hellodelsomogy Dél-Somogy friss hírei egy helyen
Mennyire anyagias korunk embere? A válasz sajnos meglehetősen egyértelmű. Komolyabb kérdés, hogy milyen összefüggésben áll pénzközpontúságunk, a javak utáni hajsza boldogságunkkal. Boldoggá tehet-e minket az anyagias, fogyasztói életszemlélet?
Mielőtt kapásból igent mondanánk, hiszen pénzünkért számos kellemes és valóban minőségi dolgot megvehetünk, érdemes odafigyelni a szakember szavára. Tim Kasser, a neves amerikai pszichológus éppen néhány órája érkezett meg Magyarországra, hogy a pénz és a boldogság témakörében a mai mainstream felfogással szembemenő gondolatait megossza a hazai közönséggel.
Önérdek, verseny, profit, kapitalizmus, materialista értékrend – ezek a kulcsszavai Kasser vizsgálódásának. A szakember hosszú évek kutatásai nyomán igazolja, hogy szemben a korszellemmel, az anyagi javak szerepének túlhangsúlyozása éppen a boldogságra való esélyünket csökkenti, az emberi kapcsolatrendszert gyengíti, ráadásul környezetileg is káros hatást fejt ki. (Több mint tíz esztendeje jelent meg Magyarországon Az anyagiasság súlyos ára című könyve, amelyben részletesen is ír minderről.) A pszichológus nem csak a diagnózist állapítja meg, igyekszik válaszokat adni arra, miként csillapíthatjuk a mai anyagias világ túlzásait, helyette pedig milyen boldogabb, egészségesebb életfelfogást tehetünk a magunkévá.
A fogyasztói társadalomnak arra van szüksége – mint mondja –, hogy az emberek életüket és identitásukat anyagi javak alapján definiálják. Tudományos kutatások eredményei azonban azt igazolják, hogy azok a gyermekek és felnőttek, akik anyagias értékek és célok köré építik életüket, kevésbé segítenek másoknak és kevésbé elégedettek. A pszichológiai megközelítést alkalmazva bemutatja, miként védhetjük magunkat és gyermekeinket a fogyasztói társadalom lélektanilag is ártalmas hatásaitól.
A felfogás, amit Kasser képvisel, tulajdonképpen annak a társadalomkritikának a része, amit korábban már John Francis Kavanaugh jezsuita szerzetes is megfogalmazott. Az atya a fogyasztás- és teljesítményorientált értékrend személyiségtorzító hatásait elemezve állapította meg, hogy a társadalom és az egész „globalizált” világ sok válságjelensége is összefügg a káros folyamatokkal. Azzal együtt, hogy figyelmeztet arra, milyen gyökeresen különbözik a jézusi tanítás mai életmódunktól, arra biztat, amire Tim Kasser is: meg kell élni a keresztény életet, amely alapértékeivel napjaink társadalmaiban minden látszat ellenére is az egyik legautentikusabb magatartásforma. Talán megfelelő ráhangolódást nyújt az amerikai pszichológus előadásaihoz Kavanaugh egy gondolata, amely arra int minket, hogy ne csupán önmagában a kapitalizmusban keressük a bajt: „a termelékenység, az értékesíthetőség, a fogyasztás, a szakmai jártasság és a tudományos módszer nem önmagukban rosszak. Hasznosak az emberi jólét szempontjából, és mint ilyenek, »kegyelmi« ajándékok. Csak akkor válnak rosszá, ha megfordul az emberek termeléshez való viszonya, s az eszközkénti felhasználhatóság válik az ember mércéjévé”.
Tim Kasser a Keresztény Társadalmi Elvek a Gazdaságban (KETEG) egyesület vendégeként érkezett hozzánk. (A KETEG olyan elkötelezett magyar oktatók és üzletemberek közössége, akik elméletben és a gyakorlatban is segíteni, terjeszteni kívánják az értékvezérelt gazdasági és üzleti gondolkodást.) Hétfőn tartotta első előadását a Budapesti Corvinus Egyetemen, kedden 4-től a Kaposvári Egyetemen, szerdán 3-tól a Semmelweis Egyetem Nagyvárad téri Elméleti Tömbjében, ugyanezen a napon este 6-tól pedig a jezsuita Párbeszéd Házában, csütörtökön pedig fél 6-tól a Debreceni Egyetemen találkozhatnak vele az érdeklődők.
Forrás: mno.hu
