hellodelsomogy Dél-Somogy friss hírei egy helyen
Egyelőre nem lesz kilencosztályos általános iskola és egyik politikust sem kérik számon a pocsék eredményeket hozó PISA-felmérés után. Röviden így foglalható össze mindannak a lényege, amit Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter mondott szokásos Kormányinfóján az oktatásról.
Mint fejtegette, a kormányzat a kereteket tudja megteremteni az iskolarendszer működéséhez, de tartalommal már a tanárok töltik meg azt. Elismerte, hogy nem lehet elmenni szó nélkül az eredmény mellett, de a kulcs szerinte a pedagógusok kezében van.
Homály
„(…) az az aggasztó, hogy megannyi kutatás és személyes tapasztalat alapján nagyon durva, sőt durvuló különbségek, törések mutatkoznak térség és térség, iskola és iskola, család és család között, amit pusztán az intézmények államosításával biztosan nem lehet eltüntetni. Rendre kiderül, hogy az elmaradottabb vidékek gyengébb iskolákat működtetnek, a gyerekeknek ördögi körbe kerülve egyre csak kevesebb esélyük lesz kiemelkedni.” Vezércikkünk a PISA-felmérés nyomán a csütörtöki Magyar Nemzetből.
Elmondta ugyanakkor azt is, hogy hozzá kellene nyúlni a pedagógusképzéshez – ami, tegyük hozzá, régóta a felsőoktatás mostohagyereke, és javarészt politikai döntés, miként változtatnak rajta. Pedzegette azt is a kancelláriaminiszter, hogy a konkrét tanmenethez is hozzá lehetne nyúlni, a klasszikus tudás, ismeretanyag-halmozás példájaként a görög irodalom tanítást említette. Mondván: senki nem mer arról dönteni, hogy mit ne tanuljanak a gyerekek.
Lázár János mentegette a kormányzaton belül amúgy ellenlábasaként ismert Balog Zoltánt, az oktatásügyért is felelő minisztert, hiszen szavai szerint nem a miniszter felel azért, milyen minőségű a tanári munka, hogyan tanulnak a diákok. A politikusi felelősséget firtató kérdésre válaszolva így fogalmazott:
„Balog Zoltánnak mennie kellene?! Ne vicceljen! Nem ő tartotta a matekórát. A felmérés eredményeit nem lehet a kormány tagjain számon kérni, nem ők tanítottak és nem ők tanultak.”
A miniszter mindazonáltal tudatta: a kormány arra kéri az emberi erőforrások miniszterét, szervezzen olyan oktatási kerekasztalt, amelyen a pedagógus érdekképviseletekkel, szakmai szervezetekkel közösen áttekintik a PISA 2015 felmérés eredményeit. Vagyis tárgyalóasztalhoz hívják eszerint a szakma képviselőit – akik ezt jó ideje szorgalmazzák is.
Miről esett még szó a csütörtöki Kormányinfón?
- Sarokba akarja szorítani Magyarországot Brüsszel a bevándorlás ügyében, azonban a kormány szövetségesekkel vagy támogatók hiányában is kitart a korábbi álláspontja mellett – jelentette ki Lázár János. A miniszter szerint a migránspárti erők áttörésre készülnek az Európai Tanács jövő pénteki ülésén, s két új fogalom is megjelent az uniós dokumentumokban, a kötelező szétosztás és a kötelező szolidaritás. A tárcavezető hangsúlyozta: a kormánynak sem lehetősége, sem szándéka nincs, hogy jóváhagyja a kötelező szétosztást, a kabinet kezét köti mind a népszavazás eredménye, mind a parlament és az Alkotmánybíróság döntései. Magyarország azt is kéri, hogy a szolidaritásba számítsák bele a 150 milliárd forintos határvédelmi költséget – erősítette meg.
- Ötpárti konszenzus alakult ki a polgármesteri bérezés kérdésében, amennyiben a százalékokról is megegyezés születik, január 1-jétől életbe léphet az új rendszer. Pintér Sándor belügyminiszter megkezdte a pártokkal az egyeztetéseket, a tervek szerint a főpolgármester miniszteri fizetést, a megyei jogú városok és a kerületi polgármesterek államtitkári fizetést kapnak, s minden más települési vezető bérét ennek egy adott százalékában határoznák meg. Ha egy kistelepülés nem tudja fizetni a polgármestere bérét, akkor a Belügyminisztériumtól megkapják az összeget, ahol pedig van rá lehetőség, ott az adóbevételekből biztosítják azt. Megegyezés esetén a parlament jövő héten dönthet, és januártól életbe lép az új szabályozás – mondta a tárcavezető, jelezve: az Országgyűlés december 12-én fejezi be idei munkáját.
- A kormány támogatja az ellenzéknek azt a javaslatát, hogy hozzanak létre eseti bizottságot a parlamentben, amely a 2007–13 közötti, illetve az ez utáni uniós források felhasználását monitorozza. Arról is döntöttek, hogy a pályázati rendszer egyszerűsítéséről egyeztetést kezdeményeznek a parlamenti pártokkal. Lázár elmondta, azokat a javaslatokat is komolyan veszik, amelyek az egyes pályázati felhívásoknál az automatikus támogatási rendszer és a pályázati rendszer normativitásának erősítésére vonatkoznak. Lázár János beszámolt arról, hogy december 5-ig 6853 milliárd forint értékben hirdettek pályázatokat, ez 76 százaléka a rendelkezésre álló keretnek. A miniszter megerősítette, hogy idén 1600-1700 milliárd forint kifizetése várható.
- A kormány csak fejlesztési célokra fordítja a költségvetés idei maradványát, év végi jutalmakat nem oszt. Lázár János jelezte, hogy a nemzetgazdasági miniszter még nem határozta meg a felhasználható keret nagyságát, ugyanakkor a miniszterelnök asztalán számos nagy projekt támogatási kérelme áll. Kérdésre elmondta, hogy a kormányhivatalok azon dolgozói, akik kiskorú gyermeket nevelnek, alanyi jogon összesen egymilliárd forintot kaptak december 6-án, ahogy húsvétkor is, de egyedi jutalmazás nem volt. (MTI)
Forrás: mno.hu
