Dualizmus kori napló alapján kelti életre egy osztrák-magyar gyalogezred kiskatonájának mindennapjait egy magyar nyelvű blog: az online naplóból 1886-tól tárul fel az önmagát “pályatévesztett proletárnak” nevező férfi élete.
Lowetinszky János József laktanyai élete a messzi Morvaországban, avagy egy osztrák-magyar gyalogezred története – olvasható az 1886 szeptemberétől vezetett naplóbevezetőjében a naplóíró kiskatona bemutatkozója.
A morvaországi illetőségű, osztrák állampolgár, vagyis a magyar Svejk, Lowetinszky János József (1866, Pest – 1935, Budapest) naplói és egyéb iratai kétség kívül a 19-20. század legértékesebb társadalomtörténeti forrásai közé tartoznak. Az Osztrák-Magyar Monarchia alulnézetből ábrázolt katonai hétköznapjait egy önérzetes magyar baka szemszögéből mutatja be a blog szerzője, Balogh János Mátyás történész-levéltáros a naplóíró altiszt kéziratos, kiadatlan naplója alapján.
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteménye 1948-ban vásárolta meg a különleges naplófolyamot, amelyben a magyar Svejk akkurátusan rögzíti a napi eseményeket: tisztolkodás, fegyverreli gymnastika, czélbalövés, heverés, alvás, iskola, fegyverfogások, tisztelgési gyakorlatok, merengés, alvás – a tábori élet rövid kivonata.
„Személyemet illető jellemzésül felhozom, hogy dolgoztam mint egy kuli, de éltem mint egy grandsigneur, sohasem sajnáltam a pénzt semmire sem, segítettem, akin tudtam, nemcsak tanáccsal, de kaláccsal is. Szerettem a jót étel[ben], ital[ban] és dohányban” – írja magáról a 81. számú császári és királyi gyalogezrednél szolgált naplóíró kiskatona, aki máshol “pályatévesztett proletárként” mutatkozik be. Gyalogezredét 1883-ban hozták létre, tulajdonosa – 1887-től – báró Waldstätten volt. Az állomány döntően német és cseh nemzetiségű volt, története során az ezred többnyire Iglauban állomásozott.
A szöveghez fűzött alapos jegyzetekben számos részletnek utánanézhetünk, hiszen a blog szerzője a forrást könyvtárakban, levéltárakban szerzett információval tette teljessé.
Forrás: flagmagazin.hu