Otthon / Ország-Világ / Nem szabad megmaradnunk az olcsó munkaerő országának
A kép forrása: internet (illusztráció)

Nem szabad megmaradnunk az olcsó munkaerő országának

Ma már az országnak nem jó, ha az olcsó munkaerő ígéretével csábítjuk ide a befektetőket, cégeket. A kulcs a termelékenységen és a hatékonyságon van, aminek elérésében segíthet a most elfogadott őszi adócsomag. A bürokrácia csökkentése növeli a cégek versenyképességét is, ami számukra több profitot, míg a munkavállalók számára magasabb fizetést jelent – mondták el a Profit7.hu-nak gazdasági szakemberek.

Az irány helyes, ám a siker azon múlik, hogy a termelékenységet és a hatékonyságot hogyan tudjuk növelni – reagált Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a Profit7.hu-nak arra, hogy tegnap elfogadta az Országgyűlés a kormány őszi adócsomagját.

Mint mondta, lehet, hogy a bejelentésre sokan rácsodálkoznak, pedig ezt a kérdést még az MKIK kezdte feszegetni. A májusi gazdasági évnyitón Parragh László kettős kihívásról beszélt, azaz arról: miként tarthatjuk fenn versenyképességünket, a tőkevonzó képességünket és emellett itt tarthatjuk-e tehetségeinket? Akkor azt is elemezte, növelhető-e a hatékonyság, hogyan alakulhat a verseny a befektetőkért, vagy a verseny a V4-ek és a többi ország között. Amellett tette le voksát az MKIK, hogy az állam csökkentse a járulékokat, mondjon le a járuléknövekményről, gondolja újra a cafeteria rendszert, csökkentse a bürokráciát és a közintézményekben hajtson végre létszámcsökkentést.

Parragh László szerint mindez nem elspórolható, mert az, hogy nálunk a legolcsóbb a munkaerő, s ez a legnagyobb vonzerőnk, balkáni irányba vezető út. Kiemelte, a kulcs mindenképpen ott van, hogy hogyan lehetne a termelékenységet és a hatékonyságot érdemben javítani. ebben ugyanis igen rosszul állunk, az EU-n belül nálunk rosszabbul – egyelőre – csak Ciprus és Bulgária áll. Hozzátette, ennek a kérdéskörnek a része a bérkérdés is. Úgy vélte, a mostani megállapodás bérpolitikai fordulatot hozhat, a cégek számára egyelőre fájdalmas lépés pozitív eredménye a vállalkozásoknál néhány év múlva lesz látható, hasonlóan a 2010-ben bekövetkezett gazdaságpolitikai fordulathoz. Ám a piac szereplőit mindenképp arra kényszeríti, hogy beálljanak a sorba.

Az MKIK elnöke hangsúlyozta, a kamara régóta szorgalmazta, hogy szükség van a hazai bérek felzárkóztatására, hiszen napi problémát jelent a magyar gazdaságban a munkavállalók bérlemaradásának kezelése a visegrádi országok, a nyugat-európai viszonyokhoz képest. S az mindenképpen nehezen magyarázható, hogy 25 évvel a rendszerváltozás után a szomszédos Ausztria átlagbérének a 24,8 százalékát fizetjük.

Mi köze a bérnek a produktivitáshoz?

Érthető, hogy egy vállalkozás csak úgy tud fenntarthatóan működni, ha alkalmazottainak az általuk előállított értékkel arányos fizetéseket ad. Ahhoz sem férhet kétség, hogy egy képzetlen fizikai munkás – bármilyen keményen dolgozik is – nem tud akkora értéket teremteni munkájával, mint mondjuk egy többmilliárdos befektetési alapot kezelő szakember. Ennek a szabálynak az érvényesülését egyedül a minimálbérre vonatkozó szabályok korlátozzák, az így keletkező aránytalanságot pedig egy cég vagy kigazdálkodja más tevékenységek terhére, vagy fejleszti az embereit, vagy olcsóbb munkaerőt kínáló országba telepíti az érintett állásokat.

Minél fejlettebb egy adott gazdaság, és minél képzettebb a lakosság, annál kevésbé éri meg velük alacsony termelékenységű munkát végeztetni. Amikor tehát egy cég a legkevésbé produktív munkahelyeket elköltözteti, akkor arra nem a mocskos kapitalista kapzsiság megnyilvánulásaként érdemes gondolni, hanem mint lehetőségre, mert az így felszabaduló munkaerő továbbképzéssel produktívabb feladatokra is képes lehet, ami a stabil és megalapozott bérnövekedést is magával hozza. A dolog fordítva is igaz, tehát ha a bérek alacsonyan tartásával arra ösztönzik a vállalatokat, hogy kevésbé termelékeny munkahelyekkel kössék le a lakosságot, akkor az gátolja a gazdaság és az emberek készségeinek fejlődését.

Az őszi adócsomagról a munkavállalói oldal képviseletében Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke a Profit7.hu-nak azt mondta: a kormány már 2010-ben a bürokráciacsökkentés mellett tette le voksát, a mostani lépés pedig ennek a része. Ezen változtatások által nő a cégek működési hatékonysága, ezáltal a versenyképessége, ami számukra több profitot, míg a munkavállalók számára magasabb fizetést jelent.

Az elnök közölte, ez a lépés közelebb visz ahhoz a kormányzati célhoz is, ami szerint hat év alatt negyven százalékkal nő a reálkereset. Ennek következtében pedig minőségében is jobb állások jelennek meg a piacon. Palkovics Imre elmondta azt is: egy dologtól óvták a kormányt: mégpedig attól, hogy a munkaügyi ellenőrzések hatékonysága csökkenjen, mert azt látják: évek óta nem történt ezen a területen kapacitásnövelés. Ennek leépítése pedig a tisztességesen foglalkoztató cégek kárára növeli a feketézők piacát.

Mint ismeretes, kedden elfogadta az Országgyűlés a kormány őszi adócsomagját, amelynek legfontosabb elemei a kabinet szerint a köztehercsökkentés, a versenyképesség növelése, valamint az adóbürokrácia mérséklése. December 31-ig minden kisvállalkozónak érdemes átgondolnia, hogy átvált-e a katára (a kisadózók vállalkozások tételes adójára), hiszen jövőre a kétszeresére, 6 millió forintról 12 millióra nő a kata bevételi határa. A kamat után jövőre már senkinek nem kell egészségügyi hozzájárulást (eho) fizetni, a Nemzetgazdasági Minisztérium számításai szerint így mintegy 3 milliárd forint marad emiatt a lakosságnál. A kisvállalati adót (kiva) érintő módosítással a kormány a gyors növekedésű középvállalkozásokat is támogatni szeretné, ezért emelték a használhatóság értékhatárát, így a belépési értékhatár továbbra is 500 millió forint marad, ugyanakkor a cégek mindaddig a kivában maradhatnak, amíg el nem érik az egymilliárd forintos mérlegfőösszeget.

Az áfa alanyi mentességének értékhatára 6 millióról 8 millió forintra nő. Ennek köszönhetően – a jelenlegi 580 ezer mellett – még több vállalkozás választhatja 2017-től az alanyi mentességet, amely a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vállalkozónak nem kell áfát felszámítania és befizetnie, áfa bevallást sem kell benyújtania. A startup cégekbe fektető vállalkozásokat adókedvezmény segíti majd, amivel mintegy 40-60 milliárd forintnyi tőkéhez juthatnak a kezdő innovatív vállalkozások. A kedvezményt a befektetés évében és az azt követő három évben lehet igénybe venni, évente húszmillió forintig.

Egyre jobb arc lesz az adóhivatal

A Ház döntése alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) jövőre új szolgáltatást vezet be „támogató eljárás” néven, amelynek lényege, hogy a hatóság azonnal segít, ha egy adózónál kockázatot észlel. A NAV ebben az esetben ellenőrzés és szankcionálás helyett önellenőrzést javasol, és szükség szerint közvetlen szakmai támogatást is nyújt a hibák, hiányosságok kiküszöbölésére. Az adóhatóság emellett vállalja, hogy jövőre elkészíti az szja-bevallásukat azoknak, akik nem kértek munkáltatói adó-megállapítást, vagy ezt a munkáltató nem vállalta.

 

Hunyor Erna Szofia

Forrás: Pr7/NGM

Forrás: profit7.hu

TG Facebook Comments

About hellodelsomogy

Check Also

Holtan találtak egy öttagú családra Németországban

Két felnőttet és három gyermeket talált holtan a német rendőrség egy családi házban egy Berlintől …

Leave a Reply

Close
%d bloggers like this: