hellodelsomogy Dél-Somogy friss hírei egy helyen
– Elsőként a földlabdás nordmannok és lucok kerülnek sorra – magyarázta Varga Károly csurgói őstermelő –, de előbbit már rendesen is vágják, ugyanis nagyon tartós, nem hullik, maximum beszáradnak egy kissé tűlevelei, vagyis könnyedén kibírja az ünnepig, illetve Vízkeresztig, amikor hagyományosa le szokták bontani a karácsonyfákat.
– A negyven centis ugyanúgy vevőre talál, mint a két és fél-, háromméteres – állította Varga Károlycsurgói őstermelő. – Ráadásul most a luc ára is emelkedett valamelyest az elmúlt évekhez képest, ugyanis korábban gyalázatosan alacsony felvásárlási áron lehetett csak túladni rajta, így sokan inkább nem ültettek. S miután néhány esztendő kimaradt, meglehetős űr keletkezett a piacon, mondhatni hiánycikk lett a luc. Így viszont a kisebb fáknak nincs idejük megnőni, hiszen sokszor már három-négy évesen vágják őket, hogy kielégítsék az igényeket.
Pedig az átlagos, másfél-kétméteres méret eléréséhez öt-hat évre lenne szükség, a nordmann pedig nyolc-kilenc esztendő alatt nő meg ugyanekkorára – vagyis a fenyőfatermesztés meglehetősen hosszú távú befektetés.
Délnyugat-Somogyban persze régi a hagyománya, hosszú évtizedek óta foglalkoznak vele: annak idején a szocializmusban a környék határsávnak számított, ezért ipart nem engedtek telepíteni a vidékre, a földből kellett megélni, de a gabona- és takarmánynövényeknek nem kedvezett az itteni talaj. Sokan ezért málnáztak, ribizliztek, ám a rendszerváltás után megszűntek a konzervgyárak, nem volt hová eladni a termést, így egyre többen átálltak fenyőre. Melynek kifejezetten kedvez a kötött és félkötött anyagos talaj, a klíma, s az évi nagyjából 800 milliméternyi csapadék. Sokan eleinte jövedelem-kiegészítésként kezdtek fenyőfával foglalkozni, ám mára egyre többen akadnak, akiknek ez az egyetlen bevételi forrásuk.
– Az átlag fél-másfél hektáron gazdálkodik – mondta a csurgói őstermelő –, s egy ekkora földterület is komoly munkát ad egész évben.
A munka már januárban, az ünnepek után elkezdődik, amikor műtrágyázni kell a kizsigerelt talajt, tavasszal kezdődik a metszés, s a sérült példányok kivétele, a vegetációs időszak után pedig hónapokon át tartó harc kezdődik a gyomokkal, valamint a gombákkal és egyéb, jellemzően szívogató kártevőkkel, ami többszöri permetezést jelent. Főként az olyan nyarakon, mint az idei is volt: a nagy melegeket rendre esőzések szakították meg, majd ismét jött a hőség, az ilyen párás időben pedig még hevesebben támadnak a gombák.
– A legnagyobb munka persze a november közepén megkezdődő kitermelés – tette hozzá Varga Károly –, ilyenkor egy nagyobb földnél még munkásokat is fel kell venni. Egy hektárról tízezer fa is lejöhet, azaz tényleg nagy munka.
A kitermelés kezdete persze időjárásfüggő, a meleg idő ugyanis nem kedvez a kivágott fenyőnek, ezért ha enyhe a november, a gazdák kár a hó végéig is kivárnak, legalábbis a luccal, mely a legkönnyebben szárad.
– Bár egyre jobban elterjed a nordmann, hiszen puhák a tűlevelei, azaz könnyebb díszíteni, emellett sokkal tartósabb – mondta a berzencei Salekovics József, aki huszonöt esztendeje fenyőzik, jelenleg hat-hét hektáron –, azért az eladott fák fele még mindig luc. Egyrészt az ára miatt, hiszen 1000–2000 forint példánya mérettől függően, az ezüst ennél másfélszer, a nordmann pedig két-két és félszer drágább, másfelől ezt tartják a hagyományos karácsonyfának. Leginkább, mert régen nem metszették a csemetéket és a növekedő fákat, s a luc alakja felelt meg leginkább az elvárásoknak. A hőskorban persze a fekete fenyő volt a legelterjedtebb, hiszen ezt tudták beszerezni az emberek az erdőből, s ma kezd visszatérni a piacra, én is ültettem már belőle.
Dél-Somogyban persze azért a luc, a nordmann és az ezüst dívik, illetve újabban a kolorádói jegenyefenyő, mely a nordmannhoz hasonló minőség.
– A klímaváltozást azért megérezzük – jegyezte meg a szintén berzencei Csordás Tiborné, aki családjával harminc hektáron termeszt fenyőt. – Egyre forróbak a nyarak, ezt pedig nem szereti a fenyő, pedig anno éppen a klíma miatt honosodott meg errefelé a termesztése. Vagyis ha tovább melegszik az idő, lehet, befellegzett a fenyőzésnek.
Ilyen messzire persze egyelőre még kevesen tekintenek előre a környéken, jelenleg mindenkit a kitermelés foglalkoztat, s hogy vevőt találjon a portékájára. Mivel az árak magasabbak, mint három-öt esztendeje, elégedettek lehetnek a gazdák, akiknek mostanság már attól sem kell annyira tartani, hogy illetéktelenek megdézsmálják az ültetvényeket.
– Nem akarom elkiabálni, de úgy tűnik, sikerült megállítani a lopásokat – állította Varga Károly. – Mindenütt polgárőrök járőröznek, a rendőrség is jobban figyel, no és a hegykapukat is zárják november-decemberben. Nagyobb tolvajlásra nem is volt példa az elmúlt években, bár két éve egy ültetvényen minden fának levágták a csúcsát. Persze nem haszonszerzésből, hanem bosszúból…
