hellodelsomogy Dél-Somogy friss hírei egy helyen
Az elmúlt néhány generációnál nagyobbat ugrott a születéskor várható élettartam, mint bármikor az emberek, sőt a főemlősök történetében.
Az amerikai Duke Egyetem most publikált kutatása szerint az előző néhány nemzedék tagjai jóval tovább élnek, mint bárki a megelőző korokból.
A tudósok emberszabású majmokat is vizsgáltak, de a születéskor várható élettartam ilyen növekedésére nem találtak példát.
A növekedést a közegészségügy fejlődésének, a csecsemőhalálozás és az időskori betegségek visszaszorításának tudják be.
Azonban a férfiak továbbra is elmaradnak a nőktől, mely jelenségnek mély evolúciós gyökerei vannak – idézi a Science Daily Susan Albertset, a Duke Egyetem biológus professzorát.
A Duke vezette nemzetközi kutatócsoport amerikai, német, dán, kenyai és kanadai tagjai több mint egymillió ember születési és halálozási adatait gyűjtötte össze a 18. századtól napjainkig.
Az alanyok között voltak fejlett országok polgárai, iparosodás előtti idők szülöttei, és modern vadászó-gyűjtögetők egyaránt.
Utóbbiak adják az alapot ahhoz, hogy el tudjuk képzelni, milyen volt az élet a szupermarketek és a modern gyógyászat megjelenése előtt.
A méréseket összevetették hat majomfaj élettartam adataival: Verreaux-szifakákat, gyapjasszőrű pókmajomokat, csuklyásmajmokat, páviánokat, csimpánzokat és gorillákat vizsgáltak.
Az eredmények alátámasztják a sejtést, miszerint az utóbbi időben soha nem látott mértékben ugrott meg az emberek élethossza.
Svédország példája kiválóan szemlélteti ezt: az elmúlt 200 évben 30 egynéhány évről 80 évre nőtt a várható élettartam.
Egy ma született svéd kétszer annyi ideig élhet, mint felmenői a 19. század elején.
Az adatok szerint a legtovább élő nemzetek tagjai 40-50 évvel élnek tovább mint a legprimitívebb körülmények között élő tanzániai és paraguayi törzsek.
A modern vadászó-gyűjtögető közösségek alig 10-20 évvel élik túl az olyan vad főemlősöket, mint a pókmajmok vagy a csimpánzok.
„Az elmúlt évszázadokban nagyobb léptékben nyújtottuk az életünket, mint az előző évmilliók során bármikor” – foglalta össze Alberts professzor.
A férfiak viszont továbbra is le vannak maradva a nők mögött – tette hozzá.
Az említett Svédországban hiába gyarapították több mint 40 évvel az élettartamukat az emberek, a férfiak továbbra is 4-5 évvel rövidebb életre számíthatnak.
A kutatók a majmoknál is hasonló különbséget találtak.
„Nem értjük, miért nem sikerül csökkenteni az eltérést, ha már ilyen sokat javítottunk az egészségünkön” – ismerte el Susan Alberts.
Az egyik elmélet szerint mindennek genetikai okai vannak: a nők két, míg a férfiak egy darab X kromoszómával rendelkeznek, ezért a génhibák javítására kevesebb a lehetőség.
Egy másik teória a férfiak evolúciós múltjával, harciasságával, nagyobb kockázatvállalásával magyarázza a rövidebb életet.
Forrás: hirado.hu
