési-szolgáltatási kiesést okoz, ha 10-ről 11-re emelik a fizetett munkaszüneti napok számát. Problémát okozhat a nagypénteki váltás a munkaszervezésben, a szabadságok amúgy is nehézkes kiadásában, de az adóbevételi szempontok, a pénzintézetek és a közhivatalok zárva tartása mellett sem lehet szó nélkül elmenni.

A főtitkár szerint a magyar emberek nem a plusz szabadnapokban, hanem a béremelésben érdekeltek, de ha százezrek tüntetnének plusz egy munkaszüneti napért a Kossuth téren, akkor is logikusabb lenne a szentestét, december 24-ét választani.

– A kiskereskedelemben különösen furcsa helyzetet teremt a nagypéntek tervezett kiadása

– mondta Dávid: a pia­ci verseny miatt nehezen képzelhető el, hogy az egységek négy napig zárva tartsanak, így szó sem lehet a dolgozók meghosszabbított húsvéti pihenéséről. Ehelyett a legtöbben az ünnepekkor csütörtökön nyitva lesznek, pénteken zárva, szombaton megint nyitva, vasárnap és hétfőn pedig ismét zárva. Mindez jókora felfordulást okoz az árufeltöltésben, a logisztikában és egyáltalán a munkaszervezésben – miközben a vallási, ideológiai megközelítés elsorvad. Biztos abban is, hogy a kormányfő szavait rövidesen elfogadott törvény követi, s ahogy az elbukott vasárnapi boltzár ügyében, úgy a piaci szereplőket most sem kérdezte meg senki. Dávid Ferenc szerint félő, hogy elindul egy olyan, szakmailag, gazdaságilag irracionális folyamat, amely során előbb-utóbb Nagyboldogasszony ünnepe vagy a vízkereszt is piros betűs ünnep lesz, a termelékenység növelése pedig háttérbe szorul.

A VOSZ-szal egy hullámhosszon van a kérdésben a Futó Péter vezette Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ). A magyar gazdaságra és a vállalkozásokra – a szövetség olvasatában – nagy nyomás hárul a nemzetközi versenytársak részéről: egy plusz munkaszüneti nap csökkenti a GDP-t, becslések szerint mintegy 0,3–0,4 százalékkal. Az időzítés pedig a lehető legrosszabb a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége szerint az egyre általánosabbá és súlyosabbá váló munkaerőhiány miatt, hiszen így az éves munkaidőalap mintegy fél százalékkal csökken.

– Nagyszombaton biztosan hosszabbak lesznek a sorok, a háziasszonyok egy része bosszankodhat, de a kérdéssel csak azután foglalkozunk érdemben, ha már látunk egy jogszabálytervezetet

– fogalmazott lapunknak az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Vámos György kiemelte: a nyitva tartást a kereskedelmi törvény és a munka törvénykönyve is befolyásolja, de a munkaszüneti napok közé ékelődő közbenső napokra a gyakorlatban az a jellemző, hogy az élelmiszerboltok kinyitnak, az iparcikkek terén viszont vegyes a kép. Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint lesznek kereskedelmi cégek, amelyeket előnyösen, és olyanok is, amelyeket hátrányosan érint a plusz munkaszüneti nap.

Csóválják a fejüket a kereskedelemben fajsúlyos üzletláncok, de nyíltan nem szegülnek szembe a kormányfővel. A Spar lapunk érdeklődésre arról tájékoztatott, hogy egy-egy ünnepnapot minden esetben jelentős felkészülés előz meg mind logisztikai szempontból, mind az áruházi munkaszervezés szintjén. Az üzletlánc hangsúlyozta: áruellátási szempontból nehézséget okoz majd a tervezett új ünnepnap. A Lidl azt közölte, hogy a vállalat a munkafolyamatokat a mindenkori szabályozásnak megfelelően alakítja. A G’Roby a változást tudomásul veszi, jogkövető vállalkozásként azon dolgozik, hogy minden hatályos előírás mellett a vásárlók igényeinek is megfeleljen.

Az eddigi 10 magyarországi munkaszüneti naphoz képest a szomszédos országok közül Szerbiában 7, Ukrajnában 8 szabadnap van egy évben, Romániában ez a szám 11, Horvátországban 12, Szlovéniában 13, Ausztriában 14, Szlovákiában pedig 15. Hazánk legfőbb kereskedelmi partnerénél, Németországban évente 11 munkaszüneti napot tartanak számon, akárcsak Olaszországban és Franciaországban. A magyarországi kereskedelmi szektorban dolgozók aligha fognak örülni a plusz egy napnak, ha a szombati nyitva tartás derékba töri a hosszú hétvégét.

Forrás: mno.hu

TG Facebook Comments

About hellodelsomogy

Check Also

Holtan találtak egy öttagú családra Németországban

Két felnőttet és három gyermeket talált holtan a német rendőrség egy családi házban egy Berlintől …

Leave a Reply

Close
%d bloggers like this: